Programkereső

Téma: Az igazság nyomában - Jézus, a megfejthetetlen

Spoiler
Wilde 2010 nov. 12. - 17:47:42
(101/261)
-A rámpa elmélet:

http://www.egyiptominfo.hu/hirek/friss-hirek/megfejtettek-a-piramisok-epitesenek-titkat.html
Válasz
offtopic
Anditos 2010 nov. 12. - 16:36:17 Előzmény twillight
(100/261)
A képzelõerõmmel semmi baj nincs. Mintha a tiéd ragadt volna bele egy kicsit a racionalitásba... Amúgy mi késztet folyton pikírt megjegyzésekre? Az szokott ilyet, akinek elfogynak az észérvei.

"Azonkívül SEMELYIK rajzon - legyen az bármilyen fokú iskola vagy egyéb - nem ábrázoltak olyat hogy minden felszerelés nélkül rakosgattak volna ott köveket."
Hát ez az: nincs SEMMI korabeli kép az építésrõl. Ami annak tudatában, hogy az egyiptomiak szinte minden apróságot feljegyeztek, elég fura.

A rámpa kialakítást azért vetették el a szakértõk, mert a szükséges rámpa feltöltése földdel, majd annak elhordása, több idõbe és több pénzbe került volna, mint maga a piramis.
Egyiptom akkori lakosságát, a gazdasági viszonyokat, a társadalmat figyelembe véve is szinte elképzelhetetlen, hogy emberi erõ emelte volna. Gyûlölt fáraóknak emlékmûvet építeni 25 éven át? Az emberek fellázadtak volna. Ha viszont önként építették, akkor valami magasztos célra tették. Vagy: nem emberek építették. :-)
Válasz
Shanks 2010 nov. 12. - 16:07:26
(99/261)
Egyesek szerint õk segítettek az egyiptomiaknak.

Goa'Uldoknak hívják magukat!
Válasz
offtopic
zotyo04 2010 nov. 12. - 14:40:16
(98/261)
Nem fogadja a képem pedig tök poén lett volna...mind1
Válasz
offtopic
zotyo04 2010 nov. 12. - 14:21:55
(97/261)
nah jelenj meg!
Válasz
offtopic
zotyo04 2010 nov. 12. - 14:20:29
(96/261)
hihi
Válasz
zotyo04 2010 nov. 12. - 14:19:06
(95/261)
Mellesleg még bizonyítékok hiányában is hihetõbbnek találom, hogy mindenféle egykarú emelõkkel készítették, a piramiskoat.


Mi abban a ráció, hogy egy jelenleginél technikailag sokkal fejletteb társadalomban hatalmas értelmetlen kõkuckókat gyártsanak, miközben életkörülményeikrõl fennmaradt eszközök, tárgyak kezdetlegesek???:O

Itt is van valami: http://www.grain.hu/piramis.htm
Ugye ha fejlett technológiát alkalmaznak nem fognak vacakolni a sok különbözõ sziklácskával.

Vicces fotó:)
Válasz
zotyo04 2010 nov. 12. - 13:56:24 Előzmény Wilde
(94/261)
Ez egyébként nagyon jó, de hol maradtak ezeknek az eszközöknek a darabjai? Mert én bizonyítékot még nem láttam, csak hallottam az elméleteket, hogy vagy így, vagy úgy csinálták bláblá mellébeszélés bláblá.
Válasz
offtopic
twillight 2010 nov. 12. - 13:49:52
(93/261)
a) nincs szó "több tíz tonna"-ról. A max. kõ a piramisokban 12 tonnás, nem több.

b) nem kézzel emelték, négyszögletes dolgokra remekül lehet kötelet rakni.

c) nem kell rögtön 100 m magasra emelni a köveket.
Megjegyzendõ továbbá hogy egyre feljebb menve a kövek egyre kisebbek.

d) nem csak a Gizahi Piramisokban találhatóak soktonnás kövek mint ókori építmény, hanem MINDENHOL (asszem ciklopikus építészet címszó alatt lehet találni az ilyeneket). Ezek szerint azt hiszed, akkoriban létezett egyfajta medzsik? Röhely.
Válasz
kabala 2010 nov. 12. - 11:19:17
(92/261)
El sem tudom képzelni, hogy egyszerû farudakkal, meg kötelekkel hogyan tudtak megemelni több tíztonnás csiszolt köveket, amiken még fogás sincs. És nem simán megemelni, hanem 100 m magasságokra felemelni. Számomra ez teljességgel elképzelhetetlen. Még manapság is nehéz lenne a daruk és acélsodronyok világában. Nem gyõztél meg.
Válasz
Wilde 2010 nov. 11. - 22:23:01
(91/261)
-Van itt egy két "egyszerû gép", és lehet, hogy ezekkel már tudtak valamit kezdeni!
-Amikor a már általam említett filmet láttam, akkor pontosan ezekre a lehetõségekre mutattak rá a mérnökök, amit sikerül is bebizonyítaniuk!!
Válasz
kabala 2010 nov. 11. - 18:08:17
(90/261)
Na jó! Tételezzük fel, h valahogy odagörgették a köveket, de hogy emelték fel közel 150 m magasra?
Válasz
Wilde 2010 nov. 11. - 16:09:05
(89/261)
-Egyszerû gépek:

-Olyan eszköz, amely a tehernek nevezett erõ leküzdére való!
-Ez az erõ hat az egyik pontban, és a szerkezet egy másik pontjában fejti ki a külsõ erõt, pl.amikor egy csiga kötelérekifejtett kis külsõ erõ legyõzheti a test súlyát!

-Fajtái:

-Hidraulikus emelõ:
-Egy nagyobb, és egy kissebb henger, amelyeket, és folyadék tölt ki.
-Nagyobb emelõerõt állíthatun elõ a segítségével!

-Csigasor:
-Egy vagy több csigából, és kötélbõl álló egyszerû gép!
-Vele pedig a kifejtett erõ jóval kissebb lehet mint a tehernél!

-Lejtõ:/rámpa/
-A vzszintessel szöget bezáró felület.
-Egy lejtõn könyebb egy testet felvinni mint ugyaolyan magasra felvinni!

-A csavaros emelõ:
-Olyan eszköz, amelybena teher emelésére csavarmentet használnak.
-A menetemelkedés az a távolság amely két csavarmenet közöttmérhetõ!


-Erõhányados:
-Teher osztva a kifejtett erõvel!
Válasz
offtopic
twillight 2010 nov. 11. - 15:32:52
(88/261)
40 tonnás sziklát valóban nem mozdítasz meg egy csiszolóval, mivel a csiszoló a felületkialakításra szolgál. Tirpák.

A különbözõ áttételek segítségével, kiegyensúlyozással és hasonlókkal remekül meg lehet mozgatni egy akár 40 tonnás sziklát (megjegyzem én 5-8 tonnásnak emlékszem a gisahi piramisokba épített legnagyobb köveket).

A féltéglát a diótörésre azért hoztam fel, mert láthatólag te egy egyszerû emelõkart sem tudsz elképzelni, nemhogy valami bonyolultabb és kreatívabb - ám még mindíg egyszerû elveken nyugvó - szerkenytyût.
Válasz
offtopic
twillight 2010 nov. 11. - 15:29:15
(87/261)
Nem, nem veszíti minden más értelmét.
Ha nem is tudjuk egy épületrõl, miért csinálták, a kialakítás alapján következtethetünk a funkcionalitásra.

Továbbá a kormeghatározás jelen esetben egy maxim évszámmal rendelkezik.

A rabszolgákkal (megjegyzem az ókori Egyiptom kapcsán azt tanultuk szabad emberek voltak ám azok a "rabszolgák") nincs semmi gond a piramisok építése kapcsán. Az emberi munkaerõ nyilvánvalóan adja magát a kormeghatározásból adódóan. Azonkívül SEMELYIK rajzon - legyen az bármilyen fokú iskola vagy egyéb - nem ábrázoltak olyat hogy minden felszerelés nélkül rakosgattak volna ott köveket.

A legvalószínûbb valamilyen egyszerû csigarendszeres emelõ, vagy hosszúkaros emelõk használata, esetleg valamilyen rámpás kialakítás. Állatok használata sem kizárt. Az egyes munkafolyamatok között természetesen különbözõ megoldások lehettek alkalmazhatók (pl. folyótól az építkezésig szállítani más megoldást kíván mint a végén pár centit arrébbmozgatni az illesztéskor a köveket).

Nem kell rögtön Superman-t kiáltani csak mert cserbenhagy a képzelõerõd.
Válasz
Wilde 2010 nov. 11. - 13:44:33
(86/261)
-Azért ezt is érdemes elolvasni:

http://www.qsl.net/hg5acx/pyramid.htm
Válasz
offtopic
Anditos 2010 nov. 11. - 13:14:44
(85/261)
Ha már a kormeghatározás kétséges, akkor MINDEN más értelmét veszti: hogy kinek épült, hogyan, stb.
Lehet, nem egy iskolába jártunk, mert én az ált. iskolában bizony tanultam arról, hogyan épültek a piramisok. Még a rajzra is emlékszem, ahogy rabszolgák húzzák-vonják a köveket, csörlõkkel, síneken, stb.

A kövek nem emberi erõ útján kerültek egymásra - én így gondolom. Mert épeszû ember nem dolgozik akkora kövekkel, amit csak ki tudja hányan képesek elmozdítani. És az egyiptomi állítólag fejlett nép volt. Ma már nyilván gépekkel akármit meg lehet, de akkoriban nem. Sokkal hihetõbb számomra, hogy valami felsõbb erõvel, vagy egy mára már elveszett technikával, avagy "külsõ" segítséggel épült, sokkal magasztosabb célokra, mint néhány gyûlölt fáraó (Kefrén, Keopsz) maradandó emlékmûvének.
Válasz
offtopic
twillight 2010 nov. 11. - 11:40:51
(84/261)
A rámpa-elmélet pusztán erõsen kétséges, nem pedig kizárt.

A süllyedésrõl csak annyit, hogy átlagban, tucatházakra határozzák meg. A piramisok építõi valószínûleg gondosabbak - és szerencsésebbek - voltak.

A kövek mérete ki tudja miért, anno nem nagyon zavart senkit. Akkoriban ez volt az általánosan elterjedt építkezési stílus: b*nagy köveket pakoltak egymásra. Talán unták kicsire vágni a köveket.

Az általános iskolában nem mondanak semmit arról hogyan épültek/épülhettek a piramisok.

A mai tudósok, de senki épeszû nem mond olyat hogy "nem tudom", mert akkor mi kerül a 600 oldalas könyvbe? Azt mondja inkább "nem tudom, de talán így". Ezért van ott jelen esetben a feltételes mód.
Válasz
offtopic
twillight 2010 nov. 11. - 11:34:23
(83/261)
Nem az a kérdés, hogy pontosan hogy történt, hanem hogy a) mikor történt b) lehetséges-e az adott kor ismert technikai színvonalán kivitelezni az adott dolgot.

Mert pl. a faszerszámok szétrohadnak, a kõszerszámok eltörnek, a fémszerszámokat a rozsda eszi meg.
Vagy vegyük a "hajók szolgáltak állványzat helyett" hipotézist. Ebben az esetben a használt "szerszámok" egyszerûen visszakerültek a Nílus hajóforgalmába.

Természetesen AZT elismerem hogy nemigen van bizonyíték a szükséges munkaerõrõl, az építés megrendelésérõl stb.
Ezek hiánya azonban LEGFELJEBB a kormeghatározást teszi kérdésessé (a gízai piramisokat szóhagyomány és egy gyanús körülmények között elõkerült névtábla alapján sorolják a három fáraó nevéhez), nem pedig azt, hogy viszonylag egyszerû eszközökkel ne lennének kivitelezhetõek.
Válasz
offtopic
twillight 2010 nov. 11. - 11:26:52
(82/261)
Csiszolókorong volt. Hihetetlenül primitív eszköz. Kell hozzá egy darab kõkorong, egy darab forgótengely, meg egy darab tekerõkar. Majdnem akkor feltalálták mint a kõbaltát.

Helikopter meg nemm kell a tárgyalt esethez.

Pusztakéz nagyon különbözik a vésõ + kalapács + csiszolókorong + egyéb célszerszámok esetétõl. Ha ezt nem sikerült megtanulnod, ajánlom próbálj pl. diót törni puszta kézzel, aztán egy darab téglával. Csak hogy érezd a különbséget.

Ezen kívül SZÁZÁVAL csinálják manapság a "monumentális értelmetlen épületeket". Felhõkarcolók, irodaházak, mûemlékparkok, mûcsarnokok - mind "fölösleges" nagyzolás, mégis építjük õket. A piramisoknál ugyanez a helyzet.

Jézusról pedig SEMMI nem maradt fenn, csak mesékben találjuk meg az alakját. Az meg nem számít.
Válasz