A Barkó Kézműves Egyesület kiállítása
Az Ózd térségében élők egyik igen komoly – még alig felfedezett és kiaknázott– kulturális értéke a barkóság öröksége. A Néprajzi Múzeumban is összesen 7 db tárgyi emléket őriznek, pedig van mire büszkének lennünk! De kik is a barkók? Észak-Borsod két részre osztható: egyrészt a különleges, máig hitelesen megőrzött gömöri térségre, másrészt az identitásukat elfeledett barkókra. A barkó népcsoport a palócok egy igen zárt közössége, különleges motívumvilággal, ami a helyi vaskohászat hatására hamar elpolgáriasodott; így a barkók szokásaikból is korán „kivetkőztek”.
Vidékfejlesztő tevékenységünket évtizedek óta végezzük, ennek során mindig is kiemelt szerepet kapott a fiatalok helyben tartása. Az évek során felnőtt egy nemzedék, olyan fiatalok, akiknek célja volt helyi kezdeményezések elindítása, melyek elősegítik térségben maradásukat. A fiatalok egyhangúlag támogatták helyi hagyományaink, gyökereink megőrzését –kiemelt figyelmet fordítva az elfelejtett barkó értékekre-, tovább örökítését, esetleges megújítását. Ennek a közös munkának köszönhető a Művésztanya létrehozása, mely 2012-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Egy sorsdöntő találkozásnak köszönhetően –Beszprémy Katalinnal, a Hagyományok Háza szakmai vezetőjével- a korábbi kezdeményezéseink a barkóság újrafelfedezése érdekében értelmet nyertek. A helyi fiatalokból és kultúraőrzőkből, térségi pedagógusokból álló csoport elsőként Szajolban vett részt az Élő Hagyomány Alapítvány kézműves TÁ-BOR-ában, majd a közös ötletelés hatására 2014 februárjában a Hagyományok Háza szakembereivel két képzés indult a Művésztanyában:
A népi játszóházvezetői tanfolyam a térség pedagógusait, közösségi szakembereit fogta össze.
A mesterségtanulás képzést négy Mester tanította: Beszprémy Katalin és Illés Vanda a hímzést és viseletvarrást, Pintér Piroska a szövést, Ament Éva a bútorestést. A képzés keretében használati tárgyak készültek, a tervezéstől a kivitelezésig a Mesterek rendkívül széleskörű tudást osztottak meg a 20 Inassal. A képzés eredményeként minőségi helyi termékek születtek. A projekt részeként Molnár-Madarász Melinda (Meyke) helyi fényképek és minták alapján barkó ruhát tervezett, melyet Sebestyén Márta a Felszállott a páva egyik középdöntőjében is viselt. Ezt követően egy egész kollekciót tervezett Melinda, mely mind itthon, mind külföldön kiemelkedő sikert ért el.
2015-ben indult útjára bőrös képzésünk először Lukovszky Ilonával, majd 2017-ben Somos Veronikával. Az új mesterségtanulás során újabb izgalmas portékák születtek.
2017-ben elindult a Hagyományok Háza hálózati projektje, melynek mi is részesei vagyunk. Számos kiállítást, divatbemutatót, szakkört szerveztünk a térségben és tovább folytattuk a pedagógusokkal az óvodákban, iskolákban megkezdett munkát. Fontos mérföldkő az életünkben, hogy elindult a felvidéki gyűjtésünk is. Célunk, hogy az eddig összegyűjtött mintegy 2000 mintát tovább bővítsük a felvidéki barkók mintakincsével is. 2017-ben megjelent első mintakönyvünk, melyet reményeink szerint hamarosan követi a felvidéki mintákkal kibővült változat is. A hálózati együttműködés részeként 2019-ben indult el a barkó játékkészítő képzésünk, mely során 12 helyi pedagógus és közösségi szakember tanulta meg Sevella Zsuzsannától és Gonda Emmától a népművészeti játékkészítés alapjait. Azóta az egész térségben -óvodákban, iskolákban- népművészeti játékokkal fejlesztik a gyermekeket.
Hozzászólások