Programkereső

Téma: 2001 - Ûrodüsszeia

Spoiler
gabroca 2011 jan. 25. - 23:10:18 Előzmény tyrichie
(210/810)
nemcsak zavaros, hanem fárasztó is....
Válasz
10/10
vitkovits 2011 jan. 25. - 23:05:43 10/10
(209/810)
Két különlegességet is számon tartok e filmmel kapcsolatban: olvastam egy hosszú tanulmányt, amely csak azt a momentumot elemzi, amikor Holdlátó földobja az elõemberek életében elsõ alkalommal eszközként, fegyverként használt hatalmas csontot a levegõbe, majd snitt, és ott az ûrállomás! Zseniális megoldás.

A másik: úgy emlékszem, ellentétben a fõsodorral, elõször a film született meg, majd annak sikere után írta meg Arthur C. Clarke a regényt. Ráadásul egyikben a Jupiteren, másikban a Szaturnuszon van a fekete Hasáb.
Válasz
10/10
tombenko 2011 jan. 25. - 23:02:17 10/10
(208/810)
HAL = Heurisztikus ALgoritmus a 2010 könyv szerint.
Válasz
10/10
vitkovits 2011 jan. 25. - 22:57:05 10/10
(207/810)
Alapmû.
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 22:47:16
(206/810)
Nyám nyám...most látom, csemege, a 2001-et feliratosan adják le, ha minden igaz, tehát angolul (persze a képek egyébként is magukért beszélnek a filmben), kösz FilmMúzeum, más filmekkel is meg kellene próbálni! Ha lenne DVD felvevõm vagy méregdrága tévém, fel is venném.
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 22:35:08
(205/810)
Ja, és szerintem a 2001 egy teljes, komplett alkotás, és nagy hiba volt a folytatásait megcsinálni. Ennek így kell véget érnie, még ha sokan "nyitottnak" érzik is a végét, szerintem pontosan egy kör bezárul a filmben. Kár, hogy Hollywood nem elégszik meg, míg még két három bõrt le nem tud ráncigálni róla. A gondolat már nem ugyanaz a folytatásokban.
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 22:32:09
(204/810)
Ez mind igaz (persze mi most mindketten Okoskát játszunk, mikor már köteteket írtak nálam okosabb emberek a filmrõl), de fenntartom, Hal egy közvetítõ.

spoiler..

számomra inkább arkangyal. Kubrick és Clarke felfogása Carl Gustav Jung-ra emlékeztet, a kollektív tudattalan jön elõ (mint ahogy a Solarisban a Freudi tudatalatti), és az elõemberrel kezdõdik, kinek a történetében már ott van a végcél, a monolit. És azzal is végzõdik, csak nem az emberiség születik ujjá, hanem az egyén, az egyedi ember.
Kellemes egyetemi füstös filmklubok vitáira emlékszem most... ez jó.
Válasz
offtopic
Anditos 2011 jan. 25. - 21:46:04 Előzmény greghouse
(203/810)
---spoiler---

Nekem HAL mást jelent. (Nem a nevére gondolok, mert azt tényleg nem tudom, miért lett HAL-9000) Az ember alkot egy szuper-intelligens számítógépet, aki képes önálló döntésekre és még emberi érzelmeket is produkál (fél a haláltól, megdícséri Dave Bowman rajztudását, vagy a kedvencem: amikor közvetlenül a téves hibajelzése elõtt burkoltan segítséget kér Bowman-tól, aki viszont nem figyel rá)
Úgy reagált a gép a két ellentétes parancsra, ahogy egy ember tette volna, a magasztosabb célt (a monolit missziót) elõbbre helyezte még az emberi életnél is. A filmben jócskán kiélezték a "gonoszságát", a könyvet olvasva viszont egyetlen pillanatig sem hibáztattam érte. Ahogy a második részben dr Chandra mondja, HAL meghasonlott, mert hazugságra kényszerült. Az ember az egyetlen a bolygón, aki birtokában van ennek a "képességnek", de erre HAL-t nem lehetett beprogramozni, mert akkor nem bízhattak volna rá emberéleteket, ûrhajót, kutatást, stb.
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 21:26:55
(202/810)
A monolit az "alfa és az omega". Ne felejtsd, hogy kezdõdik, és hogy végzõdik a film.
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 20:55:50 Előzmény Anditos
(201/810)
...és ha már itt tartunk, a Solaris-ban sem gyilkos a bolygó.
Csak megpróbál élni.
Mint mi mindannyian.
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 20:53:41
(200/810)
...avagy: "ha Isten jósága végtelen, miért kell imádkoznunk hozzá?" (Stanislaw Lem)
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 20:49:02
(199/810)
Szerintem az IBM belemagyarázás utólag. Szerintem teljesen másról van szó. Valamirõl, amit az ember sohasem érthet meg, hogy vannak dolgok, amiket képtelen felfogni az emberi véges agy.
Nem akarok spoilert írni.
Logikailag, ha valami bináris, tehát csak kétféle értelmezése van, akkor ha az egyiket nem értheted meg, akkor a másikat sem.
Lásd, ha csak a sötétet ismered, sosem tudod meg, milyen a világosság.
Ha csak a végest ismered, sosem tudod meg, mi az a végtelen.
Következésképp sem a végest, sem a végtelent nem tudjuk felfogni. (És sem a sötétet sem a világost)

HAL csak egy eszköz. Egy mód, ahogy közelíthetsz valamihez, amit elérsz... de mire eléred, már te magad is átalakulsz.
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 20:42:01
(198/810)
..na jó, talán nem spoiler, mert a monolit megjelenik korán.
De sosem tudod meg mi az, és hová vezet. A hozzá vezetõ út a fontos, izgalmas, érdekes.
Magyarázzam még?
Nem.
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 20:33:39
(197/810)
offtopic lenne ha leírnám...
talán nem offtopic, hogy szinte önálló életre kel egy számítógép, saját útját járja...miközben egy ember (az emberiség) az õskorból a távoli jövõbe járja saját jövõjét...
..bocs, de ennél jobban nem tudom, anélkül, hogy SPOILERT csinálnék.
Válasz
offtopic
Anditos 2011 jan. 25. - 19:04:14
(196/810)
Sok filmes szerelmem volt életemben, de csak egyetlen fedélzeti számítógép van köztük, és ez HAL-9000. Clarke csodálatos személyiséggel ruházta fel, Douglas Rain kedves és megnyugtató hangja pedig nagyon illik hozzá.
Mindig nagyon rosszul érint, amikor azt olvasom vagy hallom, hogy HAL egy meggonoszult gyilkos komputer, aki váratlanul kiirtotta a legénységet, stb. Ilyet csak az állíthat, aki nem olvasta a regényt és a folytatását! :-)
Egyesek szerint HAL neve a jövõbe mutatott, mert ha a három betû helyett az ábécében utánuk következõ betûket írjuk le, akkor IBM-et kapunk. :-) Clarke sok másban is látnoknak bizonyult, lehet, ez sem volt véletlen...

(Clarke rajongók: decemberben megjelent a Ráma sorozat II. része magyarul.)
Válasz
tyrichie 2011 jan. 25. - 18:49:47
(195/810)
Vki leirhatná pár mondatban, hogy mirõl szól a film mert számomra egy kicsit zavaros.
Válasz
blowup 2011 jan. 25. - 18:00:10
(194/810)
Végre egy ember, aki tudja mit hová kell tenni - Solaris, Stalker, Ûrodüsszeia - és nem hasonlítgat felszínes tiniként Avatar és Tsai-hoz.
Negyedikként azért még Lem-et odatenném, bár akkor meg folytatni kellene Ph.K.Dick-kel, na mindegy.
Üdv!
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 17:17:29
(193/810)
ja, belém ne kössön valaki, mert nem ABC sorrendben írtam le a három óriás nevét, tessék: Asimov, Bradbury, Clarke.
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 17:06:45
(192/810)
Ha még valaki nem tudná, A.C. Clarke ragaszkodott hozzá, hogy elõször a film jelenjen meg, utána a könyve. Ugyanis õ kvázi "rendezte" is a filmet, semmi sem történhetett nélküle, Kubrick semmit sem tehetett Clarke jóváhagyása nélkül.
Namost.
Clarke-nak fizikából és kémiából volt (sajnos csak volt) Ph.D.-je, ezért ragaszkodott az eszméletlen tudományos hûséghez (értve ez alatt az ûrállomáson történõ mozgásokat, természetesen nem a tiszta fantázia dolgokat, az más).
Ceterum Censeo: akkor jó a film, ha aki írta, rendezi is.
Ha nem is Clarke rendezte, de ott volt minden kockánál, és nem engedte ki a könyvét addig, míg a film meg nem születik.
Furcsa, de így tette.
Jól tette.
Isten nyugosztalja a sci-fi ABC-jét: Asimov, Clarke, Bradbury.
Uff.
Válasz
greghouse 2011 jan. 25. - 15:46:26
(191/810)
Abszolút klasszikus. Tanítják is. Szerintem ebben a "mûfajban", ha egyáltalán van ilyen, csak Tarkovszkij Solarisa van még ilyen, más nem rúg labdába.

De, vegyük figyelembe a Port és mások ajánlását: minden filmet a SAJÁT mûfajában mérjünk és itéljünk.
Ne mérjük és itéljük a Star Trekhez, vagy Star Wars hoz, mert az más mûfaj.

De azért a Solarishoz igen.
vagy a (sokak által alulbecsült) Stalker-hez.

Aki ezeket nem látta, nem tudja milyen, mikor sci-fibõl klasszikus filmtörténet lesz.
Válasz