Borbély Mihály Polygon
A különleges hangszerösszeállítású trió a nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó, Artisjus, eMeRTON, Lovagkereszt, Szabó Gábor és Liszt-díjas, a Vujicsics együttes tagjaként pedig Kossuth-díjjal is kitüntetett Borbély Mihály legújabb formációja. A rendkívül sokoldalú cimbalmos, Lukács Miklós és az egyéni hangú Dés András ütőhangszeres ideális partnereknek bizonyultak egy különleges zenei hangzás kialakításában. Első koncertlemezükön a bolgár kaval világhírű művésze, Theodosii Spassov volt a vendégük. Hazai koncertjeik mellett Bulgáriában, Észtországban, Szlovéniában és New Yorkban egyaránt nagy sikerrel szerepeltek. Kamarazenei igényességű, egyszer melankolikus és elgondolkodtató, máskor vibráló és sodró lendületű improvizatív zenéjüket a jazz különböző irányzatainak, valamint a Kárpát-medence és a Balkán zenei örökségének ötvözése jellemzi, érdekes dallamfordulatokkal, olykor finoman áttetsző, máskor erőteljes ritmusokkal, illetve kortárszenei elemekkel. A rendhagyó hangszerösszeállítású együttes előadása kivételesen sokszínű és gazdag, ugyanakkor egységes zenei világgá formálódik koncertjeiken.
„A Polygon tökéletes elnevezés: a sokszög rengetegféle zenét állít vonatkozási rendszerbe, mégis önazonos. Borbély Mihály társaival a jazz nyelvén, régiónk népzenéinek minden értékét felvonultatva megint fenomenálisat alkotott.” (Gramofon)
„Ámulatba ejtően színes, részletgazdag képeket tártak elénk, elegánsan.” (JazzMa)
„Az egyszer sodró lendületű, máskor melankolikus érzékenységű, sűrű hangulatváltásokkal tarkított muzsika, a kamarazene, a jazz, a magyar és a balkáni népzenei motívumokkal átszőtt világzene alighanem példátlan egységet alkot, különlegesen magas minőségen és hőfokon szintetizálódva.” (Riff)
„Az akusztikus etno-jazzt játszó kamarazenei kísérlet több koncerten is vizsgázott már, mégpedig jelesre.” (Vaskarika)
Czirják Csaba Quintet
Kelet és Nyugat találkozik Czirják Csaba gitáros legújabb szerzői lemezén , a Nap és Hold címűn, amit kvintett formációjával rögzített.Míg a pentaton hangkészletű dallamokban a magyar népzenei és a bartóki örökséget fedezhetjük fel, addig a harmóniafűzések jellegzetesen nyugatiak és a jazzre jellemzők.Czirják Csaba saját bevallása szerint ezúttal nem egy virtuóz jazzlemezt szeretett volna készíteni, hanem egy olyan melodikus anyagot, amelynek dallamfoszlányai megragadják és nem eresztik a hallgatót.A helyenként meditatív hangulatú, máshol fúziós jazz-rockba hajló lemez címével a zene irányát is jelzi, amennyiben az a földi, anyagi minőségeken túlit, a csillagokban rejtezőt, az univerzálisat veszi célba.