Téma: A dán lány

aczka98 2016 jan. 25. - 17:11:36 Előzmény perry
(3/83)
Koszonom a rendes kritikat! Ritkasag..
Angolul fogom megnezni.
perry 2015 dec. 23. - 23:17:19
(2/83)
Edmont Úr kérésere SPOILER!
Sokan talán fanyalogva fogják megjegyezni, hogy már megint egy mássággal operáló "identitás zavaros" filmet "kell" megnézniük.
Én ilyenkor azt gondolom mindenki szabadon választhat filmet amit megtekint. Az ugyan külön megérne egy "misét" miért néz meg valaki egy olyan mozit ami feltételezhetõen belsõ viszolygást vált ki belõle és itt pedig kiadja magából azt mérget vagy zsigeri indulatot ami a nézés közben felgyülemlik benne.
De vissza a filmhez, ajánlom aki megérti az angol dialógusokat, hogy nézze az angol nyelvû verziót, azért is mert minden szónak és mondatnak mint egy kirakósban egymásba illeszthetõ jelentése , sõt jelentõsége van.
Pontos képet kaphatunk arról miképpen szabadulhatnak fel a rejtett belsõ ösztönben lefojtott személyiségi jegyek.
Hiszen ártatlan játékról van szó ahogy a sikeres festõ Ernai Wegeneraki már az elsõ filmkockákon láthatólag kifejezetten andrügn alkat szemérmes befelé fordulással apró gesztusokkal a külvilág felé, tartózkodó finomsággal éli mindennapjait. Szemben Gerda Wegener aki életerõs ízig - vérig nõ. A sors vagy a pillanat pedig amint modell hiányában nõvé varázsolja férjét a film és magának a történetnek is az egyik kulcs jelenete. A pillanat mikor a személyiség megbillen egy élethelyzet elvezet a felismeréshez, téves nemi identitásban él valaki. Igazábol nem szeretnék a transznemû emberek problémájáról beszélni és a film sem errõl szól. Arról nem is beszélve , hogy 1926 írunk és még a másság semmilyen formája sem volt elfogadott. A társadalom mély megvetéssel jobb estben társadalmi elítéléssel válaszolt az ilyen élethelyzetekre , de már akkor sem volt ismeretlen a fizikai terror ilyetén használata,- kérdem sokat változtunk? - ennek érzékletes képi ábrázolásával is találkozunk.
Háttérként , hogy kirõl is van szó?
Lili Elbe (1882–1931) feltehetõen interszexuális ember volt, az elsõk egyike, akin nemátalakító mûtétet hajtottak végre. Einar Wegenerként született Dániában, ezen a néven sikeres tájképfestõ volt, és élete nagy részét férfiként élte le.
1930-ban jelentkezett be a drezdai nõi klinikára. Ötödik, méhbeültetõ mûtétét azonban csak három hónappal élte túl, halálát feltehetõen szervkilökõdés okozta. Ennyi a valóság és ami a filmmûvészet az a nagyon mély és pontos érzelmi ábrázolás amit Eddie Redmayne alakításában kapunk ha azt mondjuk, hogy Philip-Seymore-Hoffman zseniális színész volt akkor az elõzõekben említett úr a lélek ábrázolásának nagymestere. A gesztusok hitelesek mélyen belülrõl átsugárzó átéléssel ábrázolódik a kamera elõtt Wegeneraki belsõ szétesése majd önmagára találása a gesztusok hitelesek, egyetlen filmkockán sem mûviek a játékának hitele van, minden féle manír, hókuszpókusz nélkül.
A regénynek és a filmnek is számomra egyetlen nagy üzenete van.
Képesek vagyunk-e felül emelkedni indulatainkon személyes sértettségünkön vagy vélt esetleg valós elsõ bosszúért kiáltó dühünkön és rá jönni , hogy segítenünk kell a hozzánk tartozót a megértés és a másikért való kiállás katarzisáig eljut
Tom Hooper számomra az életrajzi filmek nagymestere annyira mély empátiával szereplõi iránt, hogy ezek az alkotásai gyémánt tisztasággal mutatják meg a személyek motiváltságát, küzdelmét, tragédiát korokon idõn átívelve.
A dán lány hangulat film, hol melankolikus, hol pedig felzaklató, de semmi képen sem tudok vele szemben közömbös lenni.
10/10
benvenuto1 2015 okt. 16. - 18:22:00 10/10
(1/83)
Ez már a harmadik filmje Matthias Schoenaertsnek, amit kihúz a kátyúból.