Km.: Kovács Balázs (harsona), Szatzker Zsanett (harmonika), Dóczi Áron, Tallián András, Závodszky Magdolna (hegedű), Kondor Péter (brácsa), Baráti Eszter, Balogh Endre (gordonka), Boldoghy-Kummert Péter (nagybőgő), Dallos Erika (zongora)
A verseket válogatta és előadja Kautzky Armand, Jászai Mari-díjas színművész. Műsorvezető: Tóth Endre, zenetörténész
Piazzolla: Le Grand Tango
Dvořák: Bagatellek, op. 47
Schubert: A-dúr zongoraötös („Pisztrángötös”), D. 667
Szenvedélyes argentin tangó, szláv érzelmesség és a bécsi korai romantika nemes dallamossága – így néz ki a Budapesti Filharmóniai Társaság kiváló zenészeinek októberi kamarazenei menüje. A kalandozás egyszerre térbeli, időbeli, sőt a stílusok változatosságára is értendő, hiszen Astor Piazzollát a szülőhazája védjegyének tekinthető tánc, az argentin tangó inspirálta sajátos műfaj, az „új tangó” (tango nuevo) megalkotására, melyet – ma már nem is gondolnánk – a kezdetekben idegenkedve fogadtak még Argentínában is. Az argentin komponistát – akiről később a Buenos Aires-i repülőteret is elnevezték – Bach, Paganini és a jazz egyaránt megihlette, bár a szerző szerint az új műfaj legfontosabb összetevői: "tangó+tragédia+komédia+bordély”. A Le Grand Tango eredetileg csellóra és zongorára született 1982-ben, a legendás csellista, Msztyiszlav Rosztropovics számára, aki csak évekkel később tűzte először műsorára. Most harsona-harmonika átiratban hallgathatjuk meg, de a Piazzolla-művet követő Dvořák-bagatellek sem egészen a cseh szerző által megálmodott felállásukban hangzanak el, hiszen az alapvetően házimuzsikálásra szánt rövid, ám annál érzelmesebb darabok a vonóstrión kívül eredetileg a háztartásokban gyakran fellelhető harmóniummal vagy zongorával egészültek ki, most azonban ugyancsak harmonikát hallhatunk az említett billentyűs hangszerek valamelyike helyett.
Az 1878-ban – a zeneszerző egyik legsikeresebb időszakában – mindössze tizenkét nap alatt komponált sorozat után a koncertet Franz Schubert talán legismertebb, legnépszerűbb kamaraműve, az 1819-ben keletkezett Pisztrángötös zárja, melynek hangszerelése ugyan az eredeti lesz, de érdekesség, hogy pusztán prózai okai vannak annak, miért nem hagyományos vonósnégyes csatlakozik a zongorához.
Ezekről a kulisszatitkokról majd Tóth Endre zenetörténész mesél bővebben, a próza mellett a líráról pedig a csodálatos orgánumáról is híres nagyszerű színművész, Kautzky Armand gondoskodik.
