ÉVEK MÚLTÁN IS VELÜNK LESZ

Neon cikk: Manapság az ember lánya már-már félve (vagy éppen ellenkezõleg: izgatottan) nyitja meg a konyhai illetve a fürdõszobai csapot, ugyanis félõ, hogy maga Robert Pattinson ömlik ki rajta. Nem kérdés, hogy a 23 éves szívtipró egy csapásra szupersztár lett…persze, ki ne lenne az, ha gyémántként csillog a napfényben. Mindenesetre most hivatalosan is elismerték Rob munkásságát, ugyanis beszavazták a A 25 éven aluli fiatal sztárok top 25-ös listájába. Ez aztán nem semmi!

Rotten Tometoes, A listás blogger így vélekedik Pattinsonról:

Nagyon jó karriert futhat be a következõ években, mint cuki Brit szívtipró, de ne gondolják, hogy örökké csak az Alkonyat sztárja lesz. Küzdeni fog a beskatulyázás ellen, olyan szerepekkel, mint például a Little Ashes, és ez a hajlandóság arról árulkodik, hogy sok-sok éven keresztül velünk lesz!

ALKONYAT KIMARADT JELENET - LAS VEGAS
(HIVATALOS, STEPHENIE MEYER OLDALÁN IS MEGTALÁLHATÓ!)

Az eredeti Alkonyat kéziratban Bella, Edvard és Alice Phoenix-ben maradnak, amíg Bella lábadozik, aztán hazafelé menet keresztülhajtanak Las Vegas-on. Ez a jelenet az egyik névtelen vegasi kaszinóban játszódik. Bellának még be van gipszelve a lába.

Másnap reggel elmentünk a kaszinóba. Természetes fény soha nem érte a játéktermet, így egyszerû dolgunk volt. Edward azt mondta, hogy általában azt várják tõlük, hogy veszítenek egy kis pénzt a hotelben – mivel a miénkhez hasonló lakosztályokat olyan különleges típusú vendégek veszik ki, akik nagy tétekben játszanak.

Ahogy sétáltak – és én gurultam a tolószékemmel – keresztül a kaszinó elegánsan díszített termein, Alice háromszor megállt egy különös pénzbedobós automatánál és áthúzta a kártyáját a scanneren. Mindegyik alkalommal mikor ezt tette, a szirénák mindannyiszor felharsogtak, a fények villogtak, és egy elektromos szimuláción pénzérmék potyogtak, mutatva, hogy a nyereményét jóváírták. Egyszer nekem is felajánlotta, hogy játsszak, de én kételkedve ráztam a fejem.

“Azt hittem, hogy pénzt akartál veszíteni,” mondtam vádlón.

“Ó, fogok,” biztosított. “De addig nem, amíg ki nem szórakoztam egy kicsit magam.” A mosolya bûnös volt.

Eljutottunk az óriási kaszinó több pazarlóan díszes termébe, ahol nem voltak játékgépek vagy lezseren öltözött turisták aprópénzzel teli mûanyag poharakkal. Plüss székek helyettesítették a forgó bárszékeket, a hangok diszkrétek és komolyak voltak. De még tovább mentünk, át az arannyal díszített ajtókon egy másik terembe, egy privát szobába, ami még fényûzõbb volt. Végre megértettem, Alice miért ragaszkodott ahhoz a nyersselyem, smaragdzöld ruhához, amit ma rám erõltetett, miért viselt hosszú, fehér, szatén szárongot – rövid csipke toppal, ami fedetlenül hagyta lapos, fehér hasát – és Edward miért volt elsöprõ és ellenállhatatlan egy laza selyem öltönyben. Ebben a szobában minden játékos fényûzõ ruhát viselt, amelyek drágábbak voltak, mint amit el tudok képzelni. Néhány kifogástalan, idõsebb férfi volt éppen ott, székük mögött csillogó, pánt nélküli estélyi ruhás fiatal nõk álltak, épp, mint a filmekben. Sajnáltam a szép nõket, amint szemüket végigfuttatták Alicen és Edwardon, az elsõ pillantásnál rájöttek saját tökéletlenségükre, második pillantásra a partnereik tökéletlenségeire is. Én voltam a talány, szemük érdektelenül átsiklott rajtam.

Alice elsuhant a hosszú rulett asztalok felé, és én beletörõdve gondoltam a pusztításra, amit szabadjára enged.

“Természetesen tudod, hogyan kell Black Jacket játszani,“ hajolt elõre Edward, hogy a fülembe suttogja.

“Viccelsz?” Éreztem, hogy minden szín kifut az arcomból.

“Ismerve a szerencsédet, nem tudnék többet veszíteni annál, mintha hagylak játszani, “ kuncogott. Odagurított egy asztalhoz, ahol három üres szék állt. A két kifogástalanul öltözött, rendkívül méltóságteljes, ázsiai férfi hitetlenkedve pillantott fel, ahogy Edward finoman átemelt az egyik üres bársonyszékre és leült mellém. A törékeny keleti szépség, aki az asztal végében állt, sértõ hitetlenséggel nézte, amint Edward birtoklóan megcirógatta a hajamat.

“Csak az egyik kezedet használd, “ suttogta szinte hangtalanul a fülembe. “ És tartsd a kártyákat az asztalon.”

„Edward halkan beszélt pár szót az osztóval, és két lenyûgözõ halom sötétkék zseton jelent meg elõttünk az asztalon. Nem volt rajtuk számozás – és én különben sem akartam tudni. Edward feltett az elõtte lévõ stócból egy kisebbet, az enyémbõl egy nagyobbat. Zavart rémülettel, mereven bámultam Edwardot, de õ csak huncut képpel mosolygott, amint az osztó sebesen leosztotta a kártyákat. Óvatosan, egy kézzel felvettem a lapjaimat, mereven az asztal fölött tartva õket. Két kilencesem volt. Edward lazán fogta a lapjait, láttam, hogy egy ötöse és egy hetese van. A mellettem ülõ két férfira pillantottam óvatosan, félve fürkésztem, hogy lássam mi a protokoll egy nagy tétekben játszó black jack asztalnál. Megkönnyebbülésemre elég egyszerûnek tûnt. Elõször röviden végigfuttatta a tekintetét a filcasztalra felfordított kártyákon és kapott egy lapot, másodszor a kártyáinak sarkát becsúsztatta a feltett tét alá és otthagyta az asztalon. Gyorsan leraktam a kártyáimat, ügyetlenül betoltam õket a zsetonjaim alá – az arcom lángolt – amikor az osztó rám nézett. Késõn vettem észre, hogy az osztónak egy dámája van. Edward könnyedén megérintette az asztalt és az osztó lapjával felfelé egy kilencest dobott elé. Ellenségesen méregettem, bár a férfiak elismerõen mormoltak mellettem.

Az osztónak huszonegye volt, én vesztettem, ugyanúgy, mint a két ázsiai férfi. Simán megszabadított minket a zsetonjainktól. Halk felfordulást hallottam a rulett asztal irányából, de féltem odanézni. Edward az asztalra tolt egy másik stócot a zsetonjaimból és minden kezdõdött elölrõl.

Amikor a zsetonjaim elfogytak, Edward átadta az övéinek felét, miközben nem tudta visszatartani vidám mosolyát. Jól játszott, háromszor többet nyert, mint az asztalnál ülõ többi férfi. A fogadásaim nagyságát felügyelte, de gyorsabban veszítettem el a zsetonjaimat, mint ahogy õ besöpörhette õket. De azért nyertem egy játszmát. Megalázó volt – de legalább biztos voltam benne, hogy soha nem válok szerencsejáték függõvé.

Végül elvesztettem az utolsó kupac zsetonunkat. Az ázsiai férfiak és hölgykísérõik kíváncsian figyelték Edwardot, amint nem tudta tovább fékezni vidámságát, csendesen, de nagy élvezettel kuncogott, mialatt visszatett a tolószékbe. Elpirultam és lesütött szemmel a szõnyeget bámultam, ahogy eltolt, még mindig nevetve.

“Én vagyok a történelem legrosszabb szerencsejátékosa,” motyogtam bocsánatkérõen.

“Tulajdonképpen nem vagy az. Ez olyan vicces volt.” Nevetett ismét. “Semmit nem csináltál rosszul, kivéve, hogy egy kicsit óvatosan játszottál. A tétek, amiket elveszthettél volna minden osztásnál… Rázta a fejét vigyorogva.

Még éppen idõben értünk a rulett asztalhoz, hogy lássuk, amint Alice elveszíti rakásnyi tarka zsetonját. A sok reménykedõ játékos, akik fogadtak vele a fekete tizenhetesre vérengzõen kiábrándultnak tûntek. Nevetett, csengõ hangon, gondtalanul és csatlakozott hozzánk.

“Eleget veszítettünk?” Suttogtam, amint kiléptünk az aranyozott ajtókon.

“Azt hiszem a ház elégedett. Valószínûleg ma te vagy a kedvenc ügyfelük, “ kuncogott.

“Kérlek, ígérj meg nekem egy dolgot.”

“Bármit, amit akarsz.”

“Soha ne áruld el mennyi pénzt vesztettem ma, kérlek.”

Ekkora már a zajos kaszinóban voltunk, és õ féktelenül nevetett.

PARIS LATSIS 'NIKKI' TETKÓJA

Paris Latsis - Nikki Reed jelenlegi barátja, akivel az egész nyarat Görögországban töltötte, és a Paris jelenleg is Vancouver-ben van, az 'Eclipse forgatásának idején - legutóbb LA-ben volt egy partin, amikor készült egy érdekes kép róla, vagyis inkább a kezérõl.

Ugyanis ezen a képen kivehetõ egy új tetoválás a bal kezén! És ez a tetkó nem is akármilyen - hiszen Nikki neve szerepel Paris kezén! Ez a kapcsolat ennyire komoly lenne... és valószínû igazak a korábbi pletykák miszerint Paris élete szerelmének tartja Nikkit. Persze ha ez a tetoválás valódi... de kitudja!

DAVID SLADE TWITTJEI

Az 'Eclipse' rendezõ, David Slade végre ismét írt nekünk egy-két informáló sort a twitterére - így tudjuk min dolgoztak/dolgoznak jelenleg!

"http://twitpic.com/jbv3t - BC-nek sok a pókja."

2 órával ezelõtt:

"2 nappal ezelõtt, egy egész napot töltöttünk a egy sátorban a forgatással. Ma a második egységgel forgatunk. Nagy köszi az összes szülinapi köszöntõnek, egy jó nap volt."

LYKKE LI A 'POSSIBILITY'-RÕL

A svéd Lykke Li is felkerült a 'New Moon' filmzenei lemez dallistájára, amit csak a hét elején jelentettek be. Lykke-vel készült egy kis interjú, amikor elárulta, hogyan is, miért is készült a dal, a 'Possibility'...

"Igaz, hogy rajta vagyok az új 'New Moon' filmzenei lemezen egy teljesen új, és exkluzív dallal, amelynek a címe 'Possibility'. Megnéztem, amikor egy show-n voltam LA-ben, és hirtelen jött az ötlet... Egy pár hetet vett igénybe, hogy lehetõségem legyen leülni a zongora elé, és aztán hirtelen megírtam, amikor pár napot pihentem a svéd õrülettõl.

Nagyon büszke vagyok rá, és remélem hogy szeretni fogják és szükség lesz rá. Egy kicsit nehéz errõl beszélni, mert ez annyira nyílt, és egyértelmû, tehát ha van rá lehetõséged akkor hallgasd meg, ez a legjobb tippem... Feküdj le az ágyra és hallgasd a szerelmemet..."

Most néztem meg ezt a filmet.Hát... Nem is tudom.Egy modern romantikus vámpír történet lenne,de szerintem elég lapos a sztori.Lehet hogy túl sokat vártam ettõl a filmtõl,de mindenesetre csalódás.A fõszereplõ csaj alapból unszimpi,a sráccal nem volt bajom.Lehet ,sõt biztos könyvben messze jobb lehet hiszen minden fórumon elvannak ájulva a könyvtõl.De szerintem egy lufi az egész,nagyon nem jött be.