Programkereső

Téma: Aranysárkány

Spoiler
perry 2008 máj. 12. - 08:25:46 Előzmény Heathcliff
(32/72)
De látom ezen már régen túl vagytok.:)
Így magukra hagyom a hölgyet és az urat.D
Válasz
perry 2008 máj. 12. - 08:19:47
(31/72)
cink = ciki, tré, guzmis, argó kifejezések melyet akkor használnak /jelen estben/ , mikor valami nem állja meg a helyét.
Legalább is az én mûfordításomban:)
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 máj. 12. - 05:11:28 10/10
(30/72)
Kedves Mérlegelõ, asszem, te, ha ez nem is pontos fogalmazás, de az egzisztencializmus talaján állhatsz, és az embereket egymáshoz hasonlítva érzed kiemelkedõnek Novák Antalt. Kosztolányi véleményét most tényleg nem tudom, sajna, azaz rég elfelejtettem a regény részleteit.
Az a legfõbb ellentét, hogy én a keresztény etikát hiányolom, de nagyon, Novákból. A Biblia szemszögébõl nézve Novák egy szimpatikus, kedves, okos, szívélyes, tisztelettudó és erkölcsös - de teljesen üres ember. Na még egy filmes/regényes hasonlatom rá: Makra. Ahogyan Makra is emberileg egy nagyon vonzó ember, "klassz pasi", ahogyan Vali fogalmaz; de ugyanakkor a konfliktusai, élete üressége elõl egyre inkább egy még nagyobb, még mélyebb üresség felé menekül, a teljes megsemmisülésig (azaz az öngyilkosságig). Makra szemére ismételten azt hányja a környezete:gyáva. És ebben igaza is van, de emberileg, önmagából nem is meríthetett volna több bátorságot. Ha ismered a filmet v. regényt, akkor nagyon könnyen felismerheted Novák és Makra figurája közti párhuzamot.
Emberileg ez tényleg zsákutca. De ahol egy út véget ér, elkezdõdhet egy másik. No NEM a reinkarnációra gondoltam, hanem a felülrõl való születésre. Ez az egyetlen tuti, általam is letesztelt kiút :) abból a nováki-makrai-és-a-többi-léthelyzetbõl, amely tényleg, kénytelenül zsákutcába fut, és nem végõzdhetne másképpen, mint öngyilkossággal. Sajnos mindezt PONTOSAN, saját tapasztalatból tudom. (Ha nem is kíséreltem meg, gondolatban azért legalább 5 milliószor eszembe jutott). Szóval ez tuti recept: az evangélium az egyetlen élet, ami legyõzi a nováki "önmegsemmisítõ gépezetet". Hülyén, ostobán és ócskán fogalmazom meg, tudom. De sokáig minden reggel elmondtam ezt a versikét:
"Mi más az élet, mint apró halálok
füzére a meztelen nyakon,
mely, ha körüléri a gyöngy, lecsuklik.
Suhan a szárny és õröl a malom.
(pass)... a föld kaput nyit."
(Kántor Péter írta, és ha jól emlékszem, a címe: In memoriam Kosztolányi... De sajnos rossz a memóriám, van benne baki.)
De mindenesetre kérlek, ilyen elõzményekkel együtt gondold át azt, amit írtam.
Válasz
7/10
mérlegelõ 2008 máj. 12. - 04:46:08 7/10
(29/72)
Az Általad citált filmet nem ismerem, de észben tartom, lehetõség szerint megnézem - köszönöm a javallatot.

Megismétlem - illetve "kiterjesztem" - az utolsó elõtti gondolatom: a regény messze árnyaltabban ábrázolja Novákot /és ez legkevésbé sem Mensáros alakításának kritikája!/ - érzékenyebb, együttérzést jóval inkább keltõ léleknek. Olyannak, aki sokkalta közelebb áll ahhoz, akit "számonkértél" a "magányos különctõl"...
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 máj. 12. - 04:36:23 10/10
(28/72)
És még egy filmes hasonlat. A Tétova tinédzserek Seymour-ja is egy csöndes, zárkózott, pedáns és idealista ember: aki "tisztában van azzal, hogy õ ily módon különb, de legalábbis fehér holló a jobbára megalkuvó, vagy képmutatásra többé-kevésbé hajlamos környezetében...- Amikor rádöbben élete kudarcára, a "felszínen" lezajlott eseményeket meghaladó mértékben azt érzem fõ mozgatórugónak: ezt a fajta erkölcsi egyedüllétet, és az abból fakadó, a gyakorlatban kiúttalanságként megjelenõ tehetetlenséget látja meg hirtelen élesen maga elõtt." Hát ezek a mondatok nagyjából ráillenek Seymour alakjára is; de ha ismeritek a filmet (vétek kihagyni!!), akkor tudhatjátok: Seymour mindezek ellenére is vegyesen van ábrázolva: bár Enid hõsévé, ideáljává választja Seymourt, kénytelen kiábrándulni belõle, és rájönni, hogy a különc magányosság még nem erény. Nézzétek meg, elképesztõen zseniális film szerintem.
Válasz
7/10
mérlegelõ 2008 máj. 12. - 04:28:19 7/10
(27/72)
Köszönöm, hogy kitértél erre is: azt hiszem, a film ennyiben /is/ alatta marad a regénynek, ahol éppenhogy elkezdpõdik Novákban egy kételybõl fakadó önmarcangolás! Tehát a figura Kosztolányinál nem adós azzal, amit joggal hiányoltál - "papírforma szerint"! :)
Válasz
7/10
mérlegelõ 2008 máj. 12. - 04:25:25 7/10
(26/72)
Alternatívát nem szegez szembe Novákkal, az "õ igazával", de ez csak még inkább erõsíti az olvasó több-kevesebb részvétét iránta, valamint a zsákutca-hangulatot. "Hiábavaló" - írod: igen! Annak csakugyan érzehette magát, s érezhetjük mi, hogy ellustálkodta volna életét, abban nem osztom véleményed. A meghasonlás egyik eredõje épp az, hogy egy , a lehetõségeihez és eszközeihez képest nagyobbra-MAGASABBRA õszintén törekvõ, egyszersmind alkatilag - önmagával is - szigorú-igényes ember rádöbben, hogy eszményeit legelsõsorban önhibáján túl képtelen megvalósítani! S mivel õt nem tudja "visszahúzni" a közeg, bekövetkezik az "ütközés".
Az eminens lelkületétõl éppenséggel nagyon távol áll Nováké: amaz külsõ elvárásoknak, valamint põre érdekei miatt igyekszik "megfelelni"; a Tanár Úr belsõ iránytûjét követi, férfias szeméremmel.

S még valami: a film - nagy kár! - lehagyja a regény epilógusát, amit Kosztolányi Novák iránt leplezetlen és mély együttérzéssel zár; a befejezõ oldalak, a legutolsó bekezdés és voltaképpen a regényt záró fél mondat a legszívszorítóbb "nyomtatott gondolatok közé tartozik...
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 máj. 12. - 04:16:51 10/10
(25/72)
Kedves Mérlegelõ, biztosan igazad van, de mivel az ilyen típusú embert igen régóta testközelbõl ismerem, ezért, tehát nyilván magamból kiindulva hiányoltam az önreflexiót, az önvádlást. Ilyen típusú embereknél ez az alap hozzáállás. Hidd el, tudom, mit mondok. Nem mintha önvádlással együtt a figura értékesebb lenne, de ennek hiányába teljesen beleakadtam. Nem fogsz találni olyan introvertált embert, aki éppen az introvertáltsága miatt ne önmagába nézne legelõször, és ha baj történt, nem önmagában keresné elõször is a bajnak az okát.
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 máj. 12. - 04:08:25 10/10
(24/72)
bocs, rossz gombot nyomtam. tehát TISZTA embernek érzi; de ott a papa maga ismeri fel azt a tényt, hogy semmivel sem lóg ki a többi üres, semmirekellõ, felszínes társa közül. Gondoljatok bele: milyen emberi mélység jellemzi Novákot? Ki az, akinek valódi segítséget nyújt, akivel valódi kapcsolatba kerül, aki miatt valódi önfeláldozásra képes; milyen valódi szellemi értékek, kötõdések birtokában van? Az még, hogy magányos és hallgatag és önmaga által félreállított, még nem a szellemi gazdagság jele. Már elnézést kérek, de szvsz Novák nagyon hasonló figura, mint "Az ember, aki ott sem volt" borbélya. Coenék a borbélyban éppen valami iszonyatosan riasztó, fájdalmas ürességet, ÜRESSÉGET mutattak meg; ami PONTOSAN UGYANÚGY jellemezte a borbély körüli többi embert is, csak azok a LÁRMÁVAL elnyomták azt. A borbély meghallotta a belõle áradó üresség hangját, de elõle csak a PUSZTULÁS, halál felé tudott kitérni. Mint a Hetdik pecsét lovagja, mint egy jellegzetes Bergman-figura. És mint Novák. De a borbély (és a lovag) története mégis katartikusabb, mint Novák története, mert a borbély élete végén legalább
a.) eljut valamiféle felismerésre, belátásra, azt mondja, összeállt benne a kép (Mint az Am. szépségben is)
b.) a felismeréssel együtt meg is békélt sorsával (mint Kevin Spacey karaktere is).
A lovag pedig önfeláldozó, nem sértõdik meg és nem áll bosszút és valóban tisztel másokat és valóban keresi a szellemi válaszokat, valóban keresi Istent.
De Nováknál egyik sem következik be. Igazából oly ostobán múlik ki, mint egy állat. Pont, mint Jozef K., aki ugyanígy elveszetten és értetlenül és bûntudat nélkül bolyong a valóság útvesztõjében, pont ugyanilyen magányosan és zavartan. Elnézést a hasonlatért, ez nincs összefüggésben a karakter iránt érzett szimpátiámmal. Csak szerintem Kosztolányi sokkal kritikusabb volt, mint ti, és igenis igényelte volna az élet szellemi mélységét egy embertõl, mondjuk önmagától (Hajnali részegség, Boldog-szomorú dal, "Ó, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység"). Szerintem ennek a köztiszteletben álló, finom, csöndes és pedáns életnek a riasztó ürességét, hiábavalóságát mutatta föl: Novák, minden erényessége ellenére ugyanúgy eltékozolta, ellustálkodta a maga (szellemi) életét, mint Hildácska. Meg vagyok gyõzõdve Kosztolányi erõs kritikájáról, minden tisztelettudása és szimpátiája mellett is, amit kimutat a figura iránt. Õ nem mondja azt, hogy "A munkásoké a jövõ"; nem mutat fel Novák ellenében semmiféle pozitív alternatívát (a film biztosan nem); de ezt a kötelességtudó, pedáns, szorgalmas személyiséget szvsz a végletekig lecsupaszítva, kisarkítva gúnyosan ábrázolja az eminens tanuló alakjában, aki alighogy leérettségizett, máris a gimnáziumi tananyag módszeres átismétlésébe fogott, nehogy valamit is elfelejtsen.
Válasz
7/10
mérlegelõ 2008 máj. 12. - 03:42:23 7/10
(23/72)
Ami pedig az öngyilkosságot illeti: épp úgy, mint a "puszta" gyilkosságnál, ennél is megkülönböztethetõ "hirtelen felindulásból" és "elõre megfontoltan" elkövetett. Utóbbinál egyértelmû a személyiségben rejlõ hajlam /pszichológiai tesztekkel elég régóta tettenérhetõ is/, de az elõbbit sem követi el bárki, egy ilyen introvertált, a kudarcokat mélyen, érzékenyen /!!/ megélõ, de azt elaborálni szinte képtelen, elfojtó típusnál, mint amilyen Novák A. is, viszont könnyebben "elszakad a cérna".
Válasz
7/10
mérlegelõ 2008 máj. 12. - 03:36:58 7/10
(22/72)
Ne haragudj, mit értesz az alatt, hogy 'cink'-nek tartani?
Bevallom, nem ismerem ezt a kitételt...
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 máj. 12. - 03:33:36 10/10
(21/72)
Mindketten nagyon szép és érdekes gondolatokat írtatok, köszönöm. De hogy ez alapján nem tartjátok cinknek az öngyilkosságát, az mégiscsak különös. Akármilyen kifinomultan is játszotta Mensáros, én kötve hiszem, hogy Kosztolányi nem érezte ezt a viselkedést sötétnek és démoninak, mégha az etikett, az általánosan elfogadott emberi viselkedési normák mindegyikének meg is felel a tanár alakja. és hogy nem ezt akarta éreztetni, éppúgy,ismétlem, mint a Pacsirtában a végletekig képmutató szülõk alakja. A papát ott is az újságíró, zárkózott, visszafogott viselkedése miatt az elit társaság színvonalát meghaladó, TISZTA
Válasz
7/10
mérlegelõ 2008 máj. 12. - 02:48:34 7/10
(20/72)
Igen, a "magány" kulcsfogalom Novák Antal személyiségének megértésében! Talán valóban maga sincs sokáig tisztában azzal, hogy minden szempontból (õszintén szigorú erkölcsi elvek; életvitel, interperszonális kapcsolatok) teljesen magányos figura a környezetében - meglehet, a Hildával való veszekedés döbbenti rá erre. Azzal a magam részérõl vitatkoznék, hogy Csajkás T.-ban "vetélytársat" lát, azzal pedig még inkább, hogy az õt ért inzultus/oka/t követõen mindenki egyfajta ellenséges masszává állna össze a szemében.
Hiszen épp eztán kezd suta "barátkozási" kísérletekbe /Fóris kollégájával, vagy akár említhetjük Pepikét, az unokahúgát is/, bele-belelovalja magát álomképekbe, ahol - az egyik szerint - nagylelkûen megbocsáthat Liszner V.-nek - mélyebben elgondolkodik a zsidó Glück L. helyzetén, éppen hogy õrlõdve "gomolyogva" a "fekete-fehér" érzelmi reakciók pólusai közt tölti napjait, s végsõsoron ez a lehorgonyozni képtelen belsõ nyugtalansága válik alkalmas háttérré öngyilkosságához.
Válasz
7/10
mérlegelõ 2008 máj. 12. - 02:36:53 7/10
(19/72)
Bizonyos fokig másként látom, érzem, noha a "szégyenérzet"-motuivációt is elgondolkodtatónak tartom. Számomra azonban Novák Antal elsõsorban egy olyan idealista személyiség, aki erõsebben ragaszkodik az általa - mindennemû érdektõl mentesen - magasrendûnek vallott értékekhez; jellemben, viselkedésben. Úgy is mondhatnám, komolyabban veszi mindazt a "tanítást", avagy morális konvenciót, mint bárki a környezetében. Ha szigorú, meggyõzõdésbõl az; ha látszólag empátiamentes, valamely távolabbi, igazabb célra tekintve az - s mindeközben nem teljesen tudatalatt tisztában van azzal, hogy õ ily módon különb, de legalábbis fehér holló a jobbára megalkuvó, vagy képmutatásra többé-kevésbé hajlamos környezetében. (Az. ami nála "képmutatásnak" tûnhet - pl. a megveretése eltitkolása, feleségével kapcsolatos személyes kudarca - az a fentiek értelmében morális meggyõzõdés, plusz egyéni,[de csak kissé!] mazochisztikus önfegyelem.) - Amikor rádöbben élete kudarcára, a "felszínen" lezajlott eseményeket meghaladó mértékben azt érzem fõ mozgatórugónak: ezt a fajta erkölcsi egyedüllétet, és az abból fakadó, a gyakorlatban kiúttalanságként megjelenõ tehetetlenséget látja meg hirtelen élesen maga elõtt. (Hogy "mocorgott-e" benne ilyen irányú szorongás, arra jelzéseket találhatunk, felszínre töréséhez viszont tényleg a háromszoros atrocitás kellett számára.)
Válasz
perry 2008 máj. 12. - 01:18:56
(18/72)
Novák Antal világa a kívülállók számára egyszerû, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírû, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függõ, néma képe összeépült egy másik, egy élõ, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebbõl semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik elõször a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettõl fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedõ ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett.

Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylõ, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testû. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyûlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 máj. 11. - 23:13:34 10/10 Előzmény mérlegelõ
(17/72)
Nem elképzelhetõ, hogy Kosztolányi a szégyent, mint emberi motivációt dokumentálta (nem csak ebben a regényében), amely képes sokkal erõsebb motiváció lenni, mint a bûnbánat? Liszner Vili sem bán meg semmit, amit tesz, pusztán csak szégyelli azt. Novák korábban is nagyon érzékeny a szégyenre, hiszen Liszner szégyenérzetét is õ képes a leginkább átérezni, amikor a többi diákot leinti: ne hívják maguk közé a bankettre Lisznert, hiszen szégyelli magát. Az iskolában való gúnyolódás miatti megsértõdésrõl nem is beszélve. Nos, visszatérve: ahogyan Lisznert kizárólag a megszégyenülés miatti fájdalom mozgatta, ugyanúgy Novákot is. Noha bizonyára minden héten járt templomba, (a jó hírnév miatt), és ott minden héten hallotta, hogy bûnösök vagyunk és meg kell egymásnak bocsátanunk, ez neki mégsem állt szándékában a lánya szökése után. Noha közben feltûnõen vakon viselkedett: az sem érdekelte, a lánya udvarlója milyen "nagyon fontos" dolgot akar közölni vele, miután kiugrott a lánya szobájából...Valószínûleg azt sem nagyon ellenõrizte, a lánya mivel tölti az idejét, nem érdekelte, hogy csak haszontalanul lustálkodik; és nem készítette fel a felnõtt életre... De halála elõtt ebbõl semmi sem nehezedett rá, csak annyi, hogy megalázták,minden nyilvánosságra került, a lánya elárulta stb.... mindez nem túl finom lélekre vall, bármennyire is viselkedett kifogástalan, kifinomult úrként a hétköznapokban. Novák persze nem rosszabb, sõt jobb, mint az átlag: de akkor mi lakozik egy átlagos ember lelkében?
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 máj. 11. - 16:14:25 10/10 Előzmény mérlegelõ
(16/72)
Aki pontosan érti a motivációt és a film/regény üzenetét, ne szégyellje:)
Válasz
7/10
mérlegelõ 2008 máj. 11. - 13:28:36 7/10
(15/72)
Megesik az ilyen keverés, nem kell túlságosan restellni; csak tartós félreértelmezés-"épületet" ne emeljen rá az ember! :)
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 máj. 11. - 13:22:00 10/10
(14/72)
Hja Perry, ha még esetleg erre téved: gondoljon Liszner Vili viselkedésére: esze ágában sem volt felelõsséget vállalni a bukásáért, bocsánatot kérni a szüleitõl, önmagába nézni; csupán a szégyen miatti düh vezette egy agresszív cselekedethez. És Novák Antal? Esze ágában sem volt a lányával rendezni a kapcsolatát, még az orvosnak és az ügyvédnek sem bírta elmesélni azt, ami történt vele, annyira eltöltötte a szégyen; és cselekedeteit a szégyen miatti dühbõl fakadó agresszivitás vezette. Ön nem lát párhuzamot?
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 máj. 11. - 09:32:17 10/10
(13/72)
Gyalázatosan tré módon fogalmaztam, már azt köszönöm, hogy nem erre utalt/utaltál a válaszban. Mivel itt inkább tegezõdnek a hozzászólók, azért tegezõdtem én is. Egyébként borzasztóan tetszik a film, és szívesen vennék egy nálam sokkal normálisabb értelmezést is a történetrõl, vagy éppen a motivációról.
Válasz