7/10
napraforgó 2011 márc. 16. - 04:45:22 7/10
(1463/123863)
Bocs, de szerintem épp fordítva van. Azt, hogy valóban halott-e valaki, laikus is meg tudja állapítani, de boncolni (tudományosan okát adni a halálnak) jobbára csak orvosi tudással lehet.
Bár kétségtelen, hogy trancsírozni a hentes is tud. (illetve a mészáros - a mészáros a marhák darabolója, a hentes meg a kisebb állatoké, pl. disznó, birka)
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 16. - 00:10:39 8/10
(1462/123863)
A buddhizmus és a konficiánus tanítás egymással párhuzamosan is mûködtek, bár most nem tudom megmondani, hogy mennyi ideig.
Jelenleg Koreában a lakosságnak kb. fele buddhista, a másik fele keresztény, van még egy-két százalék más vallású. Ez persze nem zárja ki, hogy Konfucius is vígan él még a fejekben.

Ezek szerint a csonkítás még a Tang birodalom elõtti idõbõl, tehát 600 elõtt, a sámánizmus korából származhat.

De ez nagyon bonyolult, mert a buddhizmusnak is rengeteg fajtája létezik a világban. Utána kellene nézni. Majd beleolvasok valamelyik könyvbe.
10/10
dorombka 2011 márc. 16. - 00:08:12 10/10
(1461/123863)
Most úgy érzem képtelen vagyok az idõket,a sorozatokat,
a vallásokata királyokat összepárosítani.
Majd ez lesz a következõ táblázat :))

Mindenkinek további jó fórumozást,
én teljesen lezsibbadtam 20-22h között :))
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 23:57:19 10/10
(1460/123863)
Jó néha ez az agytorna.:)
Most épp össza akartam rakni ezeket a koreai vallásokat idõrendben
sámánizmus/Silla elõtt
buddhizmus/Sillával kezdõdve
konfuciuzmus /most

De melyik tiltja a test megcsonkítását , Nem az utolsó ?
Akkor fülbevaló dolog még sámán vallásból ered?
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 15. - 23:49:02 8/10
(1459/123863)
És milyen lassan jönnek elõ. Ez már a hülyülés :))
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 23:43:47 10/10
(1458/123863)
Mikre nem figyeltél fel :)
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 15. - 23:35:26 8/10
(1457/123863)
Igen, én például azon is csodálkoztam, hogy a Shillában fülbevalót viseltek a nõk. De a Shilla a Tang birodalom idején játszódott, tehát akkor már lehetett. (Az a kis luk is azt jelenthette volna korábban, hogy nem teljesen ép a test.)
A PÉ-ben is Buddhához imádkozott MJH, ami pedig 600 évvel ezután játszódott. Ezek szerint csak a király testét nem engedték felszabdalni.
Persze, most jut eszembe, azért nem fejeztek le soha senkit a királyi családból (azért itattak velük inkább mérget), mert a testüket nem szabadott megcsonkítani, sértetlenül, egyben kellett eltemetni.
Lassan összeáll a kép.
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 23:23:19 10/10
(1456/123863)
Most látom, hogy napraforgó már rálelt a válaszra:

"Kínában tényleg sokáig nem volt szabad boncolni.
Ezt a régi gondolkodás tiltotta, amely azt tartotta,
hogy "az emberek testét ugyanúgy kell visszaadni a földnek, ahogy születtek" Ez a rendszer a Tang dinasztia alatt (618-906) a buddhizmus térhódítása után (alatt) szûnt meg.
Ekkortól boncolnak."

http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=99&topic=5
Mara60 2011 márc. 15. - 23:13:49
(1455/123863)
"De nem luxus egy falunak boncmestert tartani? Azért annyiszor csak nem volt rá szükség."

Az amit látsz nem falu, hanem a fõváros, Hanyang. Elõször engem is megzavart, hogy az utcák olyan falusiasnak tûnnek. Olyan volt, mint egy hatalmas kiterjedésû falu, ahol a városrészeknek külön piaca, olykor erõdje is volt. Ráadásul a városrészek között még ligetes területek is voltak.
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 23:11:46 10/10
(1454/123863)
Bocs, kicsit szaggatott, meg zakkant vagyok, de órákig nem tudtam belépni, csak másodpercekre , így volt, hogy szóltam, volt, hogy nem és nem tudom hol tartunk.:((

1.
én sem találtam semmi konkrétumot pedig már összevissza bolyongtam Ázsián ez ügyben
2.
De határozottan emlékszem a PÉ-ben a boncolásra (még speciális bonckéskészlete is volt !), még el is szaladt a nyuszika (?) boldogan, a végén meg a palotából elmenve egy vajudó asszonyon segített egy barlangban, lehet, hogy nem császármetszéssel, de mondták a végén, hogy azt is sikeresen alkalmazott késõbb
3.
a valássi tiltást (havolt )nem tudom hogy tudták kivédeni, de ha szószerint nem is kaszaboltak a "boncmesterek", talán mégis többet értek, mint egy halottkém+temetkezési vállalkozó hibridje.
Esetleg összevartak sebeket, vagy , ha mégis vágtak , nem távolították el..
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 22:58:29 10/10
(1453/123863)
Ez a két egyszerûsített szélsõség,:)
ez is igaz, de idevalóbb talán
(én is csak a cikkbõl idézek):

A halottkém (coroner), akit törvényszéki szakértõnek (forensic examiner) is neveznek, a helyszínen vizsgálja meg (régi kifejezéssel élve: kémleli) a bejelentett halottat, és állapítja meg a halál tényét és idõpontját, esetleg az okokról is adhat felvilágosítást - gyakorlatilag kizárja a tetszhalott állapotot, és ha tényleg hulla, akkor átadja a hullaszállítóknak. Angol nevét onnan kapta, hogy eleinte (XII. sz.) a korona akaratát képviselték (custos placitorum coronas).

A kórboncnok (patológus, pathologist - gör. πάθος = kín, kórság, baj, halál) elemzi a hullahába (morgue) beszállított holttesteket, megállapítja a halál pontos okát és körülményeit, és õ vezeti - vagy általában õ maga is végzi - a boncolást.

A többiek: csak kisebb végzetségû , de fontos asszisztensek
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 15. - 22:57:56 8/10
(1452/123863)
Én is nézegettem, de Ázsiáról sehol egy szó sem esik. Valószínûleg azért, mert ott még nem boncoltak. Az orvostudományban talán elõrébb jártak, talán a gyógyfüveket is jobban ismerték, nem is beszélve az akupunktúráról, de az emberi testbe nem vágtak bele sem az élõbe, sem a holtba.
Lehet, hogy ezt sosem fogjuk megtudni.
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 15. - 22:48:09 8/10
(1451/123863)
Persze ebbõl még nem derül ki, hogy az 1600-1700-as években boncoltak-e testeket. Szerintem megtehették volna, hiszen már az ókorban (Görögországban) is boncoltak tetemeket, Európában már az 1300-as években is vannak festmények holttestek boncolásáról, de nem az a lényeg, hanem az, hogy a vallásuk megengedte-e. Szerintem nem. (Ahogy az iszlám országokban sem. Igaz, más okból.)

Azt mondták a PÉ végén, hogy DJG jóval megelõzte a korát, tehát még sebészet sem létezett a távol-keleten az 1600-as években. (Ezért halt meg az akkori király bélelzáródásban, holott egy egyszerû nyisszantással meg lehetett volna menteni az életét. Csak egy beteg béltraktust kellett volna kivágni, de nem engedték neki. És nem nyulakon gyakorolt volna DJG, hanem holttesteken, ha megengedték volna neki.)
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 22:41:47 10/10
(1450/123863)
Lehet, hogy lényeges, de nem biztos, hogy látom a különbséget.
Az egyik fõként hivatalnok orvos volt,
a másik pedig orvosi ismeretekkel rendelkezõ gyakorlati ember.?

Hát szerintem a DY papája mindkettõhöz értett, de mivel már "mestere" volt a munkájának, boncsegédekkel dolgoztatott és szakértõ volt a hivalos közegek felé is.

A mai értelemben vett halottkém és patológus közé tehetjük.

Boncolás története:
http://emberi-test.uw.hu/osztaly-11/ora-002/ora-002.htm

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kiam/0/24876/2
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 15. - 22:38:47 8/10
(1449/123863)
A halottkém az orvos (tehát a tanult szakértõ), a boncnok pedig a hentes (bocsánat).
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 22:23:41 10/10
(1448/123863)
érdekes fordítási finomságok bocmester kontra halottkém között, a hozzászólások is érdekesek::

http://eztforditsdle.blogspot.com/2009/09/boncmester.html
8/10
Koczina Judit 2011 márc. 15. - 21:59:01 8/10
(1447/123863)
Az angol felirat corpse handler-t ír (tetemkezelõt).
Tegu 2011 márc. 15. - 21:10:44
(1446/123863)
látom, már megoldódott a boncmester tulajdonképp angolból átforditva is /coroner/ halottkém, s a boncterem valójában hullaház vagy tetemnézõ /morgue/.
7/10
napraforgó 2011 márc. 15. - 20:37:36 7/10
(1445/123863)
Nem én találtam ki, a neten találtam a címszóra keresve.
10/10
dorombka 2011 márc. 15. - 20:37:13 10/10
(1444/123863)
De valakinek rá kellett bólintani, hogy biztos halott, nehogy élve temessék el.
Meg, mint említettem, lehet, hogy összetettebb , esetleg burokratikusabb volt a munkája.