km.: Budafoki Dohnányi Zenekar, Balogh József (zongora)

Beethoven: Egmont-nyitány Op.84
Beethoven: 3. zongoraverseny (c-moll) Op.37

Dvořák: VIII. szimfónia (G-dúr) Op.88

Hosszú szünet után újra színpadon a BDZ; s most a nyitóhangverseny első felével a 250 éve született Beethoven előtt tiszteleg.

Az Egmont-nyitányt Beethoven 1810-ben komponálta egy több részből álló kísérőzene nyitányaként Goethe egyik fiatalkori művéhez. A színdarab egy elnyomott nép harcáról és a vele szemben álló zsarnoki hatalomról szól, s e küzdelem végén a nép oldalán harcoló főhős elbukik ugyan, de halálával a szabadságért küzdők példaképévé magasztosul. Az Egmont-nyitány első bemutatója óta töretlen népszerűségnek örvend világszerte. Hogy Magyarországon az 1956-os forradalom idején a Magyar Rádió műsorában legtöbbet játszott zene volt, részben a véletlennek köszönhető. A Rádió épületénél, a Bródy Sándor utcában már október 23-án estétől súlyos harcok folytak, ezért sebtiben a Parlamentben rendeztek be egy alkalmi stúdiót, s az épület mellé leállított közvetítőkocsiról folytatták az adást. A rádiósok csak néhány lemezt hoztak magukkal, pl. Lehár Víg özvegyét, Strauss Denevérjét és Tersánszky Józsi Jenő A kakukk című megzenésített versét. Ezeket azonban nem mindenki találta a súlyos tartalmú közlemények és híradások közötti időkitöltésre a legalkalmasabbnak. Körmendy János főbemondó nagy sietve otthonról hozott magával egy régi Telefunken lemezt, az Egmont-nyitány felvételét, amit már a 23-i esti, nagy felháborodást keltő Gerő-beszéd után forgatni kezdtek; így forrhatott eggyé a szabadságeszmény szimbolikus zenéje a magyar forradalommal.

A c-moll zongoraverseny az öt közül Beethoven legkomorabb hangvételű zongoraversenye. 1803-ban hangzott el először a szerző előadásában. A zeneszerző egyik barátja szerint, aki látta a mű kéziratát a bemutató előtt, a kottában csak egyiptomi hieroglifákat idéző jelzések voltak, s Beethoven lényegében az egész művet emlékezetből játszotta, mert nem volt ideje lejegyezni.
A zongoraversenyt hazánk fiatal zongorista generációjának egyik legtehetségesebb tagja, a Liszt-díjas Balog József tolmácsolásában hallhatja a közönség.

A hangverseny második felében Dvořák utolsó „európai” szimfóniája szólal meg. A szerző ezt a művét két és fél hónap leforgása alatt komponálta, amikor 1889 nyárutóján visszavonult vidéki házába. Derűs hangulatú szimfóniát írt, mely a vidéki nyugalom idilli hangulatát tükrözi, pazar hangszereléssel, cseh népi gyökereken alapuló motivikus gazdagsággal, magával ragadó, vidám befejezéssel.

A szünetben a Grand Tokaj Zrt., a Zempléni Fesztivál Hivatalos borszállítójának kóstolójával.

Esőhelyszín: az SRK Wáberer Sportcentrum– Sárospatak, Tompa Mihály út