Kamondy Ági projektje: Pest fölött az ég

Kamondy Ágnes az 80-as évek szubkultúrájában talált rá saját és sajátos világára, senkire sem emlékeztető stílusára.
Pályafutása első csúcsára a Dalok Közép-Nirvániából című darabbal ért 1993-ban. A sokszoros telt házzal játszott előadás egy korszak határa volt, nem csak a hazai underground, hanem Kamondy pályáján is: 25 évig nem állt színpadra nagyobb szabású programmal, ám nem tűnt el teljesen a színházi-zenei életből. „Írt, hezitált, zenét szerzett, anyagot gyűjtött” – ahogy azt korábban nyilatkozta. Mindeközben a Pest fölött az ég című műsor anyagán is dolgozott.
A dalciklus úgy időtlen, hogy közben megmutatja, honnan jön az, aki a dalokat írta, mindenek felett pedig – izzadtságszag és fontoskodás nélkül – jelen idejű. Egyszerre fájdalmas és derűs, frivol és emelkedett, halk és hangos, sűrűn szőtt és visszafogott, közéleti és közérzeti, éteri és nagyon személyes. Érzéki és itt-ott brutális. Brutálisan érzékeny. (részlet Németh Róbert cikkéből)