Km.: László Boldizsár (tenor), Kelemen Zoltán (bariton), vezényel: Halász Péter
Mascagni nevéről elsősorban a Parasztbecsület jut eszünkbe, pedig hasonlóan felemelő élményt nyújthat a címe által is sugárzást, ragyogást sejtető mise, mely a Gloriát helyezi a középpontba. A szerző 1887-ben kezdte komponálni a művet, a munkafolyamatot azonban megszakította egy megrendelés: éppen a Parasztbecsületé. Nem csoda, ha a mise áradó dallamvilága, az érzelmes, romantikus ívek, a szinte drámai feszültségű pillanatok és az olykor személyes kamarahangzás – gondoljunk a briliáns hegedűszólóra a Benedictus előtt! – helyenként a Parasztbecsületre emlékeztetik a hallgatót.
A két férfi szólistára, zenekarra és énekkarra írt művet Mascagni végül 1888-ban mutatta be tanítványainak előadásában a dél-olaszországi Cerignolában. Néhány év múlva pedig ezzel a művel ünnepelték a pompázatos orvietói katedrális megépítésének 600. évfordulóját.