MYRKUR
A legszemélyesebb művészi pályák ritkán vezetnek kiszámítható úton. Három stúdióalbum, két EP és egy színházi filmzene alatt a Myrkur zászlaja alatt Amalie Bruun hajlandó volt egyszerre szétszedni a műfaji konvenciókat és mélyen a szívükbe hatolni, újratérképezve dán folk gyökereit és a black metált. Ahol a 2015-ös M és a 2017-es rémálom ihlette Mareridt albumok a black metalt érzelmes áramlatokkal erősítették, amelyek egyszerre voltak elragadóak és gyötrelmesek, a hagyományoktól áthatottak, de lángolóak. A 2020-as Folkesange pedig a skandináv népdalok tartósságában és archetipikus történetmesélésben, az ősi és a régi dalok keveredésében találta meg önmagát, új dalokat felsorakoztatva, amelyek összekapcsolják az egyént és az egyetemeset, ismét... az elemi erőkhöz nyúlva, hogy megidézzen valami rezonanciát és kötöttséget. De ha a folytonosságban megnyugvást lehet találni, Myrkur gyakran ugyanúgy hangolt a felfordulás erőire, Amalie zenéjének állandóan változó természetére és a kettő közötti folyamatos párbeszédre. A művészetben, akárcsak az életben, vannak rubikonok, amelyeket át kell lépni, új fejezetekben kell eligazodni és felfedezni az érzéseket, és az önvizsgálat, amely mindennek értelmet ad, természeténél fogva szintén az egyik újrafeltalálás.
JONATHAN HULTÉN
A különféle műfajok, például blues, filmzenék, elektronika, valamint olyan illusztrátorok, mint Tove Jansson és Yoshitaka Amono ihlette Jonathan Hultén énekes/dalszerző Chants From Another Place című debütáló albuma 2020 márciusában jelent meg, és egy mélyen elmélkedő és személyes élménybe, a művészet és költészet világában invitál.
Azóta egy sor videoelőadás és kézzel rajzolt animált zenei videó megmutatta, hogy Jonathan holisztikus zenei megközelítése egy magával ragadó, esztétikus élmény megteremtéséről szól, amely megnyugtatja minden érzékszervét. Hallgatóként és koncertlátogatóként lépj be a lágy gitár, az éteri szintetizátorok és a melankolikus, mégis örömteli dallamok világába.