eva55 2009 febr. 22. - 12:29:33
(3/3)
Bocsánat, de én Kútvölgyi Erzsébettel láttam, nem tudom Börcsök Enikõ helyettesítette aznap vagy tévedésbõl írtad.
6/10
Bellavita 2009 febr. 08. - 22:28:59 6/10
(2/3)
A darabtól többet vártam, igazi mélységeket, igazi felismeréseket. A színészi játékkal egyáltalán nem volt gond, Kern is hiteles volt a szerepében. A téma érdekes, mindennapi, létezõ és élõ probléma- viszont úgy éreztem, kicsit sokáig ragozták ugyanazt. Az elsõ fél óra után kifáradt, nem tudott megújulni, emiatt néha kicsit vontatottá vált. Jó lett volna, ha történik valami igazi fordulat, valami, amitõl tényleg megváltoznak a dolgok. Kicsit erõltetettnek éreztem a cselekményt, a beszélgetéseket, de a színészek ezt feledtetik.
josef_k 2009 jan. 20. - 23:41:03
(1/3)
Rövid véleményem: ha valakit nem szeretsz, akkor vegyél neki jegyet erre a darabra.
A szereposztás nem rossz, bár Kern Andrástól tartottam, hogy az immáron szokásossá vált, közismert Kern-szerepet hozza, de ebben az egyben kellemesen csalódtam. Börcsök Enikõ és Rajhona Ádám is kihozta a szerepbõl azt, amit lehetett. A csalódás az maga a darab volt; illetve a darabon túl egy kicsit a közönség. Csak azért, mert egy darab mûfaji megnevezésében szerepel a komédia (tragikus komédia hivatalos titulus), akkor szerintem nem feltétlenül kellene minden vackon nevetni: pl. amikor Kern András kimegy wc-re és lehet hallani a pisilés (mely a darab egyik toposza) hangjait, akkor ez azért ritkán ingerel nevetésre. Hasonlóképp egyes erõsebb kifejezések, káromkodások használata sem elegendõ ahhoz, hogy valamit komédiának tartsunk, fõleg ha azok - szerintem - nem feltétlenül a helyükön vannak. Parti Nagy Lajos fantasztikus író, költõ és drámaíró, tehát nyilván van valami oka, amiért ezt a darabot érdemesnek tartotta lefordítani, de nekem/nekünk nem adott semmi olyat, amit más mûvek ne mutattak volna meg, hogy hogyan lehet azt jobban visszaadni.
Van benne néhány ütõs mondat, néhány ütõs rész, ami klassz, de ezek kilógnak a darabból, mert a nagyobb rész az átlagosnál egy kicsivel gyengébb. És itt szerintem nem a színészek a hibásak, hanem a történet. Persze van benne egy kis kiszólás, egy kis Verfremdungseffekt, de azért Brecht ezt lényegesen jobban csinálta.
A idõsödõ házaspár (5x évesek) történetét pedig fel lehet így dolgozni, nagyon érdekes téma, de pl. Peter Turrini Josef und Maria drámája után ez a kísérlet elég középszerû.
Mindenesetre a közönségben sokan nagyon sokszor nevettek, akkor is, amikor inkább nem kellett volna, mert nem feltétlenül nevetséges dolgokról esett szó. Viszont az izraeli finom humor, amelynek pl. Efraim Kishon volt az egyik jeles képviselõje, amikor potyognak a könnyeink, annyira faramuci a helyzet, annyira groteszk a szituáció, és annyira keserû az egész, szóval ez az izraeli humor itt nincs meg. Nyomokban fel-feltûnik, de aztán nagyon gyorsan eltûnik.
Szóval én nagyon sajnáltam volna kiadni a jegyek darabjáért 3200 Ft-ot, így viszont csak azt a másfél órát sajnálom, amit a darab megtekintésével töltöttem. De máshol dicsérõ kritikákat lehetett olvasni (amelyeket ezúton is köszönök mindenkinek...), és a közönség egy igen jelentõs része is jól szórakozott. Mi viszont nem.