"Ahogy ígértük, folytatjuk a decemberben elkezdett drámázást és az előző alkalmat folytatva a függőségi viszonyok után ezúttal a "Mi dominál a zeneiparban a zene helyett?" kérdésen lesz a fókusz.

Ezen az estén színpadra kerül mindaz, amit a zeneipari résztvevők saját szerepeikről, azok konfliktusairól illetve más szereplőkhöz való viszonyaikról érzékelnek. Az eddig meg nem fogalmazott belső szerepviszonyok felfejtése után annak a kulturális-társadalmi térnek a közös felépítésébe kezdünk, amelyben a zeneipari dolgozók mindennapjaikat töltik, hogy átrendezhessük olyanná, amilyenben élni vágynak.

A boncolástól az újrateremtésig jutunk el a szociodráma módszere segítségével. A szociodráma trükkje, hogy a résztvevők úgy játszanak, hogy nem játszanak – akár a gyerekek, akik nem játsszák, hanem élik a hétköznapjaikat a fikció és a valóság szétválasztása nélkül.
A vezetők segítségével ki- és bejárásunk lesz a saját és mások gondolataiba.

Kinek miért érdemes jönnie?
Az esemény izgalma mindenki számára más lehet:
- A zeneipari dolgozók mindennapi közös problémáikat perspektívaváltások sorozatán keresztül tudják újra- és újraértékelni, és végre mások számára is láthatóvá tenni. Megláthatják a különböző iparági szereplők privát igazát, és ebből a megértésből merítkezve közösen újrakonstruálhatják azt a kulturális teret, amiben dolgoznak.
- A kutatóknak egy új adatgyűjtési módszert kínál: a szociodráma módszerét, amelynek segítségével a jelentéstermelés és értelmezési folyamat egy fázisába bevonjuk az érintetteket is.
- A nézők egy konkrét eseten keresztül társadalmi önismeretre tehetnek szert.

A kutatás célja, hogy tudást szerezzünk a zeneipari munka sajátosságairól (legyen szó a zenészek, menedzserek, roadok, szervezők, technikusok vagy más zeneipari dolgozók munkájáról) és arról, hogy ezeket a technológiai változások, valamint a gazdasági és a társadalmi környezet hogyan alakítják. A kutatást Barna Emília (BME) vezeti és az NKFIH támogatja. A drámavezetők Blaskó Ágnes (BME) és Galgóczi Krisztina."