Km.: Sáfár Orsolya (szoprán), Szappanos Tibor (tenor), Kovács István (basszus),
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó), Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel és a zenéhez magyarázatot fűz: Hollerung Gábor
Joseph Haydn: A teremtés (Die Schöpfung)
Haydn Teremtés című műve a zenetörténet egyik legjelentősebb oratóriuma, egyszerre szakrális és profán alkotás. Naiv módon ábrázolja a teremtés pillanatait, rengeteg képszerűséggel és játékossággal, amit a teremtés egyes napjainak fergeteges jubiláló kórusai kereteznek.
Haydn kétszer is hosszú hónapokat töltött Angliában, s miközben zajos sikereket aratott, alkalma volt megismerni az ottani zenei életet is. Így több Händel-mű előadásán is részt vett. Lenyűgözték Händel oratórikus kompozíciói, és – noha korábban már maga is alkotott ebben a műfajban – a zenekarnak, a kórusnak és a szólóéneknek a drámai hatás szolgálatába állítása újszerű élményt adott számára. Ezalatt első, 1791-es angliai útjának szervezője, Peter Salomon megmutatott neki egy Thomas Linley költő által írt szöveget (The Creation of the World, A világ teremtése), ami John Milton Elveszett Paradicsom című eposza nyomán született. Ezt a szöveget korábban már Händel is megkapta, de ő túl aprólékosnak, részletezőnek találta, ezért nem foglalkozott vele.
Haydn-t viszont éppen ezek az alaposan kidolgozott természeti képek ragadták meg, ezért magával vitte Bécsbe. Ott Gottfried van Swieten báró, diplomata, irodalmár, egyben a bécsi zenei élet egyik központi alakja fordította le németre, ráadásul néhány zsoltáridézetet is hozzáfűzött. Haydn három évig dolgozott vele, s 1798 tavaszára készült el művével. A teremtés ősbemutatója ekkor még csak szűkkörű, meghívott közönség előtt volt, a nyilvános, hatalmas sikert hozó bemutatóra 1799. március 19-én került sor. Bécs utáni első előadását 1800. március 8-án a Budavári Palota Tróntermében tartották, Haydn vezényletével, József nádor születésnapjának előestéjén, az ő hitvese, Alekszandra Pavlovna Romanova felkérésére.
A zenemű három énekes szólistát (szoprán, tenor és basszus) és egy teljes vegyeskart vonultat föl, s 34 tételből áll. Az első rész a teremtés első négy napjáról, a második az ötödik és hatodik napról, míg a harmadik rész az első emberpárról, Ádámról és Éváról szól.
