egyébként Kínába úgyis el lehet jutni (Amerikából), hogy Alaszkán át repülünk Kamcsatkába, onnan meg egy ugrás Kína belseje.
(földrajz szerint)
szóval nem értem minek mentek Hawaii felé...

Nem számít, mert már a kötõtû is elveszett.:)

Neked, vagy nekem nincs meg? :D

Már nem csak a fonal veszett el, hanem a gombolyag sincs már meg. :D

"Erre én azt írtam, hogy nem ettõl film egy film, magyarán nem ez teszi a filmet, nem ettõl lesz fõként egy film JÓ."

Nem arról beszéltem mitõl JÓ, vagy ROSSZ egy film, azt ne vegyük már ide. Életszerûek? Nem nagyon. FILM? FILM. Szerintem ez már túl van ragozva, bõven...

Star Trek: Értem mire gondoltál, persze ennyire nem kell sarkítani, olyan film se lenne átlagos, ha a az emberek a s.ggükön keresztül ennének.

*"antianyag meg deutérium HELYETT". Csak a "helyett" lemaradt. Bocsi.

Arról beszélünk amit nem értsz.:)

Te ezt mondtad:
"NEM MINDENNEK kell életszerûen történnie, hiszen ettõl film egy film!"
Erre én azt írtam, hogy nem ettõl film egy film, magyarán nem ez teszi a filmet, nem ettõl lesz fõként egy film JÓ.

Ettõl még az irreális és a "nem életszerû" fogalmak rokonértelmû szavak maradnak, és azt a tényt sem zárják ki hogy a legtöbb film irreális: James Bond pl. De azokank is megvan a maguk kategóriája.

Ha a Star-Trek ûrhajót a napszél hajtaná és antianyag meg deutérium, a fél világ fellázadna. Te meg megkérdeznéd: "hogy hogy? hisz sci-fi! plusz ezeregy valótalan dolog van benne, ez még nem fért volna bele?" Hát nem. Érted már?

""NEM MINDENNEK kell életszerûen történnie, hiszen ettõl film egy film!"

Ettõl film egy film szerinted?? Erre nem mondok semmit inkább."


"Itt senknek nem azzal van a baja hogy irreális. Legalább is nem ebben az értelemben. A filmek általában irreálisak."

Nem vagy valami következetes... :D Mindkét hozzászólás a tiéd, de saját magad ellen beszélsz. Igen ettõl film egy film, te is mondtad: "irreális". Ami a "nem életszerû" kifejezéssel kezet foghat. Akkor mirõl is beszélünk?

Itt senknek nem azzal van a baja hogy irreális. Legalább is nem ebben az értelemben. A filmek általában irreálisak.

Hanem magával a film egészével, és mindazzal amit a kritikákban is megemlítenek (katt a 2012-õre).

Mögötte? Fejtsd ki! Kérdezz! Én állok elébe.

"NEM MINDENNEK kell életszerûen történnie, hiszen ettõl film egy film!"

Ettõl film egy film szerinted?? Erre nem mondok semmit inkább.

Vannak mély mondanivalót hordozó, komoly filmek, és vannak a szórakoztató filmek.
Szerencsés esetben a két kategória között még valamiféle átfedés is elképzelhetõ, és akkor tényleg jól járunk.
A komoly film alatt nem "alszunk" el, és a szórakoztató film is járhat bizonyos tanulságokkal.

A legnagyobb melléfogásnak tartom, amikor valaki egy ilyen film - mint a 2012 - esetében komoly arccal, összeráncolt homlokkal, némileg okoskodva, másokat kioktató stílusban, elkezdi felsorolni a kifogásait a filmmel kapcsolatban, hogy mennyire irreális, elképzelhetetlen, stb.
Nem érdekel.
Komoly mondanivalót Fellini, Szabó István, Tarkovszkíj, Andrzej Wajda, Fábry Zoltán, Truffaut, Fassbinder, vagy Ingmar Bergman filmjeiben keressünk, ott meg fogjuk találni.
Azt kell észrevenni, hogy az úgynevezett katasztrófa filmek esetében, az csak egy szükséges rossz, hogy forgatókönyvnek mindenképpen lennie kell, - ha értelmes a sztori, csak annál jobb, - de az egész lényegében arról szól, hogy a nézõt a látvány odaszögezze a székéhez.

Mennyire reális, és komolyan vehetõ, mondjuk a King Kong címû film?
Egy ekkora termetû fõemlõs életben maradhatna-e a dzsungelben, ha csak azt nézzük, hogy naponta több mázsa friss gyümölcsre, vagy friss növényi hajtásokra lenne szüksége a táplálkozáshoz?
Néhány hét alatt leenné az egész sziget növényzetét, és utána szépen éhen halna.
Vagy mi van a Godzillával?
Azok a valóban létezõ gyíkok, amelyeket a film elején mutatnak, és amelyek az atomrobbanás következtében ilyen hatalmasra nõnének, soha nem tudnának úgy, két lábra felegyenesedve járni, mint a Godzilla a filmben, mert nem olyan a testfelépítésük.
A komodói varánuszok, amelyek a Földön jelenleg élõ legnagyobb, úgynevezett sárkánygyíkok, néhány másodpercre szoktak csak felegyenesedni, tovább nem bírja a gerincük. Tehát az egész film ettõl kezdve, színtiszta irrealitás és baromság, úgy, ahogy van.
Vagy mi van az Armageddon címû filmmel?
Amikor Bruce Willis egy olajfúró tornyon! lövöldözni kezd, - ahol a levegõ tele van különbözõ gõzökkel, párákkal, - és a golyók pattognak a fémtartályok oldalán, akkor rúgtam volna valagba a rendezõt, hogy ekkora baromságot hogy tudott benne hagyni a filmben... És van még legalább húsz ilyen baki, amibe bele lehet kötni.
Vagy ott van a Függetlenség Napja.
Atomfegyverek is hatástalanok a hatalmas idegen ûrhajók ellen, holott minden 3 éves gyerek tudja, hogy az atomrobbanás nyomán keletkezett több millió fokos hõnek az egész Világegyetemben nincs olyan anyag, pláne nem mesterségesen elõállított tárgy, ami ellen tudna állni.
Soroljam még?
Ne menjünk le egy bizonyos szint alá, és katasztrófa meg scifi filmek esetében ne kezdjünk a realitáson, meg az eszmei mondanivalón gondolkodni, örüljünk, ha a rendezõ valamennyire a körülményekhez képest komolyan vette a feladatát, értelmes történetet tett le az asztalra, jók a színészek, és élvezzük a látványt.

Ami a látványvilágot illeti - hangsúlyozom, a látványvilágot, a képi megvalósítást, - abban a 2012 még nagyon sokáig egy meghaladhatatlan, egyfajta zsinórmértékként fog szolgálni, a"nagy menekülési jelenet", a felrepedõ, felpúposodó utakkal, az összeboruló felhõkarcolókkal, a repülõgép szlalomozásával az apokaliptikus romok, fellobbanó tüzek, leszakadó felüljárók között, egyszerûen túlszárnyalhatatlan.
Idõnként olyan tömény a látvány, hogy átcsap önnön paródiájába, de az tény, hogy ez a jelenetsor ûberelhetetlen.

Meg lehetne csinálni a világvégét váró emberiség történetének a komoly, mély tanulságokat hordozó, a nézõkben valódi katarzist kiváltó filmváltozatát, mondjuk egy család történetén keresztül, akik egy lakásban összegyûlnének, "közel kerülnének egymáshoz", megbeszélnék a régi sérelmeket, felszínre kerülnének a felszín alatti, régóta elfojtott feszültségek, és a végén egy megrázó "nagyjelenetben", zokogva újból egymásra találnának, összeölelkeznének, és megállapítanák, hogy a szeretet összetartó erejénél nincs nagyobb erõ a világon.
És vége...

Ez az emberi történet, - amely gyakorlatilag egy szobában játszódna, hatalmas színészi alakításokkal, - szerintem mélyen megérintené mindazt a 17 nézõt, aki jegyet váltana a filmre, és el is menne a moziba, hogy megnézze ezt a drámai alkotást.

Egyébként, az igaz, hogy a 2012 címû filmben, amikor a "nagyjelenet", a menekülés véget ér, attól kezdve, - miután ezt a képsort nem lehet felülmúlni, - a film valóban, szép lassan elkezd veszíteni a súlyából, az erejébõl, és a történet gyakorlatilag ellaposodik.
Ezért nem fog bekerülni a filmtörténetbe a 2012, pedig a lehetõség talán benne lett volna.

"A te logikád szerint csak az a film lehet/kell hogy legyen reális, ami valós/igaz történeteten alapul? Gratulálok!"

Miért kell kiforgatni a szavakat? Nem azt mondja, hogy CSAK az reális, ami IGAZ, hanem, hogy NEM MINDENNEK kell életszerûen történnie, hiszen ettõl film egy film! Szerintem te nézz inkább dokumentumfilmeket.
Mellesleg ez a lekezelõ okoskodó stílusod meg kifejezetten irritáló. Ha lenne valami mögöttes tartalma, akkor megérteném, de így.. rossz olvasni.

Örülök hogy valaki egyet ért velem.:) És a mi életünk is csak 100 év, ami szintén semmi a Föld életéhez képest, de ahogy eddig is, sok százezer (esetleg millió) évvel korábban civilizációk váltották egymást, úgy késõbb is világkorszakok fognak jönni-menni. A Föld 6 milliárd éves korához képest ezek csak szemvillanások továbbra is.

Én is így gondolkodok, egyébként ilyen meteor nem egyszer csapódott be, de valóban az élet egy örök körforgás.
Pl. Ha megsemmisül egy csillagrendszer a felszabaduló energia hatására újból keletkezik egy új.
Tehát örök körforgás van, lehet a reinkarnáció elvét is ebbõl vették, de a lényeg pont az hogy születünk s meghalunk ami a lehetõ legeslegtermészetesebb dolog.

Nincsen cirkusz. Te rettegsz? Van a Földön olyan aki ettõl retteg? A szoksásos hétköznapi dolgoktól félnek az emberek. Ettõl miért féljenek az emberek? Nap mint nap életveszélyben vagy. Bármikor elüthet egy autó, fejedre eshet egy erkély....és még sem ezekkel a gondolatokkal töltjük a mindennapjainkat. Ugyan így bármikor beeshet egy meteor. És?? Akkor mi van. A villám is bármikor beléd csaphat. Van különbség? Semmi. Legfeljebb pár évvel korábban meghalsz. De ugyan úgy meghalsz. Meg az összes többi élõlény, csak õk is egyszerre. És? A Föld pár millió év alatt helyrerázza magát, ahogy már egyszer megtette, és kezdõdik elölrõl a Biológiai körforgás, újra születik az Élet....Ebbe belegondolt már így valaki? Vagy csak nekem ilyen egyértelmû?

Na, az a film meg ennek a tesója. Ugyan olyan hulladék. Arról ki is fejtettem részletesen a véleményemet.

Node 250millió dolláros költségvetésbõl a látvány mellé, nem fért volna egy kis tartalom is? (költség: papír, toll, meg egy értelmes forgatókönyv író gázsija).

Ennek a bizonyos 2012nek fele sem igaz!
Max olyan mint az 1999 meg a 2001.
Igaz 1900akárhányba volt az a Tunguszkai meteorit, s egy ismeretterjesztõ filmbe mondták ha városba csapódott volna annak a városnak Game Over lett volna.
Olvastam hogy talán ahhoz hasonló égitest jön, s valamelyik városnak lesz nyekk.
Ha kombinálok egy kicsit akkor jönnek a Kriptoniak jön Supermen a többivel együtt.
Meg..elvileg valami (Az Apofis kisbolygó) 20év múlva jön totális pusztulást hozva.
De sosem lehet tudni, 99'be 5db üstökös csapódott a Jupiterbe, kis híján a földet találta el de eddig az összes világvége hisztériát gond nélkül mindenki túlélte.
Úgy tartja a mondás jobb félni mint megijedni, s minden ilyen átvonulásnál a mondásnak meg lelkiismeretüknek köszönhetõen van ekkora cirkusz.