A Petőfi-kultusz alakváltozatai

A kiállítás centrumában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogyan alakult, formálódott át újra meg újra „a költő" nemzeti emlékezetben megőrződő alakja a társadalom különböző rétegeiben, az irodalom, a képzőművészet, a politika által használt motívumokban, szólamokban, a hagyományőrzés retorikájában. A cím az Apostol önjellemzéséből való: ...alatta a sötét homloknak / Két fényes szem lobog, /Mint két bolyongó üstökös, / Mely nem fél senkitől /S melytől mindenki fél. Tekintete / Mindég messzebb, mindig magasbra száll.

Egy-egy esemény múlandó, de maga az ünnep, az ünneplés örök, kihagyhatatlan, elpusztíthatatlan. A tárlat négy fókuszpont köré csoportosítva jelenít meg konkrét idővel, helyszínekkel egy-egy metszetet: az 1898–99-es, az 1923-as, az 1948–49-es és az 1973-as évforduló tárgyait, eseményeit, szövegeit vizsgáljuk meg, így téve karakteressé az „alakváltozat" fogalmát. A kiállításon néprajzi és "hétköznapi" tárgyak, fotók, filmek is szerepelnek, markánsan jelezve, hogy mozognak az ünnephez kapcsolódó, különböző tartalmak a populáris és a magaskultúra világa között. Hiszen a megemlékezés formái lehetnek közhelyesek, sőt bornírtak – ahogy Babits írja Petőfi születésének 100. évfordulóján: ...ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, mint az olcsó gyertyák. Mégis, mindig eljön az a pillanat, amikor egy évszám megünneplésének igazi tétje van.

Múzeumi nyelvre átfordítva: a történelmet megidéző, az évfordulókra készülő műalkotások gyakran saját koruk legégetőbb problémáival birkóznak, azokat közvetítik az utókornak. A műtárgy válogatásban ezért törekedtünk, hogy ritka, egyedi érdekességű példákat válasszunk. A tárlat feliratozása ezért eltér a múzeumi terekben megszokottól. Arra teszünk játékos kísérletet, hogy a látogató kis léptékben modellezhesse, nyomon követhesse saját ítéletalkotásának folyamatát, azt, hogyan alakítja ki véleményét, milyen szöveges és képi információk szükségesek és relevánsak számára, hogyan formál véleményt egy-egy műalkotás.