A Kieselbach Galéria az idei nyáron is reprezentatív katalógussal kísért kiállítást rendez a magyar festészet és szobrászat kiemelkedő alkotásaiból. Ez alkalommal a tárlaton bemutatott valamennyi mű a helyszínen megvásárolható - az árakról személyesen a galéria munkatársai adnak felvilágosítást.

Ítelítő a kínálatból:

A nyár és a mediterrán életöröm festménye
A 20. század egyik legnépszerűbb magyar festője, Vaszary János négy kiváló képpel, közöttük érett korszakának talán leglátványosabb festményével van jelen a tárlat anyagában. Az Itáliai emlék vitathatatlan főmű, amely kirobbanó színeivel, frappáns komponálásával és a belőle sugárzó féktelen életörömmel bármely 20. századi magyar festészeti kiállításon a könzönség kedvence lenne.

Markó – Munkácsy – Lotz – Hollósy
A 19. századi nagy klasszikusokat többek között egy igazi kuriózum, idősebb Markó Károly múzeumi rangú, méretével és kvalitásával egyaránt kiemelkedő alkotása képviseli. Az eszményi tájba helyezett mitológiai jelenet magán viseli festője minden erényét: a precíz, aprólékos, mégis frissen ható formálás tökéletesen kiegyensúlyozott szerkezettel és delikát kolorittal párosul. Ilyen rangú műalkotás idősebb Markó Károly életművéből már szinte kizárólag a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.
Lotz Károly Magyar tája és Hollósy Simon páratlanul frissnek ható Két tűz között című zsánerképe mellett a nagy klasszikusok sorából még Munkácsy Mihály grandiózus arcképe érdemel mindenek előtt említést. A Krisztus Pilátus előtt című óriásfestményhez készült, tökéletesen kivitelezett, önálló értékű portré különleges helyet foglal el a Krisztus-képekhez festett munkák sorában. A Turbános farizeust centrális elhelyezése, virtuóz ecsetkezelése, döbbenetesen sokatmondó arckifejezése szinte az egész kép eszmei és érzelmi centrumává avatja.

A modernizmus nagy generációja: Koszta – Csók ­– Rippl-Rónai
A 20. századi magyar modernizmusról számos kiváló alkotás ad számot. A középgeneráció legnagyobbjai közül Koszta József a Kukoricatörökkel, Csók István egy Renoir szemet gyönyöködtető örömfestészetét idéző alakos virágcsendélettel, míg Rippl-Rónai két pasztellképpel van jelen a válogatásban.

Két barát, két főmű – Aba-Novák és Patkó
A húszas évek újklasszicista törekvéseit többek között Aba-Novák Vilmos és Patkó Károly remekművei reprezentálják. Előbbi a Felsőbányán készült, számtalanszor kiállított és reprodukát Fésülködéssel és egy szolnoki mulatságot ábrázoló kompozícióval van jelen, míg utóbbi egy reneszánsz hangulatot idéző, gyönyörű női portréval.

A felfedezés izgalma
A ma még kevésbé ismert, felfedezésre váró művészek közül a szegedi Cs. Joachim Ferenc egy tekintélyes méretű és izgalmas kompozíciójú párizsi alakos látképpel, míg Pap Géza egy dunabogdányi tájjal szerepel, amely stílusban, sőt kavlitásban is szoros párhuzamba állítható Rippl-Rónai József kukoricás festményeivel.

Témák körül: Balaton, Budapest, magyar történelem, Eucharisztikus kongresszus…

A tárlat anyagának válogatói és rendezői gondot fordítottak arra, hogy néhány jellegzetes festői téma érzékelhető hangsúlyt kapva megragadja és vezesse a nézők fantáziáját. A tárlaton szinte külön szekciót alkotnak Egry József múzeumi rangú főművei, amelyek a két világháború között a legjelentősebb magángyűjteményeket gazdagították. A Szent Kristóf a faluban, a Virágzó mandulafák és a Szigonyvető, az Oltványi-, a Fruchter-, és a Glücks-gyűjtemény egykori gyöngyszemei a Balaton ihlető világát is megidézi a kiállítás látogatói számára.

A „Balaton-szekció” mellett ilyen a Budapesti látképek, a gyümölcscsendéletek, a napraforgók, a magyar szentek és a történelem neves szereplőit és eseményeit megidéző “kamara-válogatások”.

Utóbbira izgalmas példa Apponyi Albert ifjúkori portréja, Benkhardt Ágost illetve Jávor Pál IV. Károly és felesége, Zita királyné 1918-as koronázási ünnepségét megörökítő alkotásai, Bényi Árpád Károlyi Mihályról festett portréja, valamint Karlovszky Bertalan Kozma Miklóst, az MTI, majd a Magyar Rádió alapítóját, későbbi belügyminisztert ábrázoló arcképe.

Rendkívül izgalmas csoportot alkotnak a két világháború közötti magyar iparművészet egyik legnagyobb alakjának, Megyer Meyer Antalnak virtuóz akvarell-technikával készült rajzai, többek között az 1938-as budapesti Euharisztikus kongresszus nagymiséjén használt monstrancia gazdag kidolgozású terve.

Ezek a tematikus csoportosítások szándékunk szerint sokak számára nyitnak új, könnyebben bejárható utakat képzőművészetünk felé.

Kondortól Korgáig
A közelmúlt magyar művészetét és a kortárs törekvéseket többek között Kondor Béla aranyfestésű ikonja, Veszelszky Béla tájképe, Korniss Dezső 1959-es, Jackson Pollock művészetét idéző, Tandori Dezső költő gyűjteményéből érkező festménye, El Kazovszkij egy korai munkája, St. Auby Tamás Kénmaszk című munkája, valamint Szent Nyáry Lóránt és Korga György egy-egy monumentális alkotása. Utóbbi két, kifejezetten provokatív céllal beválasztott festmény egyszerre groteszk és megrázó művészi reflexió a közelmúlt magyar történelmére.