Nagy külföldi alkotók életével-műveivel ismerkedve mi, magyarok, egy kis ország szülöttei mindig örülünk az olyan tényeknek, melyek a művész és hazánk kapcsolatát bizonyítják. A kétszázötven éve született Ludwig van Beethoven esetében a zeneszerző életrajza számos ilyen részletet tartalmaz. A Müpa kiállításának anyagát összeállító két zenetörténész, Kim Katalin és Horváth Pál a legújabb kutatási eredményeken alapuló történeti hitelességgel, egyszersmind színesen-szórakoztatón mutatja be mindazt, ami a német komponista művészetében és e művészet fogadtatásában magyar vonatkozású.

A kiállítás megvilágítja a korai Beethoven-kultuszban játszott magyar szerepet: olyan arisztokrata családok mecénási áldozatvállalását, mint az Esterházyak vagy a Brunszvikok. A Brunszvikok és Beethoven között szövődött barátság és a mai magyarországi Beethoven-kultusz egyik emlékhelye, Martonvásár szerepe szintén a tárlat információi közé tartozik. Láthatunk dokumentumot Beethoven híres fellépéséről, amely a budai Várszínház falai között valósult meg 1800. május 7-én. A magyar főurak Beethoven-művek ajánlásaiban is megjelennek: erről kották címoldalai tanúskodnak. Az alkotói pálya magyar vonulatát képviseli az István király című Kotzebue-drámához írt kísérőzene, amelyet a Pesti Királyi Városi Színház megnyitása alkalmából mutattak be 1812-ben. A zeneszerző és Magyarország kapcsolatát dokumentálják jelentős Beethoven-művek - a Fidelio és a IX. szimfónia - első magyarországi előadásai, vagy egy olyan fontos együttes, mint a Filharmóniai Társaság Zenekara Beethoven-repertoárja. Mindezekről és számos más érdekességről kínál információt a Müpa gazdag képanyagot bemutató kiállítása.