Máté Dániel kiállítása a kalória fogalmából indul ki. Magyarországon körülbelül az 1980-as évekig a kalóriát nem csupán a ma ismert célra, az élelmiszerek energiatartalmának mérésére használták, de kalóriában mérték a hőt, pontosabban a fűtéshez felhasznált energia mennyiségét is. Ez a mértékegység, amely bár számos tudományos vitát szült 1824-es bevezetése óta, éppen alkalmas rá, hogy kijelölje Máté Dániel munkáinak fókuszpontjait: az otthont és a testet.

Az ember állandó testhőmérsékletéhez egyrészt szükség van megfelelő külső hőmérsékletre, másrészt pedig táplálékbevitelre, amely biztosítja a hőháztartásunk normális működéséhez szükséges energiát is. És bár jóléti társadalmakban mindkét feltételt alapvetőnek és bármikor elérhetőnek tekintjük, nem árt szem előtt tartani, hogy nem csak gazdasági, politikai és társadalmi, de a táplálkozás esetében akár fiziológiai és pszichés akadályai is lehetnek a testhőnk szempontjából ideális körülmények megteremtésének.

A kifejezetten a kiállításra készült fotóalapú és installatív művek az otthonaink fűtését és az élelmiszerhez való viszonyunkat két idősíkon tárgyalják. Az 1960-as és ‘70-es évek (tárgy)kultúráját idézi meg több kiállított munka is, ugyanis ekkor kezdett elterjedni Magyarországon a távfűtés, nem sokkal később pedig egyre több háztartásban került bevezetésre a földgáz. Ugyanez az időszak hozott jelentős fellendülést hazánkban a hűtőiparban, így az élelmiszeriparban is, gondoljunk csak a mirelit vagy készételekre. A művész személyes hangvételű, saját étkezési zavarát is feldolgozó alkotásai, valamint az energiaválságra reflektáló műegyüttese a jelenbe helyezik vissza a tárlatot.

Máté Dániel a Balkon Kortárs Művészeti Folyóirat, a BTM - Budapest Galéria és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Inside Express díjának 2021-es nyertese.