Téma: DV8: John

Edmond Dantes 2014 okt. 03. - 09:46:22
(1/1)
Nagyon erõs produkció, alapjában véve pofonegyszerû v annak tûnõ eszközökkel:
1) sok-sok interjúból összegyúrnak 1 db "virtuális" férfit, és 75 perc alatt szünet nélkül leadnak egy tul.képpen kétrészes darabot, elsõ rész a férfi hányatott, halmozottan hátrányos, de ismerõs elemekkel teli élete születésétõl máig (52 éves), második rész - folytatólagosan - egy férfiszauna élete, ami és ahol "zajlik" és ahová (anti)hõsünk "belakja magát".
2) felépítettek egy forgószínpadot, ami gyakorlatilag állandóan forog, így minden és mindenki folyamatos mozgásban van: szinte percenként vagy annál is sûrûbben 1-1 új jelenet, színváltozás. Szakadatlan cselekmény és cselekvés.
3) folyamatosan, olykor szokványos(nak tûnõ), de többnyire egészen egyedi mozgás/pantomim/kortárs táncszínházi elemekkel jelenítenek meg történéseket, cselekményeket, emberi érzelmeket. Ez a folyamatos mozgás a folyamatosan mozgó színpadon, közben folyamatos beszéd, kiegészülve a gondosan megtervezett fénytechnikával és a diszkrétnek mondható háttérzenével, egészen egyedi hatást ér el.

Amitõl pedig a produkció emlékezetessé, szinte önálló mûfajjá válik: a "rendszergazda" verbatim színháznak hívja, az a fentiek tökéletes, gondosan kiegyensúlyozott adagolása, szintézise. Minden a helyén van és/vagy a helyére kerül, térben-idõben-mentálisan.

Csak sajnálni lehet h az angol nyelvû elõadás magyar feliratának olvasása közben (mert muszáj olvasni! a sûrû szövetû szöveg és a színpadi látvány szervesen összeforr...pont ez a lényeg), szóval olvasás közben a tekintet és agyunk olykor nem képes 1/1 követni a beszélt szöveghez és a cselekményhez másodpercnyi pontossággal igazodó mozgás- és egyéb (fent említett) elemeket, de ez mit sem von le az elõadás hatásosságából, elragadó, mûfajteremtõ egyediségébõl. Tetszenénk angol anyanyelvûek lenni v anyanyelvi szinten beszélni angolul.