Emma Ruth Rundle eddigi karrierje során végig egy sokoldalú dalszerző-előadó-zenész volt, aki egyformán képes az álmodozó absztrakcióra (ahogyan az Electric Guitar: One című debütáló albumán hallható), a maximalista texturális felfedezésekre (lásd munkáit a Nocturnes, a Red Sparowes és a Marriages formációkban, illetve együttműködését Chelsea Wolfe-fal és a Thou-val), valamint a klasszikus akusztikus gitáros énekes-dalszerzői hagyományra (amit például Some Heavy Ocean című 2014-es második albuma példáz). A Zene Házába egy avant-folkos lemez, a 2022-es EG2: Dowsing Voice megjelenése után érkezik.
Rundle a 2021-es Engine of Hell című albumon egy olyan hangszerre összpontosított, amelyet a húszas évei elején hagyott hátra, amikor zenekarokban kezdett játszani: a zongorára. Az Engine of Hellen a zongorajáték a hangjával kombinálva egyfajta olyan intimitást teremt, mintha Rundle mellett ülnénk egy padon, vagy talán mi magunk is játszanánk a dalokat. A 2022-ben kijött legutóbbi albuma – amely címében a szólódebüt folytatása – ezzel szemben a freak folk, a rituális ambient és az American Primitivism mozgalom (lásd: John Fahey) elemivel játszó, szürreális, titokzatos, atmoszférikus zene. Akárhogy is, magnetikus előadás várható.
Az 1974-es születésű William Fowler Collins zeneszerző, dj és előadóművész, akinek zenéje számos műfajon – többek között a modern klasszikus, a drone, a dark ambient, a minimalizmus és a szabad improvizáció – átível és túlmutat. Az elmúlt tizenöt évben közel ennyi kiadványt jegyző művész saját munkái mellett több közös projektben is partner, többek között a Thalassa-ban Aaron Bradford Turnerrel (SUMAC, Isis), a Mesa Ritualban Raven Chaconnal és a James Jackson Toth-tal (Wooden Wand) alkotott duóban. De dolgozott Aaron Turnerrel, Marshall Trammell-lel, John Dieterich-csel (Deerhoof), Jeremy Barnes-szal (Neutral Milk Hotel, A Hawk and a Hacksaw), Heather Trosttal (A Hawk and a Hacksaw) és Margarida Garciával.
