Ford Mustang 2011 nov. 08. - 23:02:44
(1/1)
Az agyag igen elterjedt kõzetféleség, finomszemcsés összetevõkbõl áll. Azon szedimenteket (üledékes kõzeteket) sorolják ide, melyek szemcsemérete nem haladja meg a 0,02 mm-t. Egyes államokban ezt a méretet 0,039 mm-ben határozzák meg, mert ez a méret a kolloid tulajdosággal rendelkezõ szemcsék felsõ mérethatára. Az agyagásványokon (kaolinit, montmorillonit, filoszilikátok) kívül tartalmaznak kvarcszemcséket, szerves szennyezõdéseket, meszes vagy kovasavas kötõanyagokat. Egyes fajtái (így a bentonit) nagy mennyiségû vizet képesek felvenni a kristályrácsok és a mikronméretû szemcsék közé, melyet molekulárisan, finom kapillárisokban megkötnek. A szemcsemérethatárt azért szabták meg 0,02 mm-ben, mert az így kialakult hézagok bakteriálisan már nem járhatók át. A finomszemcsés tömeg szemcsefelszíne rendkívül nagy, a szemcseeloszlás és a szemcsealak függvényében több m²/pond mértékû lehet.
A talajmechanikai gyakorlatban talajok szemnagyság szerinti osztályozásakor azonban a 0,002 mm-nél kisebb szemnagyságú talajt nevezzük agyagnak.