Weiner: 1. divertimento, op. 20
Veress: Négy erdélyi tánc
Dvořák: E-dúr vonósszerenád, op. 22
A Zeneakadémia Vonószenekarának hangversenye egyaránt szól a klasszikus zene és a népzene kedvelőihez, de igazi kikapcsolódás azoknak is, akik szeretik a kamarazenekari hangzást. Nyitányként Weiner Leó első divertimentója csendül fel, az egyes tételek – köztük az önállóan is gyakran előadott Rókatánccal – olyan magyar táncdallamokat idéznek fel, melyeket a szerző a Néprajzi Múzeum viaszhengerein hallott. Veress Sándor Weinernél is szorosabb kapcsolatot ápolt a népzenével: együtt dolgozott népdalkutatóként Lajthával, Bartókkal és Kodállyal is. És habár a teljes zenei anyag a zeneszerző tollából született, erősen érezni rajta a parasztzenével töltött évek hatását. A koncertet a szünet után Dvořák örökzöldje, az E-dúr szerenád zárja. A vonószenekari mű igazi romantikus kompozíció megannyi dallammal és hangulattal.