Km.: Kelemen Barnabás (hegedű), vezényel: Vashegyi György

Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61

Haydn: B-dúr mise, Hob. XXII: 12 („Terézia mise”)

Ludwig van Beethovent gyakran keménységével, akaraterejével, küzdelmeivel fémjelzik, de ha kicsit jobban megvizsgáljuk a zenéjét, hihetetlen sok humánum, szelídség, humor és jókedv van benne. Ennek egyik legszebb példája egyetlen hegedűversenye. Beethoven ebben a művében egy személyes vallomást akart megfogalmazni, egyfajta életszeretetet, melynek kontextusában a nehézségek és konfliktusok is feloldhatók. Joseph Haydn az 1790-es években már idős zeneszerzőnek számított, de alkotóereje mégsem csappant meg, sőt, azt is lehet mondani, hogy pályája csúcsán volt ekkoriban. Hat ünnepi misét is komponált ebben a korszakában az Esterházyak megrendelésére, a kismartoni hercegné névnapi ünnepeire. Ezek közül való az 1799-ben írt „Terézia” mise is. A mű tele van virtuóz szerzői megoldásokkal, fondorlatos kompozíciós technikákkal, különleges hangszínekkel, zenei fény-árnyék játékokkal. E misét hallgatva méltán lehet az az érésünk, hogy az élet minden nehézségével együtt szép.