Programkereső

Téma: Így mûködik a Világegyetem

Spoiler
Shaba 2011 febr. 23. - 01:24:03
(44/104)
Tetszetõs bár, de csalóka, ahogy egyesek fejtegetéseiben összemosódnak az egymástól logikailag is könnyedén elkülöníthetõ dolgok. A szervál és a narvál esete... Az univerzumról, melynek általunk érzékelhetõ térszeletében a galaxisok – észleléseink és méréseink alapján – gyorsuló ütemben távolodnak egymástól, kimondják könnyedén, hogy márpedig (mint rendszer) tágul, és ennek eredményeképpen most azt a következtetést van szerencsém itt olvasni, hogy akkor a kozmosz nem lehet más, csakis véges. Hadd igazítsak ki rögtön egy súlyos tévedést. A végtelenhez, melynek van matematikai jelölése az algebrában, én hozzáadhatok egyet, kettõt, istentudjahányat (azaz véges számot), de akár magát a végtelent is egy párszor (illetve akárhányszor: és el sem kell számolnom a végéig, mint Chuck Norrisnak) úgy, hogy az továbbra is végtelen lesz. Így aztán az elsõ tévedés máris kiigazítva, lévén a kályha helyett a fridzsiderhez hátráltál: a végtelen is képes tágulni, mégpedig esetünkben pontosan a végtelenbe, mértékét tekintve meg pont a végtelenségig. Ez is speciális tulajdonságainak egyike, szemben a véges dolgokkal, fogalmakkal. Mindig meglep, mikor valaki a végtelent úgy képzeli, hogy az voltaképp véges, épp csak mert én nem látok el a végéig, legyen hát kvázi végtelen.

Nos. A végtelen nem kvázi végtelen, mert a végtelen fogalma abszolút, nem pedig relatív ismérv. A kozmosz esetében adott egy idõfaktor, amit a Föld nevû bolygón, ami ki tudhatja, valójában hová esik az ûrben, jól-rosszul bemérnek, adott egy tágulási tempó és potenciál, valamint a végtelen tér, ahol az idõ is kedvére elenyészhet, hiszen az, hogy valami X évvel, nappal, perccel ezelõtt megesett (ha ugyan), még korántsem jelenti automatikusan (sõt!) azt, hogy annak elõtte nem történt semmi. A semmibõl kizárólag semmi támadhat, kivéve egyetlen opciót, ám az már végképp nem az asztronómia asztala. Így aztán az idõ is végtelennek tekintendõ, míg valaki ennek ellenkezõjét nem képes egzakt módon bizonyítani, ellenõrizhetõ levezetéssel támasztva azt alá és leszögezve, hogy ekkor és ekkor kezdõdött minden, elõtte nem volt semmi sem, és nem is történt semmi. Furcsállnám, ha sikerülne.
Válasz
sanjust 2011 febr. 22. - 23:35:01 Előzmény Shaba
(43/104)
Nem is mondhatjuk végtelennek az Universumot ,mert nem az.Ugyebár a tér akkor keletkezett az idõvel együtt,amikor az õsrobbanás bekövetkezett.Márpedig azóta az Universum,azaz a tér tágul,méghozzá a Hubble- nek köszönhetõen azt is tudjuk,hogy gyorsulva.Azaz egy kezdeti pillanathoz képest egyre nõ.Márpedig ami végtelen az nem nõhet ,mert nincs kis végtelen meg nagy végtelen.Hogy aztán ha véges,akkor mi van rajta kívül,annak akérdésnek éppen úgy nincs értelme,minthogy mi volt az õsrobbanás elött az Universum mai helyén.Semmi.
Válasz
sanjust 2011 febr. 22. - 23:26:12 Előzmény Shaba
(42/104)
Az õsrobbanás idejét nemcsak azzal határozták meg ,hogy meddig látnak el a mûszereink tudomásom szerint.
Másrészt,hogy az Universum határán túl mi van az nem kevésbé felfoghatatlan akkor sem ha véges ,akkor sem ha végtelen.Bizonyos fogalmak csak az embernek jelentenek valamit ,az õ röghözkötöttségét tükrözik vissza.
Válasz
Shaba 2011 febr. 22. - 22:35:07
(41/104)
Idõnek, de nem térfogat-növekedésnek. Azaz a jelen állapotú univerzum visszakövethetõ fázismintáinak origója ugyan lehet a Nagy Bumm elméletében (!) rögzített elsõ pillanat, de ennek meghatározása sem a véges, sem a végtelen kozmoszra nem utal. Az eltelt idõre utal, amit az elmélet alapul vesz.

Mikor valami térben (kiterjedésében) végtelen, már nem lehet korláttal bíró, mert az egy tulajdon magába záródó rendszer határértékeit jelölné. A végtelennek meg pont ilyenje nincs. Még ha egy másik végtelenbe zárkózik is ez a mi végtelenünk, korlátozottá pusztán ez a tény nem teszi, nem is teheti. Ha tenné, nem mondhatnánk végtelennek.
Válasz
zampano 2011 febr. 22. - 22:34:51 Előzmény tombenko
(40/104)
Kicsit el vagy tévedve. A Föld felszíne kétdimenziós sokaság, nem altér!!! Az altér egy vektortér olyan részhalmza, ami maga is vektortér.
Válasz
tombenko 2011 febr. 22. - 22:23:41
(39/104)
1; Ennél erõsebb bizonyíték is szól mellette, pont az általad emlegetett háttérsugárzás. Hogy a megfigyelt szintre hûljön, nagyjából ennyi idõnek kellett eltelnie.
2; A világegyetem végtelen, de korlátos. Ha van is rajta kívül valami, az számunkra érdektelen, mert nincs kölcsönhatásban az Univerzummal.
Válasz
tombenko 2011 febr. 22. - 22:19:53 Előzmény Jofy
(38/104)
Mert nem minden távolodik mindentõl. Te sem távolodsz a Földtõl...
Válasz
Shaba 2011 febr. 22. - 21:34:34
(37/104)
Az elmélet – mint minden teória, amit a gyakorlat modellezésére vagy épp megtippelésére hoznak létre, mintegy a megtapasztalhatatlan élmény helyett – ez esetben is nagyjából ezer sebbõl vérzik. Kettõt csak, a teljesség igénye nélkül.

1, Attól még, hogy mert mi most cirka 13,6 milliárd földi esztendõ távlatáig fogjuk csak be mûszereinkkel és érzékeljük szenzorosan a kozmoszt, azaz "látásunk" eddig és nem tovább tart, az ûr bõven túlterjeszkedhet ezen a fiktív, általunk megvont határon térben is, idõben is. Mi köti, mi köthetné? Egy köpetnyi sárgolyóbison egykor öntudatára ébredt organizmus szinapszisai hálóján megvillanó ötletek? Ugyan már... Épp mint a drága jó Csonka Picire rávágódó ajtó a hajdani Postabank-reklámban: Ez komolytalan!

2, A végtelen fogalmával való birkózást, még ha elméletben végesnek veszed is az univerzumot, sajnos nem kerülheted el. Mert ha ez egy zárt rendszer és véges, akkor határain túli tartományok, terek és idõk is kell létezzenek, ami/melyek magába foglalja/-ák ezt a mi kozmoszunkat. Ha pedig az is egy véges ismeretlen, akkor meg azt is valami más – és így tovább, a végtelenségig. Ha ugyanis valami véges, mikor tól-ig behatárolható, máris meg kell határozni a rajta kívül esõ dolgokat, melyek körbeveszik, befoglalják, tartalmazzák õt. És aztán azok véges vagy végtelen voltát is... Teljesen közömbös hát a végeredmény szempontjából, hogy végtelen számú véges láncolatán át vagy közvetlenül egy már magában végtelen rendszer képén keresztül közelíted, de mindenképpen a végtelenhez jutsz, aminek egyetlen kikezdhetetlen tulajdonsága tornyosul eléd nem egykönnyen megrágható falatként: hogy vég nélkül való, azaz végtelen. Hogy nincs neki vége. Képzeld el, ugord meg a távot, ízlelgesd e kifejezés zamatát, majd lassan, megadóan hunyd le a szemed. A pillanat, melybe kétségeid zárod és amelyben gondolataid ébrednek, szintén végtelen. Hisz ki tudná annak kezdetét megragadni, vagy épp megállapítani róla, mikor is, mi módon is van annak vége?
Válasz
sanjust 2011 febr. 22. - 20:47:24 Előzmény Cheer
(36/104)
Az Universum tágul,és egyáltalán nem végtelen,az más kérdés ,hogy ez a tágulás a végtelenségig fog tartamûni ,amíg minden szét nem szakad.Mellesleg a Hubble nagyon jól "ellát" a világegyetem múltjába ,egész akedetekig ,ugynis 15 milliárd fényév azt jelenti ,hogy amit most lát az 15 milliárd évvel ezelötti állapota az Universumnak.tehát gyakorlatilag csak a múlt határa szab korlátot a láthatárnak,az õsrobbanás ,amire bizonyíték a kozmikus háttérzaj,ami még most is itt van .
Válasz
sanjust 2011 febr. 22. - 20:40:04 Előzmény Jofy
(35/104)
Jó kérdés.
Válasz
Jofy 2010 dec. 30. - 10:23:16
(34/104)
Én csak azt nem egészen értem, hogy, ha minden távolodik mindentõl, akkor miért fogunk összeütközni az Andromedával?
Válasz
tombenko 2010 dec. 20. - 17:21:15 Előzmény twillight
(33/104)
Hm. A világegyetem a négydimenziós téridõ egy háromdimenziós altere (hipersík) ugyanúgy, ahogy a Földnek kétdimenziós altere a felszíne. Szerintem is töketlen analógia, de matematikában járatlan embereknél jobb ezzel kezdeni szerintem. És analógiánkban máris adódik, hogy a felszínnek nincs közepe _a_felszínen_. A világegyetemnek is így van "közepe", amitõl tágul.
Válasz
twillight 2010 dec. 19. - 23:03:06
(32/104)
Namost ez szép volt, csakhogy a Világegyetem egy ad-acve: gömb. A középpontja az átmérõje felezõpontja, ugyanúgy ahogy a Földnek, ami - csakõgy mint a világegyetem - 3 dimenziós, nem négy.

A probléma az a világegyetemnél, hogy belülrõl nézve nincsen neki határa, csak kívülrõl, de az meg valóban csak matematikai absztrakció számunkra.
Válasz
tombenko 2010 dec. 19. - 22:00:37 Előzmény Cheer
(31/104)
Miért ne tágulhatna? Ez észlelhetõ is, mert a galaxishalmazok közötti távolság növekszik. De attól még végtelen. Az az igazság, hogy a végtelent minden matematikában képzetlen ember hibásan használja. A végtelenség az tulajdonság, nem mérték vagy szám.
A világegyetem közepe pedig nem kijelölhetõ pont, mert a normál térben nincsen, az csak egy négydimenziós tér hipersíkja. A teljes négydimenziós térben kijelölhetõ a középpont. Gondolj arra, hogy a Föld felszínének hol a közepe? Nincsen neki, sõt, még határa sincs, azaz meglepõ módon az is végtelen. De a teljes Földnek mégis van közepe. Sõt, van egy csúnya példa is: Felfújsz egy lufit. Hol a felfúvódás középpontja? Hát, nem a lufin az biztos, mégis kijelölhetõ. Sõt, a lufi is végtelen, mégis tud tágulni.
Válasz
tombenko 2010 dec. 19. - 21:48:34
(30/104)
Akárki szerkeszthet bele valóban, de akármi nem kerülhet bele. Próbáltad már szerkeszteni?
Válasz
tombenko 2010 dec. 19. - 21:47:31 Előzmény 3d
(29/104)
Jujj, blikk, femina, mint megbízható információforrás... Youtube-bal megspékelve, már csak az index hiányzik... A vatikáni konferencia azért volt, mert kénytelenek beletörõdni, hogy nem mi vagyunk esetleg az egyetlen ökoszisztéma, és ezt hogyan kommunikálják a hívõknek úgy, hogy ne legyen se feltûnõ, se a Bibliának ellentmondó. Sõt, hogyan tudják úgy olvasni azt, hogy kiderülhessen: nem csak egy teremtés volt...
Válasz
hurvanyek 2010 nov. 08. - 19:38:58 Előzmény twillight
(28/104)
Akkor azok forduljanak egy kis delejezésért Müller rózsa látóhoz az Ezo tvben:)
Válasz
twillight 2010 nov. 08. - 15:01:37 Előzmény Cheer
(27/104)
Jaja, a tudomány is belsõ munka xD

"nem kíváncsiak a bizonyítékaira" - LOL. Ezzel általában azok szoktak jönni, akik soha semmilyen bioznyítékot nem bírtak még felmutatni a hülyeségeikhez. Vmi tök pont ugyanezt szokták mondani azok is, akik szerint a vöröseltolódás csak kamu, a Sátán akar vele félrevezetni...
Válasz
Io 2010 nov. 08. - 13:26:46
(26/104)
Todumásom szerint a Hubble-állandó kb. 80000 km/h millió fényévenként. A vitatottat a kb-re értettem.
Válasz
10/10
NANU..! NANU..! 2010 nov. 08. - 01:06:50 10/10
(25/104)
Na, akkor most lehet megdobálni, de ami a mûsorban elhangzik/zot, ezt Én már több mint 20 éve felvetettem magamban és senki nem sugallta, akkor most lehet köpködni, hogy hazudok, de ez így igaz. :(
Én akkor már 20 éve megoldottam ezt a rejtélyt. :(
Kérem a Nobel díjamat. :(
Válasz