Km.: Custos Consort Régizene Együttes: Geiger Estilla, Szászvárosi Sándor (barokk cselló) Kovács Katalin (csembaló)

Gabrielli: Canon a due violoncelli, uno entra una battuta doppo l'altro
Frescobaldi: Canzona quinta detta la Tromboncina
Marcello: c-moll triószonáta
Vivaldi: B-dúr szonáta
Barrière: D-dúr szonáta
Barrière: d-moll triószonáta

Geiger Estilla és Szászvárosi Sándor barokk csellón és Kovács Katalin csembalón ad különleges hangversenyt az Ötpacsirta Szalonban, a Pálffy-palota dísztermében. A hangverseny tematikája Bolognából, a cselló születési helyéről indul, érintve Ferrarát és Velencét, végül Párizsba érkezik. Négy város, ahova az új év első napjaiban e hangverseny kapcsán utazhatunk a barokk kamarazenével.
Az elsőként csellóra komponáló Domenico Gabrielitől (1689), Antonio Vivaldin és Benedetto Marcellón át egészen a hangszer Párizsban élő sztárjáig, Jean-Baptiste Barrière-ig (1739) jutunk. Négy város és öt zeneszerző kronologikusan mutatja be a barokk cselló pazar életét e fényes korban, mely megváltoztatta az „újonnan születő" zene világát.

A cselló a XVII. század végi megjelenését követően óriási karriert futott be már a XVIII. század elején. A kezdetben „csak" a basszust megszólaltató hangszer Európa kedvelt szóló hangszerévé fejlődött. A XVI-XVII. század fordulóját követően már a barokk kor sztárzeneszerzői – Vivaldi, Marcello, Bach… – komponálnak az új hangszerre.

A barokk zenére jellemző világos szerkesztésű zenei formák különösen könnyen befogadhatóak minden zeneszerető számára, akár első találkozásról legyen szó, akár már mélyebb ismeretekkel rendelkezünk a zenéről. Az előadás kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a barokk korszak mestereinek műveit új szemszögből ismerjük meg, közelebb hozva ezzel a zenetörténet talán legfényesebb korszakát.