Téma: A Passió

10/10
Jennyfer18 2009 ápr. 12. - 12:16:24 10/10
(197/1097)
Kedves paganlord!
Tudom, hogy nincs kedve leírni, miért találja ennyire f*snak ezt a filmet, én mégis kíváncsi lennék rá. Számomra ugyanis egyáltalán nem meggyõzõ egy olyan véleménykinyilvánítás, amelybõl hiányoznak az érvek és a meglátások.
Azt is tudom, hogy nem lehet mindenkinek ugyanaz a véleménye, az ízlések, szokások eltérõek, ennek ellenére mégis felháborítónak tartom, hogy egy Jézus szenvedéseit, halálát bemutató filmrõl néhányan ilyen gyalázatos hangnemben szólnak. Úgy gondolom, hogy ha valaki nem hiszi el, hogy a film minden egyes kockája a valóságot mutatja, az a) ne nézze végig a filmet b) ne mondjon róla kritikát. Mel Gibson nem azért rendezte a filmet, hogy megtérítse a hitetleneket.
Sokan azt is hiányolják, hogy a film semmit nem mutat meg Jézus életébõl. Talán használni kellene az eszünket, s akkor rájönnénk, hogy ez nem véletlen. Gibson úgy gondolta, hogy csak azok ülnek le megnézni egy vallási témájú filmet, akik tisztában vannak a bibliai vonatkozásokkal. De neeeeem!! Az erõszakon, agresszivitáson és vértõl csöpögõ filmeken felnõtt generáció éhesen csillogó szemekkel vetette magát a képernyõ elé, amint megtudta, hogy a film durva és rettentõen véres módon ábrázolja Jézus kereszthalálát. Hisz milyen k*rva izgalmas, hogy valakinek a kézfejébe és lábába hatalmas szögeket vernek! Gyalázatosnak tartom, hogy néhányan azzal foglalkoznak, hogy a Sátánt alakító nõ Gyurcsányra, Orbánra esetleg Bajnaira hasonlít a legjobban, és nem értik meg a film mondandóját. Túl véres, túl durva, ráadásul hatásvadász? Igen, valóban az. De miért? Mert így történt. Senki ne próbálja meg nekem bemesélni, hogy az emberek nem lehetnek ilyen kegyetlenek! Mert igenis lehetnek! A ma emberétõl sem áll távol a kegyetlenkedés, akkor mit várunk a kétezer évvel ezelõtti barbár népektõl? Hatásvadász? Az. Szegény Gibson reménykedett abban, hogy a filmes eszközök segítségével talán több embert tud gondolkodóba ejteni, talán többen megértik, mirõl is szól a film. Nem jött össze. Így hatásvadásznak, a profi perspektívakezelés és gyönyörû zene nélkül pedig unalmasnak titulálnák a filmet. Antiszemitista? Nevetséges! Nem látok benne semmiféle zsidógyûlöltet. Azon túl, hogy a zsidók saját királyukat feszítették keresztre, és ostoba módon a mai napig várják a Messiást... Nos, ezek csak tények, nincs mögöttük gyûlölködés. A zsidó nép már megkapta méltó büntetését a második világháborúban, a Holocaust idején, úgy vélem, most már senkinek sincs joga, de oka se, hogy bántsa õket. Egyelõre ennyit szerettem volna hozzáfûzni a témához, de úgy érzem, hogy még lesz mondandóm. Addig is feszülten és izgatottan várom paganlord válaszát!
paganlord 2009 ápr. 12. - 00:59:34
(196/1097)
Ez a film nálam a minden idõk legszarabb filmjeinek listáján a legelsõ helyet foglalja el... Annyira fos, hogy már azt sincs kedvem leírni róla, hogy miért ennyire fos.
Heathcliff 2009 ápr. 12. - 00:11:53 Előzmény perry
(195/1097)
„Kevésbé kell pszichoanalitikusnak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk a véres megjelenítés azonosulást kelt, az azonosulás haragot, a harag pedig gyûlöletet a célzott réteg felé. Még azt sem mondom , hogy ez volt a célja, csak hát volt szíves ilyenre forgatni a filmet.”
És ki a célzott réteg, ha szabadna érdeklõdni? Talán a szíriai légió zsoldosai?
„A szíriai római légió állomásozott akkor Jeruzsálemben, a légió legalja volt, hirhedten gyülölték a zsidókat, már egyébként is dögrovásra ítélt, hülye örülteket küldtek el ide a birodalom segglyukába, az itt állomásozó légióból is a legalját képviselték az un büntetésvégrehajtási, kivégzést levezetõ csoportok.” „A római büntetésvégrehajtók r*hadt fogsora, brutalitása, ez mind maga a valóság,”
Nekem sem tetszett különösebben a film, de aki antiszemitának állítja be és emiatt hisztériázik, az bizonyára valóban a balhé kedvéért teszi, amint ez meg is lett fogalmazva: „Az, hogy valaki áll elötted és leüt egyet, "na nem fogadsz el?" mégegyet "Na miért utálsz?" mégegyet "Nem fogadsz el?"”
Vagy pedig amiatt a totális tudatlanság miatt, amit te, Perry, legalább gerincesen és õszintén el is ismersz: „Meghajlok vallástörténeti tudása elõtt ami számomra szûz terület.
Magam csak a filmekhez értek nagyon keveset, valamint amint írtad a képek egymás utániságának hatásához.
Nehéz számomra ezt a filmet csupán vallási szemszögbõl néznem és nem elvonatkoztatnom más a közel múltban és a jelenben történtektõl.”
Vagyis, az antiszemitázik, akinek fogalma sincs magáról a vallásról, és csak mórickásan képes nézni egy filmet. Mint efes:” A Sátán, ha balról nézed Orbán Viktor, ha jobbról, akkor Gyurcsány Ferenc. Ha szembõl, akkor Bajai Gordon. :) Még jó, hogy nem férfi, és nem nõ....”
Móricka, akinek mindenrõl az jut eszébe, mivel másról nem tud. Mindenesetre merõben aljas és gusztustalan és (igaza van sarkanyzsiroskenyernek) tébolyult a filmet antiszemitizmussal vádolni. Ebben is igaza van: „Hogyan állapítható meg, hogy ki a zsidó? Hány zsidót ismerünk személyesen 2000 évvel ezelõttrõl? ” a mai zsidó identitásúaknak pontosan annyi genetikai közük van az ókori Izraelhez, mint nekem. Pont annyira sémiták, mint én.

„Valamint felhívnám Egy gyarmatlakó szíves figyelmét , hogy saját magam írtam, saját gépemen, sajnos saját kezemmel. De jó keresést az összes keresõ programon. :)”
Ama ominózus elemzés tõled származik tehát?
offtopic
pozsizsuzsi 2009 ápr. 11. - 20:56:11
(194/1097)
Ámen. Immár mindörökre.
10/10
Hannibal Lecter 2009 ápr. 11. - 20:52:22 10/10
(193/1097)
A South Parkban vannak jó dolgok is de többnyire na õ az elfogult zsidó, mármint Matt Stone, a South Park alkotó páros egyike, akinek az is poén, hogy XVI. Benedek képébe fröccsen a Szûz Mária szobor által menstruált vér. Komolyan ilyen pofátlan kereszténygyalázást, persze az antiszemita aki õket esetleg támadni merné. Tudjátok mi a mai liberalizmus? Az, hogy valaki áll elötted és leüt egyet, "na nem fogadsz el?" mégegyet "Na miért utálsz?" mégegyet "Nem fogadsz el?" A south parkban folyamatos kereszténygyalázás megy, a passiós részben is Cartmen csak az éppen aktuális esélyt látta abban, hogy hatalma legyen,Mel Gibsont abban a részben pedig komplett hülyének állították be aki fost fingik Cartmen képébe. Mondjuk ez valahol a South Park alkotóit minõsíti.
A film nem antiszemita, hatásvadászságáról csak annyit tudok mondani, hogy az un amerikai filmek általában azok. Nekem pl a Schindler listája is az volt, azt mégse csesztették annyit. Ja igen, ha kritizáltad volna akkor biztos antiszemita vagy. Már reflexbõl köpjük ezt a szót, nem vettétek észre. Valaki bmeg forgat egy megrázó passió filmet és leantiszemitázzák.
Mindegy, Mel Gibson elkészítette és kész, immár eltörölhetetlen alkotás, ha tetszik ha nem. Remélem sokan megnézik és megértik mirõl szól, akik szerint meg hatásvadász marhaság, azok meg nézzék a Jóban rosszbant.
pozsizsuzsi 2009 ápr. 11. - 18:40:53 Előzmény perry
(192/1097)
Hannibál Lechter álláspontja eléggé furcsa fényt kap annak a tükrében, hogy az ide posztolt 3 kommentjébõl kettõ végére is odabiggyesztette Eric Cartment, nyomatékosító érvként, viszont ugye tudjuk, hogy az említett részben a film hatására Cartmen náci szabadcsapatokat verbuvál, és az utcán menetelnek végsõ megoldást követelve...
perry 2009 ápr. 11. - 18:16:49
(191/1097)
Egyszerû Hannibál Lechter álláspontja, jónak ítéli a filmet, és M.G. rendezését meg zseniálisnak.
Ezen nem lehet sem vitatkozni, sem gondolatokat egyeztetni.
Meghajlok vallástörténeti tudása elõtt ami számomra szûz terület.
Magam csak a filmekhez értek nagyon keveset, valamint amint írtad a képek egymás utániságának hatásához.
Nehéz számomra ezt a filmet csupán vallási szemszögbõl néznem és nem elvonatkoztatnom más a közel múltban és a jelenben történtektõl.
Mivel Õ is tesz utalást AVH, tatár pusztítás és más rémségekre, így elképzelhetõ , hogy minden mindennel kapcsolatba hozható. A történelmet sem egy szeletben vizsgáljuk, inkább ok és okozati összefüggésében,így aztán szerintem ez még a Bibliára is érvényes.
Az meg , hogy kinek nem tetszik annak hiányzik az empatikus képessége az enyhén szólva is aki nincs velem az ellenem van érzetet kelti bennem.
Nehéz azt megérteni -ezt elhiszem- , hogy "nem miattad, érted haragszom" és ez M.G. ezen filmjére vonatkozik.
buba66 2009 ápr. 11. - 15:51:36
(190/1097)
Minden film hatásvadász, naná...!! Ez is az.
Nálam azt a hatást érte el, hogy csak egyszer votam képes végignézni, többet nem akarom látni...
wim 2009 ápr. 11. - 14:30:08
(189/1097)
A vita tényleg le van zárva. Szerintem senki nem vitatja, hogy Jézus szenvedéseit be lehet mutatni realistán, sõt naturalistán. A dolog abszolút mûködhet, nincs ezzel semmi baj. (Elég megnézni Grünewald megfeszített Jézusának arcát - nem egy szép látvány, szóval a törekvés nem is olyan újkeletû.)A "Passió" cím egyébként is kötelez, minden passió kizárólag az utolsó 12 óráról szól, kezdve az utolsó vacsoránál illetve Getszemánénál. Témája, mint a cím is jelzi, maga a szenvedés.
A probléma szerintem azzal van, hogy a film mint film egyszerûen rossz és hatásvadász, sõt tendenciózus. Amit írsz, hogy "annyira lehet antiszemita, mint minden ebben a témában készített alkotás", egyszerûen tévedés. Magad is beláthatod, hogy nem az ábrázolt dolog bemutatása fontos, hanem a bemutatás mikéntje. Különösen filmen. Pl. a korbácsolás (de számtalan más példát hozhatnék): nem mindegy, hány másodpercig /percig látod, milyen közelrõl, milyen hangokat hallasz, kiknek az arcát látod közben, együttérzõ arcokat vagy gúnymosolyokat. (Különösen utóbbiból elég sokat láthatunk a filmen.) Egy megfelelõen felvett és összevágott jelenet igenis alkalmas lehet a gyûlölet, a negatív indulatok felébresztésére.
Kíváncsivá tettél, én nem vagyok biztos benne, hogy az általad idézett rész ("Vére rajtunk...")ki lett hagyva; ha igen, az nem véletlen, de ennek utánanézek. Az viszont tény, hogy M.G. szabadon bánik a bibliai szövegekkel, ezt tanúsítja a film mottójának tekinthetõ Izajás-idézet az elején, amibõl kihagyott egy mondatot, éppen ami a békességrõl szól. Talán mert filmjével nem feltétlenül a békességet kívánta szolgálni, hanem épp ellenkezõleg.
10/10
Hannibal Lecter 2009 ápr. 11. - 13:45:51 10/10
(188/1097)
Sok csöves littyó vetett fel annak idején, hogy nem vehetõ ki Jézus küldetése, a hit, a vallás stb, de nem vehetõ ki belõle Óz magánélete és Yoda diétája. Az utolsó 12 óráról szól, a szenvedésrõl de még így is rengeteg utalás van a tanításokra, utolsó vacsorára, amikor megmentette Mária Magdolnát, folytonos flashbackekkel próbálják az utolsó 12 órát enyhíteni, de ha errõl szólt az utolsó 12 óra, akkor errõl szólt és nem kell az ükanyánk szerelmi életét is számon kérni, mert arról sem szól a Passió. Minden amit Jézus hirdetett, ott van a filmben. Olyan az õ utolsó 12 órája, mint Neo végsõ harca Smithel, ott van Jézus egész küzdelme, a gonoszság és a jóság megnyilvánulásaival. Mel Gibson nem tette azt hiszem bele a Bibliában ott lévõ szöveget, a zsidókra nézve: "A vére rajtunk és az utódainkon szárad" (valahogy így) De beletette ezt:"Senki sem vette el az életem, önként adtam oda" A zsidók is tudták, hogy a film csak annyira lehet antiszemita,mint minden eddig ebben a témában készített alkotás, vagy mint a Biblia.Õk is tudták, hogy nem antiszemita, õk azt nem akarták, hogy a keresztény szellemiség és most nem az egyházi bigott elmebajra gondolok, hanem a valódi keresztény szellemiség pozitív megvilágításba kerüljön. E két vallás mindigis ellentétbe volt, pedig egyik ugymond a másikból alakult, vagyis Judeokeresztény vallás uralta európát 1000 évig.A pápa II János Pál azt mondta a filmre: "Így történt" Ezzel a vita le van zárva, aki továbbra is annak a sötét emberellenes és primitív álhumanizmusnak, álintellektusnak a szószólója, amely azt állítja Krisztus kiállta a kínok kínját de amikor látja akkor azt mondja, ez túlzás, nem így történt, miért kell ezt ilyen véresre csinálni? A k. életbe, a tatárok a magyar gyerekeket megfogták a lábuknál és azzal poénkodtak, hogy meglóbálva õket, kitudják e loccsantani az agyukat...Régen nem volt ombudsman és ávh, régen simán szart sem ért az emberi élet, még az 1700-as években is kételkedtek abban, hogy az agynak bármi szerepe lehet a gondolkodásban. A római büntetésvégrehajtók rohadt fogsora, brutalitása, ez mind maga a valóság, ebbõl a világból cseperedett ez a tetves kor amiben élünk. Voltak akik napokig szenvedtek a kereszten, aztán a saját súllyuk alatt fulladtak meg, vagy a keselyûk zabálták le õket, a lábukat már talán szánalomból törték el, hogy ne tudják tartani magukat, a leesõ súlytól kifeszülõ mellizom pedig leszorította a tûdõt, ennyi. Kevesen tudják, hogy Jézus azért nem fogadta el a szivacsot, mert azzal törölték ki a seggüket a rómaiak, nem azért mert ecetes volt, minden rómainál volt egy ilyen szivacs.Kemény világ volt, egyáltalán nem túlzás, sõt kiskoromban a Máté evangéliuma filmtõl jobban beszartam. Ez a film egy idõutazás, ami a legnagyobb érdeme, az a folytogató hangulat,légkör, remekül uralta a filmet. Szégyene az akadémiának, hogy nem adott oscart, az operatõrnek, a zeneszerzõnek, a sminkesnek, az un mûvészeti rendezésért vagyis látványért, vagy akár a jelmezért, nekem a gladiátorral ellentétben ilyen a római színösszhang, ez a barnás sárga. Gibson kettõt érdemelt volna, a rendezésért és a legjobb filmért. Páratlan film, olyan remekmû, amit vallásosság nélkül, mert én se vagyok vallásos, örökké maradandónk tartok és harcolni kell az ellen, hogy az ember ne nézzen szembe saját kegyetlen és aljas oldalával. Mária ránk néz, mi is azok között vagyunk akik megütik, megölik az Isten "fiát", csak nem Jézust,hanem mást, a mi bensõ aljasságunkhoz szólt a film, Jézus sorsa, hogy már akkor olyan volt a világ, hogy egy embernek azért kellett meghalnia, mert a szeretetet hirdette és a poén az egészben, hogy pont a szeretetnek, a békességnek az ellentetje likvidálta, ezt a számára veszélyes ideológiát. Ma mehet orrba szájba a vér a fertõ és a híradóban mutathatnak töménytelen szenvedést, a WTC-bõl kiugráló embereket, a CNN terjesztheti a mások szenvedését, mint a kort, ráeröltetheti az emberekre együttérzés nélkül (A kör) de amikor egy ember szenvedését látjuk szemtõl szemben akkor már sajnos azonosulni kényszerülünk, akkor már nem tudunk gombnyomásra indítani egy atombombát és most akkor valahol 100.000- el kevesebben laknak, mindig a frontvonalban harcoló arcába fröccsen a vér. Gibson levitt minket a frontvonalba és azonosulásra kényszerített, páratlan pszichológiai vállalkozás. Az együttérzés és az empátia annyira idegen volt sokaknak, annyira nem tudtak mit kezdeni ezzel, hogy elkezdtek védekezni, vagyis támadni.
pozsizsuzsi 2009 ápr. 11. - 11:38:20
(187/1097)
Pontosabban kétes ivarú, de mégis pasiszerû entitásnak...
pozsizsuzsi 2009 ápr. 11. - 11:33:44
(186/1097)
Off

Én a sátánt pasinak láttam...
pozsizsuzsi 2009 ápr. 11. - 11:32:40
(185/1097)
:)
perry 2009 ápr. 11. - 11:09:13
(184/1097)
Mondjuk nem szép dolog az ollózás, bár ha nincs saját ötletünk nem marad más mint idegen tollakkal ékeskedni.
Számomra sem lesz nagy katartikus mozi élmény A Passió.
A klérus által sokat szidott Jézus Krisztus utolsó megkísértése és az itt már említett Pasolini vagy Derek Jarman filmje is árnyaltabb sokrétûbb jellemeket bont ki mint a zsidóság és Jézus viszonyában és magának Jézus személyiségének megértésében.
Mint volt szíves valaki kifejteni, ilyen volt az állapot a mentalitás, és a cselevések "súlyossága" amint azt Gibson volt szíves ábrázolni. Ezt némileg nehéz szívvel
veszem tudomásul, mert szerény tudásom szerint ezen a világon még csak Jézus támadt fel, és õ sem hagyott hátra a vele történtekrõl pontos leírást.
Így aztán Mel vagy látnok , de legalább is idõutazó.
Tréfán kívül a film azon túl , hogy a halál és Jézus találkozása kissé Bergmanira sikeredett tényleg tele van látvánnyal véressel és tabló szerûvel a Biblia nagy képes könyve grandiózus kiadásában.
Kevésbé kell pszichoanalitikusnak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk a véres megjelenítés azonosulást kelt, az azonosulás haragot, a harag pedig gyûlöletet a célzott réteg felé. Még azt sem mondom , hogy ez volt a célja, csak hát volt szíves ilyenre forgatni a filmet.
A filmes eszközök is finoman szólva hatásvadászok, a sok szuper közelivel, a rengeteg lassítással.
Számomra pedig a mélypontot az Isten képi beállítása jelenti, amint annak aláhulló könnycseppét szélesvásznon láthatjuk.
Végül az itt szintén kifejtett álláspontra reagálva a Schindler listája sem a filmmûvészet csúcsa, és sajnálatos módon a Sorstalanság sem lett az.
Ezzel mint médiában megadtam mindenkinek a végtisztességet.
Lehet nyugodtan acsarogni és társait képbe helyezni.
Valamint felhívnám Egy gyarmatlakó szíves figyelmét , hogy saját magam írtam, saját gépemen, sajnos saját kezemmel. De jó keresést az összes keresõ programon. :)
wim 2009 ápr. 10. - 22:52:53
(183/1097)
Egy ismerõsöm írt róla dolgozatot még anno, akkoriban találkoztam hasonló véleményekkel, konkrétan nem tudom már,honnan szedte az anyagokat. Lehet, hogy tényleg csak ezek vannak, amit említesz. Különben meg ha igazad van, és egyeznek a szövegek (én nem járok utána), az elég vicces (necces).
wim 2009 ápr. 10. - 22:42:32
(182/1097)
Amikor elõször hallottam a filmrõl, kifejezetten tetszett a rendezõi szándék. A megvalósítással van bajom. Amikor azt kezdem érezni, hogy manipulálni akarnak. Ez a kiszámított profizmusa ellenszenves. Hasznos lehetett ez a film azoknak, akik egyrészt megcélozhatók a hollywoodi szuperprodukciókkal (vagy csak azokkal), másrészt még sohasem gondoltak bele a szenvedéstörténet mikéntjébe. Õrájuk lehet, hogy a megvilágosodás erejével hatott. Talán ez (is) volt a célja. A hírek szerint ezt a célját el is érte. Számomra viszont gyanús. Lenti fórumozó (Nyálon lõtt izé...) meg is fogalmazott kérdéseket, amik nyitva maradtak, és ezek a történetnek igen fontos pontjaira vonatkoznak. Szóval akkor a fókuszban kizárólag a fizikai szenvedés, minden más mellékes? Ez is egy koncepció.
rimairobi 2009 ápr. 10. - 22:19:53
(181/1097)
teljesen egyetértek veled! bár szerintem van a filmnek egyfajta fura, magávalragadó atmoszférája, leszámítva persze az erõszakot, azokat a részeket meg sem nézem inkább
wim 2009 ápr. 10. - 22:12:17
(180/1097)
Szedhette máshonnan is, többen vélekedtek már hasonlóan a filmrõl. Ettõll függetlenül osztom a véleményét.
10/10
Hannibal Lecter 2009 ápr. 10. - 22:09:43 10/10
(179/1097)
A filmet érõ primitív támadások mind azt igazolják, hogy a szemétkedéseket megfogalmazókat is megérintette és megrázta, nem hagyta hidegen. Az emberek nagyrésze primitív és azt ami közel ér hozzá, akár egy ölelõ ember, azt eltaszítják, megindokolják. Számomra a hihetetlen volt, hogy számos pap tiltakozott a film ellen, ez teljes mértékben abnormális, mert ha õk azt mondják Vasárnap: szenvedtél értem, meghaltál értem a kereszten, harmadnap feltámadtál, akkor lássák már b.szki, hogy mi is volt ez. A szíriai római légió állomásozott akkor Jeruzsálemben, a légió legalja volt, hirhedten gyülölték a zsidókat, már egyébként is dögrovásra ítélt, hülye örülteket küldtek el ide a birodalom segglyukába, az itt állomásozó légióból is a legalját képviselték az un büntetésvégrehajtási, kivégzést levezetõ csoportok. Én egy olyan véleménnyel értek egyet, ami a film bemutatásakor kitört balhé alatt hangzott el, ez "borzalmasabb is volt" mint a filmben. A történelmi pontosság elképesztõ a filmben, a kort teljes realisztikussággal ábrázolták. A kereszt halál és az arra ítéltek a legnagyobb bûnösöknek számítottak, a két lator és Barabás is római katonákat öltek meg, a zsidók se voltak jobbak mert õk meg inkább megkövezték az embert, az se egy szép látvány de ha valaki egy realisztikus zsidó megkövezést forgatna le, mindenki ugatna ez antiszemita a zsidókra nézve. Komolyan, néha elgondolkozok azon, hogy milyen rohadt beteg és hülye világban élünk. Volt egy ember, Douglas Adams szavaival élve, akit felszögeztek egy fára,mert azt hirdette kb 2000 évvel ezelõtt, hogy a változatosság kedvéért akár szerethetnénk is egymást. Ez a lényeg Jézusról és az utolsó 12 órája ezt mutatja be, gonosz és jó zsidókkal, rómaiakkal. A filmben nem az a legszebb, hogy aki hisz a kereszténység megalapozójában, az a jó, hanem az a jó, aki lehajol vizet adni egy szenvedõnek (ezt tanította Jézus is), aki sír mert szenvedni látja, aki viszi a keresztjét és bíztatja, aki feltörli a vérét is. A gonoszság (primitívség) és a jóság (empatikusság) szembeállítása ez és ez a kérdés magas ívbõl szarrrikkk arra ki milyen etnikumu vagy vallású. Ez már a mi önbecsapó szarkeverésünk. Mel Gibsont szentté avatják egyszer, mert egy ilyen Istentelen és ez alatta azt értem empátia nélküli korban is a korunk félreérthetetlen nyelvén, a brutalitás nyelvén mesélte újra a világtörténelem egyik legnehezebb 12 óráját. Tudta, hogy megkövezik majd, de végig csinálta. Azzal vádolni, hogy sokat keresett bmeg, az icon magángyártású filmként készítette el a Passiót, nem nyomták a ruppót a miramaxos filmforgalmazó gecik. (Jay) Vissza kellett termelni a pénzt. Én szívesen fizettem azért, hogy visszakerülhettem abba a korba 2 és fél órára és láthattam mit állt ki egykor valaki, azért mert szembement a bigott, emberellenes és életellenes szemétséggel, ami a mai nap ezen tettnek a rekonstruálásakor is szórta átkait. Aki akar jó filmet látni, az nézze meg tiszta szívvel, nem kell másnap a templomba menni, azt, hogy Isten országa bennetek van, mindenki megértheti, vallás nélkül. Gyönyörû mûvészi alkotás, egy esélyt kötelezõ adni neki, mert az emberségrõl szól. Éljen Mel Gibson!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Csak neki volt elég vér a pucájában, hogy megmutassa (Cartmen)
wim 2009 ápr. 10. - 22:07:55
(178/1097)
Minden szavaddal egyetértek. Azt persze nehéz elképzelni, hogy ezeken a csatornákon egyszer az életben Pasolini Jézus-filmjét lássam feltûnni. Jó ez a Mel Gibson, nem muszáj folyton az agyoncsócsált Zeffirellik és klónjaik között turkálni, néha kell valami vadság...