Programkereső

Téma: Apocalypto

Spoiler
Seemann 2006 dec. 31. - 12:42:46
(31/511)
Még annyit: a Rettenthetetlenben még érdekes senkit nem zavart a "vér", pedig az aztán véres volt. Ott ez a sok csepürágó még hüledezett tátott szájjal miközben gurgulázott ki a kukorica a pofájából amit tenyérrel tömött bele mert úgy izgult hogy majdnem lefosta a bokáját.

Erre jött a Passió, és mindenki: hjajj, véres, hjajj, gusztustalan, hjajj, orgia... Jézusról készült sok film, a felét már leadták Karácsonykor a Dunán, 10 évvel ezelõtt, délután 3kor, báájglit majszoló ministránsok biztos élvezték.

De egy ilyen agyatlan , vérhez szokott, fûrészhuszonkettõre meg Hannibalra elélvezõ csûrhének hogyan lehet egy bibliai történetet úgy elmesélni, hogy át is érezze? sehogy máshogy. Nyafogott mindenki hogy Jézusról nem mesélt sokat... hát kérem ki kéne nyitni a Bibiliát, ott mesélnek róla, csak az derogál a sluszkulcsos kopasznak vagy k.rvára igényes csak alkholista buzi portások storyjára kiváncsi garbós nyiszledék köcsögnek.

A maja kultúráról nem tudtatok meg sokat? Tudom ajánlani a N. Geographic-ot. Vagy egy könyvet a témáról, ott bõvebben, évszámokkal, illusztrációkkal tarkítva elmerülhettek az egészben.

Érdekes, nem tudom honnan jött ez a hirtelen utálat... (persze nagyon is tudom)
Válasz
Na! 2006 dec. 31. - 12:31:30
(30/511)
Én is elõtte elolvastam a Zindex kommentárját, utánna meg amit ugyanaz a srác írt a Passióról. Akkor már teljesen biztos voltam benne, hogy megnézem, mert a tömör rosszindulat és az indexes fanyargás alapján biztosra vettem (meg a rendezõ miatt, na jó!), hogy jó a film.

Nekem nagyon tetszett, minden történelmi és nem-történelmi filmben vannak olyan részletek, amelyeken lehetne fanyalogni (pl.: az újvilági kutyafajták nem tudtak ugatni, a spanyolok hoztak be elõször ugatós kutyákat, pedig hát errõl szól egy jelenet).

Én is elõtte elolvastam a Zindex kommentárját, utánna meg amit ugyanaz a srác írt a Passióról. Akkor már teljesen biztos voltam benne, hogy megnézem, mert a tömör rosszindulat és az indexes fanyargás alapján biztosra vettem (meg a rendezõ miatt, na jó!), hogy jó a film.

Nekem nagyon tetszett, minden történelmi és nem-történelmi filmben vannak olyan részletek, amelyeken lehetne fanyalogni (pl.: az újvilági kutyafajták nem tudtak ugatni, a spanyolok hoztak be elõször ugatós kutyákat, pedig hát errõl szól egy jelenet).

Az emberáldozattal kapcsolatban: a srácok obszidiánkésekkel dolgoztak, amely vulkánikus üvegként sokkal jobb az acélnál és egy orvosi szike sem mérhetõ hozzá. Szerintem a dobogás miatti kivételhez valóban gyorsan kellett "dolgozni".

Talán a filmhez egy kissé meg kellene ismerni a maja kultúrát, amelyet egy kis azték-tolték beütéssel bemutatott. Egyetlen 120 perces film sem alkalmas arra, hogy egy kultúrát-civilizációt bemutasson (gondolom egy mûvészfilmnél sem elvárás ez), de megdöbbentõ részletességgel (és pontosan) mutatta meg, hogy hogyan mûködött egy maja városállam.

Viszont senki sem beszél a mottóról, pedig errõl szólt az egész film, egy nagy civilizáció akkor tûnik el véglegesen, ha belülrõl szétesik (kb.). A maja "civilizáció" ebben az esetben a természeti és emberi erõforrásokat rablógazdálkodóan használta fel, természetes válságba jutott, amelynél az erõszak és a transzcendencia keresése (amelyet valamivel ki kell elégíteni) került elõtérbe.

Vajon kiért került bele a filmbe a mészégetés és annak hatásai? Vajon miért fogta vissza a spanyol és az egyházi szálat? Miért pont ezt a filmet csinálta meg Mel Gibson a Passió után?

Szerintem szarban vagyunk, amelyet a rendezõ is látott, az európai-amerikai civilizáció a vége felé közeledik. Ismerõs a halálkultusz? A természeti és emberi erõforrásokat végletesen kihasználjuk, csak még a közepén vagyunk és nem jöttek a spanyol hajók, vagy legalábbis nem tudjuk...
Válasz
Seemann 2006 dec. 31. - 12:25:25
(29/511)
Az origon a Mesterházy Lili, az indexen pedig valami nevesincs senki írt egy olyan arcpirítóan mocskolódó kritikát, ami minden biztosítékot kiver. Persze mind a kettõben bõszen hivatkoznak a Passióra, bár nem tudom mi a fa..ért, úgy látszik "családi okokból" nem tetszik nekik hogy a zsidók is lehetnek egy filmben "rosszak", nabumm... ha a nácik feszítették volna keresztre Jézust Mel Gibson újabb oskart kapott volna...
Az apocalypto, tessék megérteni, nem egy meleg sánta bárzongorista tragikus és kiba....ttúl érdekfeszítõ történetét meséli el, (amire kiváncsi 20 ember), hanem egy látványos akciómozi, ami az akció mellett törekszik arra hogy ezt mind úgy tálalja, amit nyugodtan nevezhetünk törtenelemhûnek, vagy azt legjobban megközelítõnek. Nem én mondom, a National Geographic honlapján cikkeztek errõl, a német N.G.-ban egy maja kutató írt elismerõen a díszletekrõl, a tálalásról. Aki pedig nem bírja a vért, az üljön be az Arthur és a villlangókra vagy valami hasonlóan igényes rajzfilmre és közben smároljon a barátnõjével , mert az olyan romantikus.
Válasz
x-tro 2006 dec. 31. - 12:04:07
(28/511)
azért írom, hogy M.G.-nek fontos a hitelesség, mert azt hiszem, neki fontos. És a továbbiakban arra célzok, hogy nem sikerült ennek megfelelnie, ill. így, ily módon nem is lehet, szerintem.

A szerintemmmel csak egy bajom van, elcsépelték abban a filmes kampányban, szerintem.

Iksz?
Válasz
Latz 2006 dec. 31. - 00:55:00
(27/511)
A film akkor kezdett el érdekelni, amikor az Indexen fanyalgó kritikát olvastam.

Ma megnéztem: óriási élmény volt. A film lenyûgözõ. Ajánlom mindenkinek - erõt ad és hitet.

Talán ezért is fanyalognak a tetveink.
Válasz
Aszpirin 2006 dec. 30. - 21:30:18
(26/511)
Mit csinálok? Ezzel kezdtem: elmondom a véleményemet, mely egy a sok közül, és nem tartom tévedhetetlennek, mégkevésbé abszolút igazságnak (ami egyébként szerintem nem létezik). Ennek nyomatékosítására viszonylag gyakran használom a "szerintem" szót.
A kommersszel kapcsolatban egyetértünk. Csak annyit tennék hozzá, hogy szerintem nagyon lekicsinylõ hangnemben használtad a "kommersz" kifejezést; és ezzel nem vagy egyedül, minthogy manapság ez egy divatos "dzsóker" szitokszóvá vált, bármely termékre vagy alkotásra alkalmazandó, amit "edukáltabb" körökben nem illik (vagy nem akaródzik) szeretni.

Bár nem kívántál a beszélt nyelvvel kapcsolatban vitát nyitni, mégis megtetted - ezért beszállok.
Egy picit önellentmondásba kerülsz, ugyanis elõször kijelented, hogy Mel Gibsonnak fontos a tudományos hitelesség, aztán pedig pár mondattal odébb azt állítod, hogy semmi köze a tudományos hitelességnek.
Egyébként szerintem az a logikai következtetés, amire hirtelen jutsz, vagyis hogy a tudományos hitelességhez semmi köze, szerintem téves. Azért mert 500 évvel ezelõtt nem a mai maja nyelvet beszélték, a mainak mégiscsak van köze ahhoz a nyelvhez. A magyar 500 évvel ezelõtt nem a mai magyar volt, de lényegében mégis magyar. És akkor nézzük a fránya latint... Létezik egy olyan tudomány, hogy nyelvészet. A nyelvészek a latinnál nagyságrendekkel bonyolultabb feladatokat is megoldottak már, pl. az óegyiptomi írás valamint a beszélt nyelv megfejtését (utóbbi esetben csak a hozzávetõleges megfejtést). A latinnal nagyon egyszerû a dolguk a nyelvészeknek, mert a latinok egy tökéletesen fonetikus írásmódot használtak, ráadásul több újlatin nyelv van, a betûkhüz tartozó fonémák ezek által fennmaradtak. Már csak olyan marginális részletkérdések maradtak, hogy pl. hogyan ejtették pontosan a "c"-t. Arról nem is szólva, hogy az egyház mindent megtett a latin életben tartásáért. Összesen kb 3 tudományos hipotézis van arra, hogy hogyan hangzott a beszélt latin, és neked is feltûnhetett, hogy a filmben használt latin nem az, amit a magyar templomokban hallasz. A Passióban az egyik ilyen hipotézist követik, és ez nem más, mint a dolog tudományos megközelítése, tehát igenis van köze a tudományos hitelességhez! A majával/toltékkal persze más a helyzet, ebben sokkal bizonytalanabb a tudomány, de a filmben használt nyelv a mai nyelvek közül a tudomány állása szerint is a majához a legközelebbi lehet. Mindenesetre szerintem sokkal több köze van hozzá, mint az általad hiányolt angolnak (vagy magyarnak). Hogyan lehet akkor azt kijelenteni, hogy _abszolút_ semmi köze a tudományos hitelességhez? Most plagizálni fogok: ez nagyon merész állítás volt,ennél azért több érvet tudhatsz, össze szedhetnéd magad :-) (na jó, ezt csak a hecc kedvéért írtam, ne szívd mellre)
B-kategóriás sztárokkal kapcsolatban igazad van, Llorenzo Lamasró és társairól megfeledkeztem.
Válasz
szisz 2006 dec. 30. - 18:49:52
(25/511)
Hát mi tagadás, jó rana pofák vannak benne! Csupa vér és erõszak! No, de Mel Gibsontól mit várjunk?
Válasz
x-tro 2006 dec. 30. - 14:48:57
(24/511)
A kommerszet nem utálják azok, akikre te azt hiszed, hogy istenileg kinyilatkoztatnak. (Te mit csinálsz amúgy?) A kommersz az eleve piacra, annak törvényszerûségeinek messzemenõ figyelembevételével készült termék, amelynek bevezetését hatékony marketinghadjárat kíséri. Mennél jobb a hadjárat annál jobban be van vezetve a termék. Ez nem mûvészet, ez rideg és számító szakma. Így nem számít a nézõszám sem, a termelt bevétel sem, hiszen a tömeg azt nézi, és azért fizet, amit sugall számára a reklámmarketing-gépezet. Most ezt nézi és ezért fizet. (Egyszer csak ráfizet :))) Ez egy gépezet az elkészítéstõl a fogyasztásig, mit utáljunk hát rajta? Az, hogy mint ilyen, számomra érdektelen, az már más kérdés... A kommersz azért készül, hogy az ebbe befektetõ embereknek profitot termeljen. Ez a dolga, ha ezt teljesíti, akkor mûködik, ez a természetes tulajdonsága. Ha ezt teljesíti, normálisan mûködik, de miért kellene ezért szeretnem? A villanyt se szeretem csak azért, mert ha felkapcsolom, akkor világít! Ez a véleményem, amit kinyilvánítok. És nem vagyok isten. Vagy csak egy kicsit, mint bárki más...

Mel Gibson számára igenis fontos a tudományos hitelesség, hiszen pl. ezért vakerálnak régmúlt (vagy akár élõ, de az angoltól idegen) nyelveken a szereplõk. Ám ettõl még a gondolati káosz még megmarad... arról most nem nyitnék vitát, hogy honnan a rákból tudjuk azt, pl. hogyan hangzott a BESZÉLT latin? Vagy a ma beszélt maja vagy tolték vagy milyen nylev, a többi nyelvvel ellentétben nem változott az elmúlt 500 évben? (Tehát 500 évvel EZELÕTT 2005ös nyelvjárásban beszéltek a dzsungellakó indiánok?) Szóval baromira nem stimmel ez, erre mondtam, hogy hókuszpókusz ez, nem egyéb. A tudományos hitelességhez meg aztán abszolúte semmi köze nincs...

Végül, de nem utolsósorban: a B-kategóriás moziknak is vannak sztárjai: pl. Lorenzo Lamas, Chuck Norris, Michael Dudikoff és társaik... Ebben is tévedtél. Szedd össze magad...
Válasz
zséé1 2006 dec. 30. - 11:10:07
(23/511)
Biztos így volt,nem azt állítom hogy nemlehet,csak nem ilyen gyorsan,és nem így hogy :hopp kikapom semmi erõlködés nélkül.
Válasz
Evee 2006 dec. 30. - 09:58:12
(22/511)
Hát sztem errõl a szívkiszedésrõl annyit, hogy amennyi áldozatot már bemutattak ,el lehet képzelni, hogy ezt a mûveletet tökéletesre fejlesztették:)
Nekem tetszett és abbahagytam a "kukievést" és megfeledkeztem a külvilágról... mégha néha a fülembe is zörögtek:)
Válasz
zséé1 2006 dec. 30. - 09:20:31
(21/511)
Ja meg a szívet is kiszedték elég hamar puszta kézzel,mivel én vidéki vagyok,ezért láttam már disznóvágást,és komoly éles késekkel lehet csak elvágni a dolgokat.Tehát volt egy-két dolog ami gagyi volt benne,de azért jó ez a film,ismerjük el.Nem B kategóriás.
Válasz
zséé1 2006 dec. 30. - 09:12:09
(20/511)
Nekem tetszett,csak a tapírgyílkoló szerkezetet nem értettem benne,biztos nem így vadásztak rá :))))) Az emberáldozós rész az nagyon élethûen adta vissza a valóságot,bele éltem magam,mintha engem végeznének ki.De a vége elég hülyeség,ezért a 16-os hozzászólásom továbbra is él.
Válasz
Zolkó 2006 dec. 30. - 08:53:31
(19/511)
Ja, és észrevettétek, hogy az összes rosszfiúnak rossz volt a foga, a jóknak meg nem (annyira)?:)))
Válasz
Zolkó 2006 dec. 30. - 08:49:11
(18/511)
Úgy néz ki, Gibson ragaszkodik a már jól bevált recepthez. A film legyen naturalista, és minél véresebb. A Passiónál ez be is jött, beledöngölt a földbe. De ez nem. Megnéztem egy történetet, amire ugyan mindkét jelzõ igaz, de nem sodort magával. Szépek a képek, jó az operatõr. Volt néhány szinte kötelezõ undorító rész (pl. tökevõs jelenet, nem bírtam megnézni). Egy kicsit erõltetettséget éreztem a megdöbbentés irányába. Nem szûnt meg a moziban a pattogatottkuki-és egyéb csörgés, ez is jelzi, ez nem igazán sikerült.
Ha igaz, amit írnak, hogy a szereplõk mind õslakosok voltak, le a kalappal, a Ronaldinho hasonmás (kivéve kapafog:)) fõszereplõ nem sok kockáról hiányzott.
Anyagilag biztos nagy siker lesz, hisz nem lehetett nagy költségvetésû film. Színészekre nem kellett nagy összegeket költeni, jelmezekre sem (jelmeztervezõnek oscar:)).
Válasz
szedon 2006 dec. 29. - 22:40:02
(17/511)
Én egy kicsit hallottam a majákról egy külföldön élõ ismerõsömtõl, aki sokat foglalkozik az életükkel / és halálukkal. Felkeltette az érdeklõdésemet, és csak ezért néztem meg, hogy többet tudjak meg róluk, de úgy látszik Mel Gibsonnak eleme a vér, a kínzás, az öldöklés, a szenvedés...jójó, de egy idõ után nem köt le. A maják kultúrája viszont lekötött volna...így jártam.
Válasz
Aszpirin 2006 dec. 29. - 20:54:17
(16/511)
Erre is reagálnék:
"õsi nyelveken való vakerálás csak hókuszpók hatásvadászat"
Az Apocalypto nyelve a maja ma beszélt változata Tehát élõ nyelv. Semmi hókuszpókusz nincs benne.
A Passióban a rómaiak latinul beszélnek, mint ahogy akoriban úgy beszéltek, és nem angolul.
Az arámi pedig Jézus idejében beszélt nyelv volt, szóval ez sem kitalált tünde-nyelv, nem hókuszpókusz, nem szemfényvesztés. Nagyon is jó hogy a színészek nem angolul (vagy a szinkronizált verzióban magyarul) elõadott bibliai idézeteket mondanak. Így tényleg hatásosabb, és szerintem nagyon jó ötet.
Válasz
Aszpirin 2006 dec. 29. - 20:42:33
(15/511)
Nahát, jól megmondtad, "barátom"! Gratulálok!
Mivel én nem rendelkezem azzal az isteni bizonyossággal, mint te, szóval én a megnyilatkozások helyett egyszerûen kifejtem a véleményemet:
"Kommersz" - ha igazad van, akkor sk embernek fog tetszeni. Ez ugyanis a kommersz egyik fontos, és az isteni bizonyossággal rendelkezõk számára olyannyira utált tulajdonsága.
"B-kategóriás" - abba az értelemben igen, hogy nincsenek benne sztárok. Sejtem, hogy jó néhány "sztár" szívese szerepelt volna benne, M.G.-t dicséri, hogy mégsem. A fészereplõ szerintem ennek elenére telitalálat. Az a bárgyú ártatlan pofa... szóval egy elsõosztályú színész egója biztos elrontotta volna, így azért élvezhetõbb volt.
A maja birodalmoból kábé annyit mutat meg a film, amennyit biztosan tudunk róluk. Pl. a véráldozatokat, épületeiket, és hogy nagyon jó csillagászok voltak - anyira mindenképpen, hogy a papok pontosan tudták, mikor jön a napfogyatkozás.
Ízelítõt ad abból is, hogy milyen lehetett egy ilyen - az évszázadok távlatából csodásnak tûnõ - birodalomban egyszerû erdõlakó embernek lenni. Látjuk az öltözáküket, kõbõl és fából készült fegyvereiket, stb.
Valószínûleg nem ismeretterjesztõ filmnek szánták. Ha többet akar valaki a mexikói indiánokról és birodalmukról megtudni, olvasson utána, pl. ott van az "Esõisten siratja Mexikót" c. Passuth-mû.
Válasz
Gyöngy 2006 dec. 29. - 18:14:07
(14/511)
Ááá, én ma néztem meg, az egy dolog h nem arrol szolt amirõl kellett volna, de így is nagyon durva volt..
még egyszer ezt nem birom végignézni
Válasz
zorrobomber 2006 dec. 29. - 15:09:56
(13/511)
Koszi a SPOILERT!
Válasz
x-tro 2006 dec. 29. - 11:57:27
(12/511)
Pornófilmekért (még) nem szokás Oscart osztogatni, ezt még tudják odaát is. Mert a Passió bizony nem más, mint pornófilm. Csak éppen egy pasi (ki)szenvedésének az orgiája van alaposan és naturálisan lefilmezve, nempedig egy koituszé.. (ami, mint a szép francia kifejezés is mutatja, nem más, mint 'petit morde', vagyis kis halál). A kettõ közt mindössze annyi különbség van, hogy az a filmbéli zsidó rabbi nem kicsit, hanem nagyot halt meg, ezen aztán Mel Gibson jó sokat és kéjesen elidõzött. A sémihámi meg mittudoménmilyen õsi nyelveken való vakerálás csak hókuszpók hatásvadászat. Ha valami, hát ez a kommersz, barátom.
Töröld ki a mûkönnyeket a szemedbõl, és láss/nézz valami normális filmet inkább, mint ezeket a blöfföket...

Teljes komplexitású történet (jelentsen ez bármit is): egy békés családra (törzsre) rátörnek rossz emberek, legyilkolnak, elhurcolnak mindenkit, csak a fõhõs családja tud elbújni. A fõhõs persze jól kiszabadul, és visszamegy a csalkádjához, közben meg jól bosszútáll. Ezt azért nem nevezném akármilyen komplex sztorinak, még a jóslással, meg a spanyol partraszállással egyetemben sem... Ha mélyebbre akart/tudott volna menni Gibson ennél, akkor megvilágította volna mi miért történik, ez azonban nem történt meg. Egy szimpla, igen B-kategóriás akciófilm ez, a 500 évvel ezelõtti Yucatán félszigeti õserdõbe helyezve, óriási kultúrantropológiai kérdõjelekkel..

Ha pedig te arra gerjedsz, hogy saját bõrödön akarod érezni e lefilmezett szenvedéseket, akkor e filmek nézése helyett feszíttesd saját magad keresztre, mint a Fülöp-szigeteki fanatikusok, vagy fizess be egy kéthetes dzsungeltúrára. AZ az élmény lesz a húsbavágó, nem ez...
Válasz