Km.: Szergej Krilov (hegedű), vezényel: Farkas Róbert
Cherubini: Médeia - nyitány
Paganini: I. (D-dúr) hegedűverseny, op.6.
Mendelssohn: IV. (A-dúr; „Olasz”) szimfónia, op. 90
Ezen az estén majdnem minden és mindenki olasz. Csak néha adódik egy kis „bújócska”. Igaz, hogy az utókor francia zeneszerzőként tartja számon, Cherubini azonban Toscanában született. Mendelssohn Olasz szimfóniáját német zeneszerző írta, ám a mű szinte kicsattan Itália életörömétől. És Szergej Krilov? Életrajzai oroszországi születésű, de olasz illetőségű művészként mutatják be - aki ráadásul Stradivari hangszeren játszik. A műsor középpontjában megszólaló versenymű, Paganini alkotása minden bújócska nélkül, magától értődőn és lehengerlően olasz…
Hogy a koncerten csak majdnem minden és mindenki idézi Itáliát, az a karmesternek köszönhető. Farkas Róbert Ózd szülötte, tanulmányait Budapest után Berlinben végezte, és pályafutásának első fontos sikereit is német földön aratta. Jelenleg a MÁV Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője. Szergej Krilov Moszkvában látta meg a napvilágot, szédítő karrierje elején versenyek sokaságát nyerte meg, majd a világ legtöbb jelentős karmesterével együtt muzsikált. A Müpában Kocsis Zoltán vezényletével mutatkozott be Bartók Hegedűversenyének szólistájaként, s a karmester az előadás után így szólt hozzá: „a te Bartókod magyarul szól”. Cherubini leghíresebb operája a Médeia, amely 1797-ben keletkezett - nyitánya a zeneszerző legkedveltebb zenekari darabja. IV., d-moll hegedűversenyét Paganini negyvenhét évesen, 1829-ben, tizenegy évvel halála előtt írta. A mű kézirata sokáig kallódott, modern kori bemutatója 1954-ben, Párizsban valósult meg. Az Olasz szimfóniát Mendelssohn itáliai élményei ihlették, ősbemutatója 1833-ban zajlott le. Alig hihető, de a zeneszerző elégedetlen volt művével: még az átdolgozott változatot sem jelentette meg nyomtatásban.
