Kiállító művészek: Martyn Ferenc, Kismányiki Károly, Nádor Katalin

Az idén 35 éves fennállását ünneplő Vasarely Múzeum Budapest az év eleji nagy sikerű, új szerzeményeket bemutató időszaki kiállítása után Vasarely szülővárosához, Pécshez, illetve részben a Pécsi Műhelyhez kötődő képzőművészek munkáiból rendezi új, nyár végéig nyitva tartó kamarakiállítását. A Kép-mozgások című tárlaton Martyn Ferenc, Kismányoky Károly, Szijártó Kálmán és Nádor Katalin műveit mutatjuk be.
A kiállítás a Kismányoky Károly (1943–2018) rendezte és Martyn Ferenc (1899–1986) közreműködésével készült Martyn 1983 című animációs film fázisrajzaiból, fotókollázsaiból válogat. A képek – kiszakítva a film folyamatából, a múzeumi installálás eszközeivel (paszpartu, keretezés) bemutatva – autonóm, egyedi műalkotás rangjára tartanak igényt. Ezek a művek egyrészt a rendező által az életmű különböző periódusaiból választott Martyn-képek lehetséges variációi, továbbfűzve az absztrakt motívumokat, másrészt az alkotófolyamat szakaszait imitálják. A statikus, befejezett művek és a végtelen variációk pillanatai képzőművészet és (a kiállításon vetített) film sajátos, egyedülálló összefüggéseit hozzák létre.

A Pécsi Műhely két alkotója, Kismányoky Károly és Szijártó Kálmán (1946) saját esztétikai elveiket alkalmazták Martyn életművére, a kész mű helyett a művek létrehozására helyezve a hangsúlyt. A film egyszerre tisztelgés a modern magyar művészet egyik legjelentősebb alkotója előtt és az életmű mindig megújulni képes tartalmi, formai és technikai attitűdjének a folytatása; valamint Martyn más művészi nézőpontból való értelmezése. A kiállításon láthatók Kismányoky fotósorozatai, melyekhez Martyn kalligrafikus vonalainak nagyításait használta fel, valamint Szijártó Kálmán Martyn madármotívumát imitáló grafikái.
A közelmúltban felfedezett, és a Paris Photo rendezvényén 2018-ban nagy sikerrel bemutatkozott Nádor Katalin (1938–2018) fotográfus a Janus Pannonius Múzeum műtárgyfotósaként dokumentálta Martyn életművét. A kiállításon két műve szerepel: egy Martynról készült portrésorozat és egy másik, melyen Martyn a pécsi Pannonia Filmstúdióban, rajzolás közben látható, egy rajz létrejöttének szekvenciáiban.

A film James Joyce Martyn által illusztrált Ulysses című regényének alapszerkezetére épül: egy fiktív napon s egyetlen helyszínen, a Martyn-házban játszódnak le a kép-mozgások eseményei Kurtág György zenéjével.
Martyn művészetében az univerzális és a lokális összefüggéseit kereste. Ehhez járult a modern művészetnek elkötelezett hajlíthatatlansága, különleges alkotói habitusa, mely a két háború közti időszak magyar képzőművészeti megalkuvásaira éppúgy kívülről tekintett, ahogy az 1950-es, 1960-as és 1970-es években is következetesen – a szabadság magától értetődő természetességével – képviselni tudta az absztrakt művészetet. S ezzel egy olyan tradíciót hozott létre, melynek méltó örökösei lettek a magyar képzőművészet kiváló pécsi alkotói: Gellér B. István, Lantos Ferenc, Keserü Ilona és a Pécsi Műhely tagjai.