Km.: Rainer Trost (evangelista, tenor), Shöck Atala (alt), Cser Krisztián (basszus), Kovács István (Jézus), Váradi Zita (szoprán), a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, vezényel: Pad Zoltán

„Isten ments! Úgy érzem magam, mintha opera-előadáson ülnék!” – a korabeli feljegyzések szerint ezekkel a szavakkal kommentálta egy idős lipcsei polgárasszony a legelső ízben valószínűleg 1727 nagypéntekén megszólaltatott Máté-passiót. A közönség persze a legkevésbé sem osztja a konzervatív ízlésű hölgy hajdani elutasító ítéletét, sőt Johann Sebastian Bach második passióját, Isten ártatlan bárányának monumentális szenvedéstörténetét valóban teljes drámaiságában érzi és éli át a mindenkori hallgató.

A két kórusra és két zenekarra komponált mű, a barokk kori megszólaltatások után a Felix Mendelssohn-Bartholdy által vezényelt 1829-es előadással kelt új életre, és a 19. század folyamán a zeneirodalom legszentebb remekműveinek sorába emelkedett. A Bach-kutatás és a régizenei mozgalom az elmúlt évtizedekben még közelebb vitt minket a Máté-passióhoz, és csodálatunk csak gyarapodott e közelebbi megismerés révén. Az OPERA – Magyarországon először – a mendelssohni átiratot szólaltatta meg 2013 nagyhetén, s teszi ezt azóta is, ugyancsak formabontó módon vizuális élményt is ígérve, M. Tóth Géza Oscar-díjra jelölt animációs rendező elképzelései szerint.