Koncert

Dohnányi Akadémia Karmesterkurzus - Gálakoncert

Pesti Vigadó
2024. július 14. (vasárnap) 19:30

Helyszín:

Pesti Vigadó
1051 Budapest, V. kerület, Vigadó tér 2

Km.: Balázs-Piri Soma (zongora), Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényelnek: a karmesterkurzus résztvevői


Bartók: A fából faragott királyfi – nagy szvit op. 13
Grieg: a-moll zongoraverseny
Beethoven: V. szimfónia


LEÍRÁS
Immáron ötödik alkalommal szervezi meg a Dohnányi Akadémia Karmesterkurzusát, melynek során a világ minden tájáról érkező karmesterek fejlesztik magukat a mesterkurzus vezetője, Hollerung Gábor vezetésével és a BDZ közreműködésével. A karmesterek a mesterkurzust lezáró hangversenyen közönség előtt is bemutathatják a kurzuson tanultakat.


A Fából faragott királyfi Bartók életművében talán elsőként talál utat a szélesebb közönséghez, és egyúttal a romantika színpadi alkotásainak egy lényeges záró pillanata, mert talán az utolsó olyan színpadi mű a megelőző és az utána következő színpadi alkotások sorában, amelyben a szerző egy organikus, pozitív élményt ébresztő befejezést tudott megfogalmazni. Ahogy Bartók Kékszakállújában a férfi és a nő feloldhatatlan különbözőségét, kapcsolatuk általános érvényű, örök sötétségét fogalmazza meg, addig a Fából faragott királyfiban az egymásért vállalt lemondás és áldozat egy boldog szerelem reményében cseng ki. Mai hangversenyünkön a Bartók által készített szvit hangzik el.


Grieg, a skandináv nemzeti romantika legismertebb zeneszerzője mindössze huszonöt éves korában, 1868-ban komponálta a-moll zongoraversenyét, a romantikus versenymű-irodalom egyik legnépszerűbb darabját. A versenyművet gyakran állítják párba Robert Schumann szintén háromtételes és a-moll hangnemű zongoraversenyével. Grieg ráadásul ismerte is Schumann művét. Schumann zenéje mellett a norvég népzene is inspirálta Grieget a versenymű komponálása folyamán, norvég néptánc- és népi hangszerimitációkat is felfedezhetünk a darabban.


Mai hangversenyünket Beethoven egyik legismertebb alkotásával, az V. szimfóniával fejezzük be, melynek nyitó motívumáról maga a szerző is így nyilatkozott: „Így zörget a sors az ajtón.” Maga a szimfónia az ember kétségbeesett küzdelmét és az emberi akarat végső diadalát mutatja meg.