A Magyar Művészeti Akadémia két tagjának, Árendás József Munkácsy Mihály-díjas, érdemes művész, grafikusművész 75. és Bakos István Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikus 80. születésnapja alkalmából közös jubileumi kiállításuk nyílt a Vigadó Galéria VI. emeleti kiállítótermében. A két művész gazdag életművéből válogat, a tárlat egyik felében Bakos István meghatározó divatfotóival, valamint filmplakátjaival találkozhatunk, a másik felében pedig Árendás József az utóbbi tíz év politikai, kulturális plakátjaiból közzétett munkákat tekinthet meg a látogató különleges installáció segítségével.

Árendás (ár&ás) József
tervezőgrafikus
(Imely, 1946)
Munkácsy-díjas, érdemes művész
Tanárai, mesterei Kerti Károly, Konecsni György, Gerzson Pál és Finta József voltak. 1972-ben diplomázik a Magyar Iparművészeti Főiskola tervező-grafika szakán. 1987-től 1992-ig grafikai tervezést tanít az Iparművészeti Főiskola mesterképzős hallgatóinak. Főleg film-, színházi és kulturális plakátokat, de kiadványokat, könyveket és csomagolásokat is tervez. Számos bel- és külhoni kiállítása volt. 1990-től a Tandem Grafikai Stúdió tagja. 2000-től a Stég Grafikai Műhely tiszteletbeli tagja. Tagja a MAOE-nak (1972-től), a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (1983-től), a Magyar Plakát Társaságnak (2005-től), utóbbinak egyik alapítója. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Bakos István
tervezőgrafikus
(Budapest, 1941)
Ferenczy Noémi-díjas művész
1967-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán alkalmazott grafikusként végzett. Mesterei a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban Viski Balás László, a Képzőművészeti Főiskolán Konecsni György voltak. 1976-től a mai napig festő, grafikus, fotós-dizájner, ipari, kereskedelmi, kulturális kiállítások látványtervezője, reklámfilmek rendezője, művészeti szerkesztője is. Rendszeres itthoni és külföldi kiállítások és biennálék résztvevője. Eddig két egyéni kiállítása volt, hogy a nagyrészt külföldön látható munkái itthon is megtekinthetők legyenek. Tagja volt a Quintett és Perspektíva művészközösségeknek. Tagja a MAOE-nak és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (1970-től), a Magyar Plakát Társaságnak (2008-tól). A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

„Árendás József lelki alkata és alkotói habitusa elválaszthatatlan egységben mutatkozik meg a plakátokon. Ő az ezerarcú halhatatlan cirkuszi clown, aki gyakran maszk mögé bújva sohasem egyén, gyakran még típus sem, hanem titokzatos kacagó valaki, akinek élcei és falcai elől nem menekülhet a civilizáció. Előszeretettel találja meg lelki alkatának megfelelően a saját örömére és szórakoztatására szolgáló vizuális közlésformákat. A nemzeti sorskérdések feldolgozásának húsba metsző tragikumát malíciába mártott ecsettel közvetíti, mindazonáltal szívesen ajándékozza meg magát és a nézőközönséget megannyi erotikus krokival, frivol humorral vagy vitriolos bonmot-val. Árendás József munkássága zsinórmérték az elkövetkező plakátos generációk előtt, hiszen végigtekintve pályafutásán szilárd bizonyítékát találjuk annak, hogy nem a plakát stílusán van a hangsúly, hanem a kifejezőerején.

Bakos István fél évszázados alkotómunkájában kiváltképp az alkalmazott grafika területén vívott ki elismerést. Neve említésekor a legtöbb embernek a reklámgrafika, plakátgrafika és a tervezőgrafika műfaji kategóriák jutnak eszébe, következésképpen a grafika, mint a vonal művészete. A pályakezdéstől a 70-es évek elejéiig terjedő rövid periódust a pop-art képi világa uralja. Miután meglelte egyéni látásmódját és kifejező készségét, a 80-as évek közepéig hozza létre az életmű legkvalitásosabb munkáit a szürrealizmus kelléktárából építkezve színházi és moziplakátokon. Az elkövetkező két évtizedben eltávolodva a festészettől, művészi kiteljesedésének eszközévé a fényképezőgép válik, de az utóbbi esztendők késztetése ismét visszavezette a pálya kezdeti szemléletmódjához. Bakos István elemeire redukálja a közvetítendő gondolat vizuális befogadhatóságát és a tartalmat emblémába sűríti. Gyakran alkalmazott fekete és fehér kulisszából emelkedik ki néhány vonallal megrajzolt jelkép, amely koncentrált asszociációt vált ki egy szempillantás alatt. Témaválasztása személyes, amely a tágabb környezetért érzett morális felelősségvállalásból táplálkozik." (Keppel Márton művészettörténész)