A múzeum 2002 őszén megnyílt, újrarendezett kiállítása a földszinten meghagyta a korábbi, egy-egy egyéniség köré komponált emlékszoba elrendezést. A négy színésznő művészi pályája a Nemzeti Színház történetének több mint száz évét fogja át, a Szigligeti-korszaktól (Jászai Mari), a Paulay-korszakon (Jászai Mari, Márkus Emília), Hevesi Sándor és Németh Antal igazgatói működésén át az 1940-es évek végéig (Bajor Gizi), majd pedig a Marton Endre-, Major Tamás-korszakkal az 1980-as évek elejéig (Gobbi Hilda). Márkus Emília (1860-1949) festői termetű, imponáló fellépésű, játékában a drámaiságot és a humort elegyítő európai rangú színésznő. 14 évesen vették fel a Színiakadémiára, ahol 1878-ban végzett. A Nemzeti Színház - melynek haláláig tagja maradt - már 1877-ben szerződtette. 1928-ban lett a társulat örökös tagja. Több, mint hetven esztendőt töltött színpadon, egy-egy szerepet több évtizeden át játszott. Főbb Shakespeare-szerepei: Júlia, Ofélia, Cressida, Desdemona, Kleopátra. További jelentős szerepei: Stuart Mária, Nóra, Éva, Tünde, Mirigy.