Mikor kezdtek a nők fűző nélkül sétálni Budapesten?
Gyülekezés és indulás/Végállomás, kiszállás: 1053 Budapest, Ferenciek tere 9., a Belvárosi Ferences-templom előt.
"Hogyan változtatta meg az új stílus, a szecesszió és a városképet? A 19. század végére új világkép és egyben új divatstílus kopogtatott be Európába, ami gyökereiben változtatta meg a női divatot és Pest-Buda “öltözékét”.
A szecesszió nemcsak a hagyományokat őrző, historizáló városépítészettel szállt szembe, de alapjaiban változtatta meg a századfordulón a budapesti felső- és középosztály életformáját. A belváros a szó szoros értelmében és képletesen is “virágozni” kezdett. A kétemeletes bérházak helyett már az új stílust követve húzták fel a rézverettel és Zsolnay-pirogránittal díszített, gyakran vegyes funkciójú épületeket üvegvitrines utcai portálokkal és az új stílusra jellemző kanyargós indákkal.
A közterek megteltek, és bár a kávéházakban ekkor még főleg férfiak üldögéltek, már már egyre több hölgy járta az egyre-másra nyíló bazárokat. A Váci utca környékén új, korszerű banképületek, látványos nagyáruházak és elegáns üzletek nyíltak. Az új stílus kulturális és társadalmi mozgalma pedig nagy léptekkel alakította át közlekedési eszközeinket, vásárlási szokásainkat és a 19. század kényelmetlen, mozgásra, sportra, munkára alkalmatlan női viseletét is.
Sétánkon megtudjuk, mkor dobta le a fűzőt a Centrál Kávéház legismertebb női törzsvendége, és azt is, hol nyílt meg az első nagyáruház. Vajon ki találta ki elsőként az árcédulát, véget vetve ezzel a piacos alkudozásnak? És melyik divatlapban jelent meg először, hogy Párizs és Róma után Budapest számít a kontinens harmadik divatközpontjának?
Mi mindent fogunk látni:
Mindent, ami a századforduló híres passzázsaiból megmaradt.
Megszámoljuk, hogy Merkur istennek hány szobra vigyázza az elegáns kereskedőutcákat. Megtudjuk, hol van a város legrégebbi virágboltja, és hol vásároltak a hölgyek kesztyűt, kalapot és kelméket. Mit csináltak ez alatt a férfiak, és honnan szerezték be az inget és a zsebórát? Hány házban lakott és árusított Diamant Samu szűcs és fiai? Ki kezdett el Magyarországon először kerékpárt és teniszlabdát árusítani? Török Bankház és a Szénásy Nagyáruház mellett megnézzük, mi maradt meg a Rózsavölgyi szecessziós enteriőrjéből az 1961-es tűzvész után.
Miért érdemes eljönni erre a budapesti sétára:
Megmutatjuk, milyen kiegészítőket viseltek a legelegánsabb hölgyek.
Olyan különleges foglalkozásokról hallhatsz érdekességeket, mint például a kesztyűkészítés.
Megismered az első fényképezőgépek működési mechanizmusát.
Hogyan készülj a túrára?
A terep: A városban fogunk sétálni, és nem rohanunk, de ha nem szokott a lábad magas sarkúhoz, akkor inkább gyere kényelmes cipőben.
Kit hozhatsz magaddal: Mivel akadálymentes séta, a kerekesszékkel közlekedőket is szeretettel várjuk. Ha gyermekedet érdekli a divat, ne hagyd otthon!
Javasolt sétaruházat: A sétán bármilyen kényelmes ruházatban részt vehetsz, rád bízzuk.
A sétajegyen túli költségek: Nincsenek."
A sétát vezeti Lénárd Anna képzőművész/alapító, Görbe Márk művészettörténész/régiségszakértő