A Zenei Album programhoz kapcsolódó kamaratárlat a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében mutatja be a szerző pályáját.

Szőnyi Erzsébet (1924–2019) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, kiváló művész.
1934 és 1942 között a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban végezte el a középiskolát. Magánúton összhangzattant tanult, első szerzeményei is a gimnáziumi évek alatt keletkeztek. 1942 és 1945 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Bárdos Lajos és Vásárhelyi Zoltán
irányításával elvégezte a középiskolai énektanárképző és karvezető szakot. 1943-tól 1947-ig Kodály Zoltántól etnomuzikológiát tanult, mellette 1944–46-ban zongora szakot is végzett Szegedi Ernőnél, kamarazene-tanára Weiner Leó volt. Ferencsik Jánostól a vezénylés alapjait sajátította el. 1945-től 1947-
ig Bárdos javaslatára Viski János zeneszerzés-növendéke volt, az egyetlen lány a szakon. Első szerzői sikerét 1947-ben aratta, amivel Kodály mellett felesége, Sándor Emma érdeklődését is felkeltette. Az 1947–48-as tanévben francia állami ösztöndíjjal a párizsi Conservatoire-on Tony Aubin osztályában tanult, Nadia Boulanger, illetve Olivier Messiaen műveivel ismerkedett. Akadémiai tanulmányai mellett 1945-től a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ének-zene tanára volt, 1948 és 1981 között a Zeneakadémián tanított, ahol 1960-tól tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott. Első pedagógiai munkáját 1954-ben írta. Éveken át vezette a Szilágyi Erzsébet Gimnázium leánykórusát. 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság társelnöke és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke volt.
1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerének világszerte ismert folytatója és népszerűsítője volt. Művei között találunk több színpadi darabot, operát, balettet, gyermekoperát, oratóriumot, zenekari és kamaraműveket, dalokat és kórusműveket