Programkereső

Téma: Az igazság nyomában - Jézus, a megfejthetetlen

Spoiler
sixeol 2011 máj. 02. - 03:09:47 Előzmény Seven7Crown
(221/261)
Nagyon szépen lesarkítod a dolgokat. Az, hogy valaki hisz vagy nem istenben, az az adott ember szuverén joga. De! A vallást tudománnyal magyarázni, vagy a tudományt vallássé, azt elég nagy ostobaságnak tartom. A vallás az hiten alapszik és az adott vallás tanításain pl: 10 parancsolat, Jézus tanításai stb., mindennek csak szimbolikus jelentõsége van, teljesen mindegy, megtörtént meg, hogy történt a hangsúly a hiten van, és ezt bármelyik vallásról el lehet mondani. A vallásnak a tudományhoz két esetben van köze egyszer, amikor történészek kutatják másodszor amikor a vallástudománnyal foglalkozók tanulmányozzák. A Newton-os példa pedig ott sántít, hogy õ egy vallásos ember volt, mint korának nagy többsége.
Válasz
offtopic
lilahagyma 2011 máj. 02. - 03:01:30 Előzmény lilahagyma
(220/261)
Ez itt egy logikusabbnak tûnõ elmélet, William James filozófustól származik.
Szerinte „A filozófia története nagymértékben az emberi temperamentumok összeütközése (jellemtani diszpozíció).” 2 típust különböztet meg: „A >>tough-minded<< a <<tender-minded<<-ot szentimentálisnak tartja, a >>tender-minded<< a másikat nyersnek, tompának vagy brutálisnak nevezi. Egyik a másikat alsóbbrendûnek tekinti.”
A két típus tulajdonságait a következõképpen állítja párba egymással:
Tender-minded <–> tough-minded
Racionalista (elveket követ) <–> empirikus (tényeket követ)
Intellektualista <–> szenzualista
Idealista <–> materialista
Optimista <–> pesszimista
Vallásos <–> nem hívõ
Indeterminista <–> determinista, fatalista
Monista <–> pluralista
Dogmatikus <–> szkeptikus
„Ez az ellentét az absztrahálásra hajlamos gondolkodásmód és a konkrétumokhoz ragaszkodó gondolkodásmód ellentéte között feszül. Ezek közül az elõbbi a filozófusok számára oly becses, tisztán logikai és dialektikus gondolkodásmódot jelenti, az utóbbi tapasztalati tényekbõl táplálkozik, és sosem hagyja el a földhözragadt, ám ugyanakkor szilárd elvek világát, mint amilyen a teknõs páncélja, vagy más kézzelfogható dolog.”
Mindkét gondolkodásmód jó, és egymást kiegészíti: „A tények jók, természetesen – ide nekünk egy halom tényt. Az elvek jók – ide nekünk az elvek tárházát.”
Ez sokkal érthetõbb magyarázat, mint a társadalmak gazdagságára meg egyéb marhaságra való hivatkozás. Természetesen ez nem is azt jelenti, hogy az elvontan gondolkozó emberek mind istenhívõk, a tényekhez kötõdõk pedig mind ateisták; James szerint „a tényekkel szembeni hódolat mondhatni önmagában vallásos. Tudományos beállítottságunk ájtatos.”
„Az „örök” gondolatokkal szembeni alázatosság helyett az empirikus úgymond vallásosan hisz a tényekben…lélektani szempontból a valós tények iránti odaadás sohasem nevezhetõ vallástalannak. A „tough-minded”-nak megvan a maga empirikus vallása, amint a „tender-minded”-nak az ideológiai vallása. Mindazonáltal az is korunk ténye, hogy a tudományt az objektum, a vallást a szubjektum, azaz az ideologizmus uralja., mert az önmagábaól ható gondolatnak valahová el kellett menekülnie, miután a tudományban át kellett adnia a helyét az objektumnak. Ha a vallást ily módon jelenkori kultúrjelenségként értelmezzük, akkor James-nek igaza van abban, hogy az empirikust vallástalannak nevezi, de csak ekkor. ..nem szabad a mûvelt emberiség felét vallástalannak nevezni…a vallási tényezõ a lélek elválaszthatatlan része, mindig és mindenütt jelen van, még ha differenciálatlan formában is.” (Jung)
Válasz
offtopic
lilahagyma 2011 máj. 01. - 15:31:24
(219/261)
Elolvastam a cikket; de nekem úgy tûnt, hogy a szerzõ, a címmel ellentétben racionális érveket próbál találni, nem az irracionalitást hangsúlyozza. De mindegy is, mert ezek nem igazán jó érvek semmire. Mert pl. az erõsen ateista kommunista vezetésû országokban lett volna legerõsebb félelem a vallási vezetéstõl? A többi megállapítása is felszínes, pl. a "megnyugvást jelentõ vallási elvek virágzásáról" stb. Vagy ez: "Amikor a vallás ennek az útjába áll azáltal, hogy elutasítja az egyéni szabadságot és élvezetet, kijelentve, hogy az élet célja egy magasabb rendû, transzcendentális dolog, sem mint a földi jólét, a vallások antiszociálissá, sõt erkölcstelenné válnak." - tehát a kommunista ideológia az egyéni szabadságot és élvezet védte? Ugyanmár, ez röhejes. Elég kezdetleges tanulmány, én nem támogatnám a szerzõt egy fillérrel sem, mert úgy látom, a legfõbb célja a pénzszerzés: "Lanman úgy véli, bár nézetei minõségi és mennyiségi bizonyítékokon alapulnak, igazolásukhoz további kutatásra van szükség."
Válasz
Shaba 2011 máj. 01. - 15:02:34
(218/261)
Jézus pont annyira megfejthetetlen, mint bármelyik szomszéd meg az õ mienkénél zöldebbnek tetszõ kertje. Azaz mi magunk. Aki az Úrban titkokat misztifikál, az legfeljebb ha eljátszik egy gondolattal anélkül, hogy azt magáévá akarná tenni. Idõtöltésnek megteszi, hitre épülõ meggyõzõdésnek viszont nem. Krisztussal az a "baj", hogy sem vallásalapítóként – mert nem az volt, az legfeljebb Pál lehetne –, sem esztétaként, sem filozófusként nem lajstromozható, rövid idejû ténykedése semmi effélét nem célzott. Amit ténylegesen akart, az sem politikai, sem szociológiai nyelvezettel nem írható le. Kívül esik a klasszikus logika tárgykörén, így javarészt irracionális. Ám attól még élõ eleven és mai napig ható.
Válasz
sanjust 2011 máj. 01. - 11:43:00
(217/261)
Egyáltalán bele kéne gondolni ,hogy mi a különbség aközött ,amit az ember anyagnak és tudatnak,akár Istennek hív.Nagyon is elképzelhetõ ,hogy az ember röghözkötöttsége miatt egyáltalán nemcsak az "létezik" ,amit õ megtapasztal.Egy másik rendszerben ,amelyik mondjuk kívülrõl figyel minket mint mi a hangyákat ,igenis valóságos az ,ami elképzelhetetlen az ember számára.Ezek fantáziálások ,de azért jogosak ,mert amit valóságként érzékelünk az egyre felfoghatatlanabb és titokzatosabb ,és fõleg nem adja meg a végsõ filozófiai választ semmire.
Válasz
Bakufu 2011 máj. 01. - 10:23:27
(216/261)
http://www.sg.hu/cikkek/81688/mind_a_vallas_mind_az_ateizmus_irracionalis
Válasz
sanjust 2011 ápr. 30. - 22:32:59 Előzmény agarik
(215/261)
Nem Te döntöd el ,hogy milyen legyen egy "valódi Isten".Mivel a Biblia szentírás ,azaz Isten saját kinyilatkoztatása ,olyan amilyen.Ott le van írva csak értelmezni kell tudni ,ez nem mindig sikerül ,mert az emberek túl okosnak képzelik magukat.
Válasz
sanjust 2011 ápr. 30. - 22:29:36 Előzmény Thousand Lakes
(214/261)
Nos így érvel egy ateista.Nade miért lenne az bizonyíték pl ,hogy az évszázados tapasztalatok állítólag ellentmondanak Isten létének? Milyen értelemben?
Ráadásul egy élvonalbeli fizikus ismerõsöm mondta ,és igaza volt,hogy egyáltalán nincs bizonyítva pl,hogy minden ember meg fog halni.Csupán azt mondhatjuk ,hogy az eddigi tapasztalatok szerint valószínû,de nem bizonyított.
Válasz
agarik 2011 ápr. 30. - 18:54:13
(213/261)
Tehát azt állítod, a keresztények tesznek egy olyan állítást, amit bemondásra fogadjon el mindenki (különben levágjátok a fejit).
Ez azonban nem elfogadható semmilyen módon.

Megjegyzem állításod HAMIS, mert he felütjük a Bibliát, LEGALÁBB három módot találunk arra, hogy ellenõrizzük, állítólagos istenségetek (alias Féltékenység, alias Hadak Ura) valódi isten-e, vagy sem.
Mivel ezen TUDOMÁNYOS IGÉNYÛ teszteken istenségetek rendre elbukik, így SAJÁT STANDARDJA SZERINT HAMIS BÁLVÁNY.
Válasz
offtopic
agarik 2011 ápr. 30. - 18:51:15
(212/261)
Igen, és nagyon jó oka volt hogy úgy gondolták. (Megjegyzem a gyakorlatban ma is használt koncepció.)

Megjegyezném amúgy, hogy az ókori egyiptomiak már tudták hogy nem lapos (hanem gömb), tõlük vették át, majd bizonyították az ókori görögök.
Ezt a tudást azonban A KERESZTÉNYSÉG MEGSEMMISÍTETTE, mert bronzkori "szent irataikban" az áll, hogy a Föld lapos.
Sok-sok idõ kellett eltelni, míg ismételten sikerült elfogadtatni hogy a Föld nem lapos - mert a bizonyítékok azt mutatták, hogy a látszat ellenére nem lapos.
Válasz
kabala 2011 ápr. 30. - 18:50:26
(211/261)
Csak arra próbáltam rámutatni, hogy elméletek mindig újabbak és újabbak születnek. A Nagy Bumm is csak egy elmélet. Közvetett bizonyítékok támasztják alá. Ha valakinek ez az elmélet szimpatikus, ennek hisz. Ez is egyfajta hit.
Válasz
offtopic
miénkittatér 2011 ápr. 30. - 17:55:25
(210/261)
Az emberek kik a tudást nem birtokolják olyan szinten, hogy meglennének mindenféle vallásos hitek nélkül, legalább humorban bõvelkedhetnének:)
Válasz
1/10
BicskaMaxi 2011 ápr. 30. - 17:49:04 1/10
(209/261)
Lehet, hogy a tied, de kispályának tûnik a tér, amin játszol.
Válasz
offtopic
miénkittatér 2011 ápr. 30. - 16:24:50
(208/261)
Nagy szerencséd legalább az, hogy azt el tudod képzelni, ha egy villogó képernyõn a textboxba beírsz valamit, az egybõl megjelenik ezen a fórumon. Bár néha az a gyanúm, hogy postai levlapon írjátok még az üziket a portnak címezve. De ha nem így van ,már az is haladás:)
Válasz
offtopic
Thousand Lakes 2011 ápr. 30. - 16:19:53
(207/261)
Ez az, hogy van ez a mi, keresztények felfogás, hozzá a többé-kevésbé egységes ideológiával és propagandával, és ezek dacára a természetfölötti isten alatt mégsem értitek egységesen, jól meghatározhatóan ugyanazt. Csupán homályos egyéni istenképzetek vannak, a dolog természetfölöttiségébõl fakadóan. Ráadásul ezek az istenképzetek az idõk folyamán változnak is.

Egyébként a természetfölötti (hogyan kellene ezt elképzelni) létét mi indokolja, milyen alapon feltételezzük? A biblia nagyon-nagyon kevés ehhez.
Marad a hit? Ez esetben egész természetfölötti állatkertet lehet felvonultatni.
Válasz
offtopic
miénkittatér 2011 ápr. 30. - 16:15:58
(206/261)
Az csak a tudatlanok és az egyház elmélete volt.Azt hogy a Föld gömbölyû már a régi görögök óta tudjuk.És nem csak úgy "hitték" hanem tudományosan alá is tudták támasztani.Csak az egyház nyomatta ezt a butuska mantrát.
Válasz
Wilde 2011 ápr. 30. - 15:59:33
(205/261)
-Azt hiszem, nem véletlen mondják, hogy hinni a templomban kell!!:)
Válasz
kabala 2011 ápr. 30. - 15:47:16
(204/261)
Figyelj már! Valaha az is egy elmélet volt, hogy a Föld lapos.
Válasz
1/10
BicskaMaxi 2011 ápr. 30. - 15:44:37 1/10
(203/261)
Mi keresztények azt mondjuk, hogy Isten természetfölötti, így természetfölötti létére egzakt, a természetesre, a természet törvényeire épülõ bizonyítékokat várni, vagy keresni nagy butaság. Még a természetest sem ismerjük, annak is csak a kis töredékét vagyunk képesek felfogni.
Egy szó, mint száz, ha Isten természetfölötti, akkor a természetessel nem bizonyítható. Úgy gondolom, hogy ez könnyen belátható. Marad tehát a hit.

Ugyanakkor a magam részérõl pl. a természetben, vagy egy emberben gyönyörködve, nem tudom elképzelni azt, hogy az anyag önmagától lett volna olyan „okos”, hogy a csoda, amit látok, létrejöjjön. Az én meggyõzõdésem az, hogy az anyag „önmagától” nem képes erre.

Az õsrobbanás ténye tudományosan bizonyított. Engem az izgat, hogy az õsrobbanás pillanatában mi történt. De azt hiszem, hogy erre sem itt fogjuk a választ megkapni.
Válasz
offtopic
Thousand Lakes 2011 ápr. 30. - 15:01:30
(202/261)
Nem kéne a szavakon lovagolni. Az igazol a korrekt szóhasználat (a matematikában van bizonyítás), mivel azonban ez nem filozófiai értekezés, szerintem nem baj, ha pongyolán a bizonyít szót használjuk. A 250-es hozzászólásban a megismételhetõség hangsúlyos, és érthetõ mirõl ír.

A szoros értelemben vett bibliai isten, illetve az ördög, a sátán nemlétét (a leírtaknak az évszázados tapasztalatokkal való összevetése után) pedig vehetjük úgymond bizonyítottnak. Egyéb elképzelt istenek nemlétét nem.

Ha muszáj szavakon lovagolni, akkor az isten szó használata szerintem sem elég indokolt. És nem csupán azért mert képtelenek rendesen megmondani, hogy mit kellene isten alatt érteni, azaz nem csak azért mert értelmetlen, hanem mert mindenki mást mond, másként próbálja értelmezni. Mondhatni nincs két ember egyazon felekezetben sem, aki ugyanúgy értelmezné. Az isten személyes mint a tamagocsi.
Válasz