Gergye Krisztián: Hasított emlékek

Valami személyeset is illene írni, talán a bizonytalanságaimat bevallani, hogy miért is merek előhozakodni ezekkel, hogy miért gondolom fontosnak felhívni a figyelmet ezekre a képekre, hogy ezek, most mik is ezek, milyen értékkel bírnak, művek -e, szépek -e.

Ezek a képek, nekem fontosak. Talán átdereng belőlük, ahogy a világot látom, vagy látni szeretem. Talán felsejlik bennük, hogy mi ragadja meg a figyelmemet.
Annyit tudok, hogy hagyom megszületni ezeket a képeket, szeretem, hogy létezhetnek, és megmozgatják az emlékezetemet, és általuk valós terek pusztulásának állíthatok emlékműveket.

Talán ennyi hivatkozás elég, hogy a nézők is emlékezhessenek.
(Gergye Krisztián)