10/10
FElepHánt 2012 okt. 03. - 14:01:42 10/10
(1/1)
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

GÖMBFEJÛEK ÉS CSÚCSFEJÛEK Zsótér Sándor Ódry

Ha lázong a nép, uszítsd egymásra a különbözõknek kikiáltott csoportokat, /faj, nemzetiség etc./, szidd egy kicsit a gazdagokat és nevezz ki átmenetileg teljhatalmú diktátort. A receptet Bertolt Brecht marxista tandrámából emelte színpadi alkotássá, a IV-es bábszínész-osztály részvételével Zsótér Sándor hatásos performansszá fokozza.
A dolgozó Gömbfejûek piros-fehér-zöld kobakokban, a földesúr-bankár oligarchák hegyescsõrû-fejû úszógumikkal pompáznak. A szerepcserék is jelzik a megkülönböztetés mesterkéltségét, Czupi Dániel Államtanácsosként kezd, majd a nincstelen Bérlõ és az Írnok attributumait váltogatja. A Sarlós felkelõk elleni harc állásához alkalmazkodva, a bíróság rettegve lavíroz Guzmann földesúr /Ivanics Tamás/ perében, melyben Fehér Dániel naív bérlõje küzd az igazáért. Az uralkodó-osztályt, csinos polippal a nyakában Szollár Tibor Ügyvédje védi, a kávéházi örömlánnyá elõlépett zsellérlány szerepében Spiegl Anna erõteljes egyénisége érvényesül, Hoffer Károly megadóan ingadozik a bírói székben.
Összehangoltan, kifejezetten jól játszik az együttes, a brechti keménységhez illik a letisztult, pregnáns deklamáció, a gesztusok csupasz egyszerûsége. A színváltások fürgék, négy asztalka változatos formációi elegek a palota, a bíróság, a kávéház megjelenítéséhez, a színes, állatfejû úszógumik folyamatos kavargása fokozza a vizuális élvezetet. A tempó lendületében nem vész elegyetlen szó sem, metszõ élességgel szólnak a brechti szentenciák.
Mórotz Adrienne rátermetten alkudozik Benedek Mari lilaszárnyas apácafõkötõjében, életveszélyes biciklizése sem megvetendõ, Eke Angéla hipereleganciával tündököl macskafüles alkirályi díszben. Kávéháztulajdonosként cinizmusának okos fölényével hódít, fehér szaténban táncoló, ledér novíciaként alig ismerünk rá... Makra Viktória is életveszélyes görkörcsolyán körözõ monológjában, emlékezetes sikítását örökre beégette dobhártyánkba, ahogy a kolostorba menekülõ Izabella Guzmann alakját is. A teljhatalmú diktátor figuráját Márkus Sándor gazdag arcjátékkal, ellenállhatatlan humorral formálja meg, - álarccal és álarc nélkül, meghatározó mozgatója a cselekménynek.
Hamisítatlan zsótériánus szellem, a színésznövendékek ragyogó teljesítménye, tanulságos lecke a hazai mindennapokra: a perek elkezdõdtek, a földügyek burjánzanak, de hol késnek a lázadó Sarlósok?!?