Elgar: g-moll orgonaszonáta, op. 28 – 1. Allegro maestoso
Wesley: Voluntary in D
Mendelssohn: Paulus, op. 36 – Nyitány (W. T. Best átirata)
Leighton: Paean
Walton: Orb and Sceptre – koronázási induló
Grainger: Handel in the Strand
Bridge: E-dúr adagio
Judith Weir: Ettrick Banks
Willan: Bevezetés, passacaglia és fúga, op. 149
David Titterington (orgona)
David Titterington személyében a világ egyik legelismertebb orgonaművészét köszönthetjük. Nagyívű pályafutása során a brit orgonista a szakma minden területén bizonyította kiválóságát: széleskörű oktatói tevékenysége mellett rendszeresen lép fel a világ vezető fesztiváljain és hangversenytermeiben, neve továbbá zeneszerzők aktív együttműködőjeként is jól ismert. Zeneakadémiai hangversenyére a brit orgonairodalom klasszikusaival érkezik. A g-moll orgonaszonáta az Elgarra jellemző kifinomultság és elegancia mintapéldája. Az 1966-os Paean Kenneth Leighton egyik legkiemelkedőbb orgonaműve, melyben a kromatikus írásmód líraisággal párosul. William Walton indulója az 1953 óta regnáló Erzsébet királynő koronázására íródott; az elgari mintát követő műben Wagner és a jazz hatása egyaránt felfedezhető. Percy Grainger vidám hangvételű Handel in the Strandjét követően Healey Willan nagyszabású későromantikus műve, a Bevezetés, passacaglia és fúga zárja le a műsort.