km.: Mácsai Pál (színész), Vázsonyi János (szaxofon), 
Műsorvezető-házigazda_ Jánossy Lajos
Rendező: Balog József

Aczél Géza a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója. A debreceni Alföld folyóiratnál végzett több évtizedes szerkesztői-főszerkesztői tevékenysége, a Kassák-nagymonográfiában kicsúcsosodó irodalomtörténészi munkássága és a kétezres években látványosan kiteljesedő nagyszabású költői életműve irodalmunk legelső vonalában jelöli ki helyét.

Terjedelmes torzóversei, az általa megteremett lírai szótárforma, az elégiába hajló avantgárd ihletésű, epikus formavilág és bölcs, öregkori szkepszis teszi Aczél Géza költészetét hasonlíthatatlanul egyedivé, felismerhetővé és megkerülhetetlenné. Egy a Literán megjelent interjú ugyanakkor társadalmi érzékenységére, mélyen gyökerező empátiájára is rávilágít: „Ezt az alanyinak induló költészetet egy idő után kezdtem túlságosan törékenynek érezni, átütő nyelvi erő híján alkalmatlannak a szaporodó intellektuális élmények költőileg gazdagabb megjelenítésére, nem beszélve arról a korán jelentkező igényről, hogy - talán a nagy orosz próza rendszeres olvasásának hatására - életrajz-szerűen rendezzem sorsomat, a körülöttem lévők társadalmi beágyazottságát, érzelmi örökségeit. Mivel szinte teljes rokoni környezetem a hivatalnoki-kispolgári szférából származott, két lehetőség állt előttem: vagy egy gogoli szatíra klasszikussá vált helyzetébe csúsztatom ott szerzett tapasztalataimat, ehhez azonban hűséges családi kötődéseim révén túlságosan erős volt a tapintat, másrészt igaztalannak éreztem volna egy hazug és diktatórikus társadalomban ezeket a szerény és humánus embereket a tőlük lényegében független hatalmi mechanizmusok miatt pellengérre állítani. Mai napig nem értek egyet ennek a rétegnek morális lefokozásával, nagyképű lenézésével, kötelességtudatuk laikus testvérként való kihasználásával.” Egy megérintően vonzó személyiségű, nagyformátumú költőt köszönthet a Müpa ezzel az esttel a műsor előtt néhány nappal betöltött hetvenötödik születésnapján.