Kiállítás

Hangszerek magyarországon

Helyszín:

MTA Zenetudományi Intézet - Zenetörténeti Múzeum
1014 Budapest, I. kerület Táncsics Mihály utca 7.

A Zenetörténeti Múzeum, mely jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének osztályaként működik, alapításától, 1969-től fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk, melynek kurátora a múzeum vezetője, Dr. Baranyi Anna, válogatás hangszergyűjteményünkből. Koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe. A magyar hangszerkészítők és hangszergyárak munkáit helyeztük előtérbe, mellettük több neves külföldi készítő is képviselteti magát egy?egy darabbal. A hangszereknek a Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtárának gyűjteményéből válogatott kották, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményeiből kölcsönzött, és a 18?19. századi magyar zenei életben jelentős szerepet betöltő személyeket és a helyszíneket ábrázoló képzőművészeti alkotások adnak történeti hátteret. Kiállításunk legkorábbi darabjai ? az orgona, hárfa, klavichord, asztalzongora, viola da gamba és a vonósnégyes hangszerei ? a 18. századból származó hangszerek, amelyek között egyaránt szerepelnek magyar és külföldi készítők munkái. A 19. század első felét bemutató teremrészben a zongorák dominálnak, amelyek londoni, párizsi, bécsi és pesti műhelyekből származnak. A kor legjelentősebb pozsonyi és bécsi fafúvóskészítőit egy?egy értékes fuvola vagy oboa képviseli. Láthatók még szép kivitelű gitárok és hegedűk, amelyek a zongorához hasonlóan a polgárság körében különösen kedvelt hangszerek voltak. Szerepel itt még egy különleges kottatartó, a szextett-asztal, amelyet a budapesti Iparművészeti Múzeum kölcsönzött a kiállításra. A kiállítás harmadik egységében neves magyar hegedűkészítő-műhelyek munkái reprezentálják a magyar hegedűkészítés folytonosságát, de képviselteti magát a 19. század legjelentősebb hazai zongorakészítője, Beregszászy Lajos is. Az itt bemutatott fúvós hangszerek többsége a sokféle hangszertípust gyártó, ám magas színvonalú tömeggyártásra berendezkedett császári és királyi udvari hangszergyárak termékei. Kiemelt helyet szenteltünk a hungarikumnak tekinthető hangszereknek, a cimbalomnak, amelyet zenekari hangszerként elsőként Erkel Ferenc használt, valamint a tárogatónak. A kiállításban ugyanitt képzőművészeti alkotásokkal és hangszerekkel hívjuk fel a figyelmet az Erkel Ferenc nevéhez köthető nemzeti operának a 19. századi magyarországi zeneéletben játszott jelentős szerepére.

Hozzászólások

A Ghymes bemutatja: Szarka Tamás és zenekara újévi koncertje