A kiállítás első terme a régi és ritka könyvek gyűjteményének európai anyagát mutatja be a XV-XVlI. századból.

Minden évszázadnak megvoltak a kiemelkedő nyomdász mesterei, akik szép és hibátlan kiadványaikkal világhírnévre jutottak. Ők koruk kiváló tudósai voltak, művelt és képzett emberek, akik generációkon keresztül virágoztatták a könyvnyomtatás művészetét.

Johann Prüss 1486-ban nyomtatott Bibliája aranylemezes iniciáléjával vonja magára a figyelmet. Johann Pfeil 1495-ben nyomtatott Breviarium Ratisponensejének töredéke egyedülálló hazánkban. Kiemelkedő példányok a világhírű velencei mester, Aldus Manutius nyomdájában készült művek 1515 és 1559-ből. A Baseli Frobenius 1550-ben nyomtatott munkája gyönyörű színes illusztrációkkal készült.

A lyoni nyomdászok kiváló mestere Sebastian Gryphius volt, az ő munkáján szerepel a griffmadár nyomdajelként. A XVII. századi nagyságok közül kiemelkedik a németalföldi Elsevier család, akiknek leydeni és amsterdami műhelyéből kerültek ki kiállításunkon látható értékes műveik.

A kiállítás második terme a magyar ritkaságokat ismerteti. Ezek különös figyelmet érdemelnek, mivel nemzeti értéket képviselnek. Az 1501-1711 között napvilágot látott kiemelkedő példányok szerzők, nyelv és származási területi szerint vannak csoportosítva. Ide tartoznak azok a munkák is mélyek idegen szerzőktől, idegen nyelven és külföldön jelentek meg, de híres magyar emberekről szólnak, vagy Magyarország leírását adják.

Ilyenek a Rákócziról és Thökölyről megjelent művek, ez utóbbi Kölnben 1694-ben látott napvilágot. Figyelmet érdemel Nicolo Doglioni: L'Ungheria spiegata c. műve (olasz nyelven, 1594-ből); a Bécsben, 1626-ban nyomtatott Szent Biblia; Pázmány Péter hittudós, a nagyszombati egyetem alapítójának megjelent munkái; valamint Lippay János botanikus művei a XVII. század végéről.

A hazai kiadványok nagyrészt a pozsonyi, nagyszombati, kassai, bánfai, lőcsei, váradi és szebeni nyomdák termékei. Általuk betekintést nyerhetünk a magyarországi könyvnyomtatás történetébe.