Kiállítás

30 éve szabadon – utcai tablókiállítás a Terror Háza Múzeum előtt

Terror Háza
(nincs beállítva)

Helyszín:

Terror Háza
1062 Budapest, VI. kerület Andrássy út 60.

A kiállítás öt nagyobb egységen keresztül, kronologikusan mutatja be, hogyan jutott el Magyarország a kommunista diktatúra elnyomásából a rendszerváltozásig. A tizenhárom tabló idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen 1989–90-es összeomlásáig megfosztotta a magyarokat szabadságuktól.


A tárlatot Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg, köszöntőt mondott Schmidt Mária, a 30 éve szabadon emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.


Elnyomástól a szabadságig
A magyarok jelentős része a térség többi nemzetével együtt soha nem fogadta el a kommunizmust. Ezért a rendszer kiépüléséhez és fenntartásához szükség volt a politikai terrorra, megfélemlítésre, a szovjet hadsereg megszállására. Közép- és Kelet-Európában 1945 után egymást követték az antikommunista megmozdulások. A tárlat nemcsak az államosítást, az egyházüldözést, a korabeli nyomorúságos állapotokat mutatja be, hanem feleleveníti a magyarországi, prágai, kelet-berlini ellenállást is. S azt is, hogy a kommunista rendszerek nem maguktól omlottak össze, hanem a szabadságra vágyó emberek milliói döntötték meg.


Az 1989-es esztendőre úgy emlékezünk, mint a „Csodák éve”
1989-ben kezdetét vette a XX. század legsikeresebb európai szabadságmozgalma. Budapesten, Prágában, Varsóban, Lipcsében, Drezdában, Kelet-Berlinben és Temesvárott emberek százezrei vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a szovjet megszállás által rájuk kényszerített reményvesztett és szürke évtizedek ellen, szabadságot és függetlenséget követelve. Az első szabad levegővétel pillanatai mindannyiunk számára kitüntetett emlékké váltak.


A tablókiállítás 2019. június 16-án, annak a napnak a 30. évfordulóján nyílt meg, amikor 1989-ben Nagy Imrét és mártírtársait újratemették.


Vannak pillanatok, amelyek beleégnek egy nemzet emlékezetébe. Ilyen volt 1989. június 16-a, amikor Budapesten több százezer ember gyűlt össze a Hősök terén, hogy részt vegyen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak újratemetésén. A búcsúszertartást a rádión és a televíziókészülékek előtt további milliók követték figyelemmel egész Magyarországon. Ekkor hangzott el Orbán Viktor beszéde, amelyben a fiatal politikus szabad választásokat és a szovjet hadsereg azonnali kivonását követelte.


Közös siker
A tablókiállítás bemutatja az első közös sikert: az 1991-es évet, amikor Magyarország és a Visegrádi Négyek, közös érdekeik képviseletére szövetséget kötöttek, és 1999-et, amikor tagjai lettünk a NATO-nak, majd 2004-et, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz.


Harminc éve szabadon
Harminc év csaknem egy nemzedéknyi idő. A szabadság és a függetlenség révén mi magyarok, képesek voltunk begyógyítani a kommunizmus okozta sebeket. A szabadság és a függetlenség megsokszorozta alkotóerőnket. Erre emlékeztünk az emlékév ideje alatt megtekinthető kiállítással, és a június 16-i Szabadságkoncerttel a Hősök terén.

Hozzászólások