Nagyon nagy film!!!Egyszerû, nem fut 6ezer szál benne!
Eddig ez volt a legjobb film a kategóriájában, amit láttam!
10/10

nagyon jó film.. 10/10 drámai..

Most néztem meg a filmet, teljesen a hatása alatt vagyok..Egyszerûen elképzelhetetlen hogy ez valóban megtörtént. Én úgy gondolom, hogy ez egy ZSENIÁLIS film!.

***SPOILER***

Igen, ez is egy nézõpont, mellyel szinte teljesen egyetértek. Már eltelt egy kis idõ, hogy megnéztem a filmet és már nincsenek olyan heves reakcióim... Viszont odatekertem ahhoz a részhez, amikor a végén bement a börtönbe a gyilkoshoz. Megállítottam annál a résznél, amikor a rab az ablaknál állt, Õ pedig az asztalnál ült, és bámulta a férfit. Percekig néztem a szemét és nem láttam benne semmit. Se' fájdalmat, se' kétségbeesést, semmit. És azon gondolkodtam, hogy így néz vajon egy anya arra az emberre, aki valószínûleg megölte a fiát? Amikor azt írtam, hogy "színészi játék" én sem arra gondoltam, hogy heves reakciókat várok, vagy hasonlók. Az arcát figyeltem és az arca számomra mindig ugyanolyan volt. De ez sem igaz teljesen. A szeme árul el mindent. A szemén éreztem azt, hogy õ nem egy eltûnt/meggyilkolt fiú édesanyja,hanem egy olyan valaki, aki megformálja ezt a személyt. Igen, minden más tökéletes volt, a mimikája, a gesztusai stb. De nekem a szeme nem volt õszinte. De amúgy teljesen egyetértek azzal, amit írtál. Én sem várok el nagy színészi játékot, pont ez a lényeg, hogy nem színészeket szeretnék látni, hanem embereket akikkel történik valami, melynek szerencsésen tanúja lehetek, mint nézõ. A színházakban is általában ez a bajom, hogy - egy banális példával élve - nem XY színészt szeretném látni a színpadon, aki - akár fantasztikusan - megformálja például Rómeot, hanem õt magát, a Montague-fiút. De visszatérve a színésznõre ez utóbbi vélemény nem teljesen igaz, mert, mint ahogy már említettem tökéletes volt a megformálás, és ha nem néztem a szemébe elhittem, hogy õ valóban egy szerencsétlenül járt, kétségbeesett, megtört édesanya.

Clint Eastwood egyszerûen nem tud hibázni. Láttam nagyon sok filmjét, de mint színész mint rendezõ örörkre megmarad a film mûvészet egyik kiemelkedõ alakja ként. Az Elcseélt életek a 1930-as évekbe vezett be minket ahol a rendõri korrupció az úr, és mindent elkövett, hogy ezt titkolja a társadalom elõl. A film lassú tempólyú és a régimódi rendezõi sémát használva lineáris történet vezetést alkalmaz Eastwood de elég érdekes a történet ahoz, hogy ne érezzük unalmasank, túlnyújtotnak a filmet. A színészekre nem lehet panasz, Angelina Jolie elég hiteles játszotta a megnem értett anya szerepét, ezze szemben a gyerek színészekkel annyira nem voltam megelégedve. Végszónak annyit, hogy a film mind végig izgalmas volt melybõl annyira áratt a 30-as évek hanguata, hogy legszivesebben most is ott lennék. 10/9

Igazad van abban hogy nem emelkedik ki egyik szineszi jatek sem, de talan pont ez benne a remek. Nekem nagyon valos hatasa van egesznek, pont ezert, azert mert Julie jatsza a nem befolyasolhato am de visszahuzodo anyukat, mig Malkovics az o szocsove. Nekem pont ezert volt ennyire jo ez a film, mert egyben volt. En nem varok el mindig nagy szineszi jatekot, azt gondolom itt nem a karakterekre volt kihegyezve a tortenet hanem a tortenetre, es ehhez a szineszek remekul asszisztaltak.

Eszméletlen a film... nincsenek rá szavak! Fõleg, h igaz történet... :S :(

Nem tudok sok újat írni,mert a többiek már mindent leírtak amit én is gondolok... Szval nagyon szép, szomorú, megrázó történet! Angelina nagyon jó benne.

*SPOILER*

Northcott unokaöccse a másik fiút is halottnak hitte, aki aztán évekkel késõbb elõkerült, ezért sok értelme nem lett volna, ha külön mutatják, hogy Christine rákérdez nála a fiára. Egyébként a valóságban a fiú, Sanford Clark a wiki szerint késõbb nyugodt életet élt, egy postahivatalban dolgozott, a feleségével 55 évig élt házasságban és 1991-ben halt meg. Ha mégis tudott volna valami biztatót, bizonyára elmondta volna akár felnõttként is.

Szerintem erre a kérdésre megválaszolt a gyilkolásban "segíteni" kényszerített fiú: amikor a nyomozó elõtt az áldozatok, a meggyilkolt gyerekeket jelzõ kupacba tette Walter fényképét.

***SPOILER***

Most fejeztem be a filmet. Egybõl jöttem is ide, elolvasni a hozzászólásokat, ugyanis érdekelt, hogy mi az emberek reakciója.
Alapvetõen -a film hatására- egy kettõsség jellemzi jelen kedélyállapotomat: egyrészrõl ami a filmben leginkább megfogott, az a hangulata. Ha a színész teljesítményeket most nem is veszem számításba - késõbb kitérek rá - hihetetlen összhangban voltak a díszletek a zenék és leginkább a színek. Véleményem szerint rendkívül meghatározóak voltak a tónusok, melyek egy alaphangulatot biztosítottak a filmnek. Egybõl érezhetõ, hogy a rendezõ nem akárki, egy tapasztalt filmes.
Ugyanakkor a színészi alakítások nem gyõztek meg annyira, annak ellenére, hogy például John Malkovich a kedvenc színészeim közé tartozik. Angelina Jolieról olvastam a korábbi hozzászólások között hideget is meleget is, én jelen esetben a hûvösebb felé húzok, ugyanakkor nem gondolom, hogy ebben a filmben ez probléma lenne. Rögtön meg is magyarázom miért. Mielõtt elkezdtem nézni a filmet, megnéztem itt, a Port.hu-n, hogy kik játszanak benne. Láttam, hogy John Malkovich az egyik fõszereplõ, ez már egy löketet adott a film megnézéséhez. Láttam továbbá azt is, hogy Angelina Jolie is fõszerepet kapott, hát gondoltam magamban: "na most megnézek egy Angelina-s filmet". Természetesen láttam már egy kettõt, de mivel nem vagyok oda az olyan jellegû filmekért, mint mondjuk a Tomb Raider, nem nagyon tudtam saját skálámon hová tenni. Úgy gondolom, egy olyan karakter megformálásához, mint Lara Croft, nem szükséges magas szintû színészi teljesítmény, annál inkább a tetszetõs kinézet és a jó kondíció. De visszatérve az Elcserélt életekre, hát belevágtam, láttam, ez egy dráma, John Malkovich-csal karöltve, sok díjjelöléssel, talán megismerhetem Angelina színészi képességeit. Meg kell mondanom, hogy ez nem történt meg. Gyorsan hozzátenném, hogy ez nem feltétlenül az õ hibája. Ugyanis jelen esetben egy olyan cselekményrõl van szó - és ráadásul igaz történetrõl, ami még hatásosabbá teszi a látottakat - mely önmagában véve is hátborzongató. Még így is, hogy megpróbáltam objektívan szemlélni a képsorokat, volt, hogy néha elcsuklott a hangom. Ugyanakkor véleményem szerint ez nem a színészeknek köszönhetõ ebben a filmben, hanem magának a cselekménynek és a ténynek, hogy ez nem egy igaz történeten alapuló film, hanem egy igaz történet. Így a film után nem az jár a fejemben, hogy ejha, Angelina mekkora színésznõ vagy Malkovich mekkorát alakít (ellentétben például A zongoratanárnõ c. filmmel, amit szintén ma láttam és ahol a sztori annyira nem, a fõszereplõ Isabelle Huppert alakítása, fõként mimikája annál inkább megrendítõ volt), hanem az, hogy kaptam egy korképet az 1930-as évekrõl, a korabeli erkölcsi korrupcióról és morális válságról. Nem láttam színészeket, színésznõket, csupán színeket, hallottam zenét, éreztem hangulatokat. Azok a "bakik", melyeket elõttem szólok említettek, például, hogy a nõ miért nem kérdezte meg a gyerekgyilkolásban segédkezõ fiútól, hogy megtalálták-e a két eltûnt gyereket, vagy nem, egy kicsit tényleg zavaró. Úgy gondolom, hogy egy ilyen szabású filmben - egy ilyen rendezõvel - ez nem lehet véletlen. Valószínûleg azért nem kérdezte meg, mert 70 évvel ezelõtt a valóságban sem kérdezte meg az eltûnt fiú édesanyja. Itt jön a kérdés, amelyre nem lehet szerintem választ adni, mert mindenki a maga ízlése szerint dönt: mi hatásosabb? Kiírni azt, hogy "A true story" és akkor mindent úgy kell hagyni, ahogy az valójában történt, a valóságban történt "bakikkal" együtt, gondolván arra, hogy ez a 3 szó önmagában is borzasztó sokkot vált ki az emberekbõl, vagy azt írni ki, hogy igaz történet alapján és akkor lehet a filmnek adni egy megrázóbb, még sokkolóbb, a szó drámai értelmében vett frappánsabb zárást. Véleményem szerint ez utóbbi talán egy fokkal jobb megoldás lett volna, de ez az én szubjektív véleményem, és alkati kérdés szerintem, hogy kinek mi tetszik jobban. Én csupán nem szeretem azt az érzést, hogy vége a filmnek és még percekig várok gondolatban, azzal az érzéssel, hogy "akkor most mi lesz?". Persze vannak olyan filmek, ahol ez nem számít például azok, melyeknek egy jellemrajz bemutatása a fõ céljuk, de ez nem az. Mindenesetre még egyszer leszögezném, ez a gondolat csak egy szubjektív érzés, és ugyanolyan helytálló ennek az ellenkezõje is.
Összességében tetszett a film, bár láttam már jobbat is, mindenesetre örülnék neki, ha a mai filmiparban a hollywoodi filmek mindegyike (!) legalább alulról karcolnák ezt a szintet.

Na, még ilyen embert sem láttam, aki 1/10-et adott volna erre a filmre. Nem túlzás ez egy csöppet? Valami nagyon nem tetszik neked, ha képes voltál ezt így alulértékelni! Az 1/10 legalábbis a legutolsó nézhetetlen silány vacak értékelése, ez pedig baromira nem az!

Drámai, kemény és elgondolkoztató.
Látni kell ezt is az öregtõl, kihagyhatatlan.
Nekem:
9/10

Jó kis film talán rosszabbat vártam mikor neki álltam de jó a story minden nálam 10/9.

Jó történet szerintem, ahhoz képest, hogy meg sem akartam nézni, örülök h. láttam - de csak a rendezõ miatt. Jolie még mindig nem túl jó színésznõ nálam, és tényleg voltak unalmas, feleslegesen nyújtott részek, de nagyon hatásos volt a közepe táján a durvább fordulat, dobott az egészen (bár ez elég furcsán hangzik, ha tudjuk h. igaz történet :S )
A vége különösen tetszett! A fõ negatív szereplõt játszó színész pedig nagyon jól adta, undorító figurát mutatott be...

SPOILER

neem, arról van szó, h a nõ mért nem kérdezte meg azt a fiút, aki együtt gyilkolt a pasassal, arról, h elkapták-e a másik két gyereket... neki tudnia kellett, mivel együtt indultak el a pasassal a gyerekek után. szóval ez egy kissé tényleg el volt cseszve.:)
ezt leszámítva nekem tetszett a film, sztem nem volt álmosító.. valóban sokszor nem nagyon volt cselekmény, de nem feltétlen kell ahhoz cselekmény, h érdekes legyen a film.

Az azért erõsen túlzás,hogy milliószor jobb ez a film mint a Gettómilliomos.
Össze se lehet hasonlítani a kettõt. Ha nem kapott volna Oscart az se érdekelne szerintem senkit,fényévekkel jobb film ennél.Nem azt mondom ez rossz,de néha az elalvás határát súrolta. Cselekvés szinte semmi néhol 10-20 percen keresztül.Bõven elég lett volna másfél órába megcsinálni.

hátha nyernek!

szavazzatok a filmre az ARANY MEDÁL-díjon!

10/10! Megrázó nagyon de érdemes megnézni! Angelina Jolie brilliáns! Clint Eastwoodé minden tiszteletem! Az a leegszomorúbb,hogy igaz történet:(