A C14-es vizsgálatról még egy érdekesség.
Az elsõ kép a mintavétel helye egy ábrán.
A középsõ kép egy hivatalos nagyfelbontású fotó a helyrõl a mintavétel helyével. Teljesen jól látszik a toldás és a varrás nyom. Miért innen vették a mintát???? Valószínûleg szándékosan, hiszen a vak is látja, hogy nem lesz jó a minta. A "Raes" minta lóg be abszolút az új anyagba, azon találták meg a gyapotszálakat ,ami hiteltelenné tudta tenni a vizsgálat eredményét. És a többi minta? Az jónak tûnik, a nagyrésze a régi anyagból van.
Erre hozták aztán "bizonyítéknak", hogy a röntgen képen látható a zölddel jelzett rész ami egy "nem látható????" javítás. Érdekesen javítanak ezek a papok, tudnak "láthatatlan javítást is, de azért nagyrészt öles varratokkal toldanak:)))

Egyébként az elsõ képpel kapcsolatban mondják,hogy az összes minta az állítólagos "láthatatlanul" javított helyrõl lenne(zölddel kb.-ra jelöltem), de Photoshoppal össze illesztettem a röntgen képet a nagyfelbontású képpel, ahol lila/pirossal/ a hivatalos mintavétel van jelölve ( http://www.dshroud.com/shroudScope/shroudScope.shtml?zl=11&image=2&lon=2660&lat=10192&carbon=t ) és itt úgy tûnik, hogy a minta nem csak a "láthatatlanul" javított helyet érintette , hanem a "tiszta" eredetit is.

Azt, hogy végül is a C14 vizsgálat helyes vagy nem nem tudom el dönteni a hangoztatott vélemények alapján, de a képeket nézve vagy szándékos szabotálásra tudok gondolni, vagy csak egyszerûen utólagos magyarázatokkal leplezik a vizsgálat helyességét.


Kíváncsian várom Majer úr észrevételeit.

A mellékelt kép az utolsó "lepel konferencia" prezentációs anyagából származik.
Azt próbálják bizonyítani, hogy a sokat hangoztatott arckép torzulás a lepel görbülete miatt nem is olyan jelentõs. Természetesen egy csaláson/hazugságon alapszik azonnal észrevehetõ módon. Az "A" jelû vonal csak az arc csontig húzódik , ami az orrot leszámítva egy síkban van. Az orr kiemelkedése miatt jön létre egy nem számottevõ eltérés, amit a "kutató" elfogadhatónak tart. Ez igaz is lenne, de csak ebben a hamis esetben.Ugyanis az "A" vonalat kb a fül vonaláig kéne kihúzni. És akkor egybõl látszik a kegyes hazugság, hiszen a fül az arccsonthoz képest 4-5 cm-rel "mélyebben" van.Ebben az esetben már 8-10 cm-vel szélesebbnek kéne lennie a képnek, ha lenyomat lenne.

Lehet, hogy a kép nem is így alakult ki, nem tudhatjuk.De erre az esetre miért állnak elõ egy szemmel látható hazugsággal???

Szép összefoglalás, ami tartalmazza az érvek/ellenérvek sokaságét és szépen összefoglaltad a saját véleményedet.

Pár dolgot én is hozzáfûznék.Elõször is az látható, hogy a tudomány a szokásos metódussal vizsgálja a kérdést.Modelleket állítanak fel amibõl lehet következtetni, míg a lepel kutatók a következtetéshez keresnek magyarázatot.Nagyon nem is kell ugye gondolkodni, hogy melyik eljárás a helyes,még akkor sem ha a második eljárás alapkövetkeztetése esetlegesen akár igaz is lehetne.
Számomra egyre nyilvánvalóbb, hogy a csalás az nem "középkori" kérdés, hanem egy napjainkban is zajló folyamat és a dolog pikantériája, hogy az egyház pont azokat csapja be akik, amúgy is feltétel nélkül hinnének benne.

Íme egy két kiegészítésem:
Elsõnek az AB vér ügyében üdvözlöm a Wikipédiát, biztos figyelték vitánkat:) ,mert az oldalukon a vért tárgyaló szakaszt kiegészítették, hogy az AB vér az általunk vitatott kérdésben(gyakoriság) egy hamis információn alapul.

Másika a kép létrejötte, erre nincs még pontos magyarázat, de egyre többféle egyre jobb lehetõséggel állnak elõ, legalábbis a tudomány képviselõi.Az alábbi linken egy üveglap segítségével jön létre a kép, méghozzá olyan ami tartalmazza a lepel fõ ismérveit.
http://www.sg.hu/cikkek/35917/konnyeden_hamisithato_a_torinoi_lepel

Én magam részérõl inkább valamilyen modellre fektetett lepelben gondolkodom, valamilyen kémiai reakció, ami talán a test melegére/nedvességére reagáló anyaggal operál.Egy ilyen exoterm reakció magyarázhatná a lepel szövet felületi dehidratálódását.

A pollen kérdését sem kell túl misztifikálni ,mert a fenti cikkben is egy nagyon egyszerû magyarázata van, amit én is már 100x leírtam.
Egy hamisító nem nehezíti a munkáját egy új lepellel antikolásával. Beszerez egy eredetit egy régi sírkamrából és kész.És azon ott van minden szükséges pollen, ha akarja,ha nem.

A másik (ál)információ amit Majer barátunk is sokszor említett és olvasni is lehet a leplen megtalált kõpor a csak ott elõforduló travertino aragonit.
Ez is csak egy hazugságra épülõ "bizonyíték".
Ha valaki a Budai-hegységbe sétál(vagy szinte bárhol Mo-on, pont ez a travertino aragonit (más néven forrásmészkõ/édesvízi mészkõ/mésztufa/) tapad a talpára.
Jeruzsálemben krétakori üledékes kõzet található ami az akkori kontinensek közötti Tethys-óceán üledéke.A Földközi-tenger térségében vagy akár hazánkban is ez gyakran bukkan a felszínre a hegyképzõdések okán.Fél Róma ebbõl épült fel. De ami még Leonardóval is összefügg , hogy Firenze környékén egész Toscanában bányásszák. Pl itt 50 Km-re Firenzétõl:
http://www.travertinotoscano.it/

-És amit én gondolok:

-Ahogy már mindenki ezeket pedzegeti:

-Az, hogy a test kié, még nem állítanék biztosat, mert az a magyarázat, amit a biblia tár elénk, hogy Jézus halotti leplérõl van szó, mert egy keresztre feszített szerencsétlent ábrázól, aki kínhalált halt, és pont AB-s(amin nincs is vita), más is lehetett!

-A korszak:
-Ennek a megállapítása, azért érdekes, mert a szövet, amibõl mintát vettek, az egy hozzávarrt rész, és nagylezéz azt elhinni, ha a mindenre felkéfûlt tudós csapat ezt ne vette volna észre!
-"A leplen vérfoltok és égési nyomok is láthatók, amelyek a franciaországi Chambéry várkápolnájában 1532-ben pusztító tûzvész nyomai. "
-Talán valójában mennyi maradt meg ebbõl a lepelbõl, és a toldást ki készítette?


-Anyaga pollenek és egyebek:
-Ha ezek a pollenek egy helyrõl származnak, akkror az még mindig nem bizonyíték, mert a lepel Franciaországba kerülése közben is rákerülhetettek, az pedig nem csak kizáróan Jézus koronájáról származhattak!

-Vér: AB:
-Az AB-s vér nem származás alapján származtatható!
-Akár itt Európában is simán találnk AB-s vérüeket!
-De ha maradunk az elméletnél, hogy tuti középkeleti a alak, mert AB-s, akkor arra miért nem gondolt még senki, hogy onnan is kerültek Olszországba, és a franciákhos is rabszolgák??

-Sebek:
-Pl. a sebeket egy rabszolgán simán elfgadottak, és azt se felejtsük el, hogy egy ilyen lepel birtoklása maga a befolyás, a hatalom, és ha esetleg azt állítom, hogy Leo volt az a pernahajder aki a csalást elkövette megrendelésre, akkor azt is tudni kell, hogy anatómiai ismeretei nagyrészt a kínházból származó rabszolgák felboncolásának köszönhette!!


-Az anyag vizsgálata 3egyetemmel!
-Nagy balfékek voltak a tudósok, ha a toldott anyagból vettek mintát!!

-3D-s vizsgálat:
-"Lillian Schwartz komputergrafikus aki korábban a Mona Lisa mosolyában magát a mûvész Leonardo da Vinci (1452-1519) arcvonásait vélte felfedezni, és evvel kapcsolatban elemezte a mûvész portréját a torinói lepellel.
-Kísérletében vászonra ezüstszulfátot vitt fel, és camera obscura segítségével vetített rá Lillian Schwartz által elkészített szoborfejet.(A dokumentumfilmet a Channel Five mutatta be.) Mind a vegyszer, mind a camera obscura ismert volt Leonardo életében. (MTI) Larissa Tracy (Longwood Virginia Egyetem) elképzelhetõnek tartja, mert Leonardonak elegendõ anatómiai tudása volt a hamisítvány elkészítéséhez. A camera obscura az elterjedt téhitekkel szemben állandó és mozdulatlan képet ad, függetlenül a Nap járásától. Mûködési elve szerint ugyanis a szórt fény alkotja a képet, nem a közvetlen napsugárzás. Ilyen módon akár több napos expozíció is feltehetõ."

-Ez viszont nagyon elkézelhetõ, mert csak magy a napfény, a konvex-konkáv lencse, maga a "modell", és a lepel, mint vászon szükséges!

-Ami pedig tévedés, hogy maga az érme szokás lett volna az izraelita temetéseknél, és az, hogy az a pár jel amit megtaláltak a lepelen, az sem bizonyíték, mivel felvételezem, hogy pl. a bibliát maga Leonardo is ismerte!!!

-Éz a kedvenc képem, ami egyenlõre a legelfogadottabb bizonyíték, a "Da Vinci-kódra:DDD":

-Aztán ha hiszitek, ha nem a XVI. Botanikai kpongresszus is foglalkozott az üggyel. Íme: "Mint arról nemrégiben lapunk is beszámolt (1999/28. sz.), Avinoam Danin, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora Uri Baruchhal, az Izraeli Régészeti Fõfelügyelõség pollenszakértõjével együtt vizsgálta meg a leplen található pollenmaradványokat és viráglenyomatokat. Tavasszal számoltak be elsõ eredményeikrõl: a leplen lévõ számos növényfaj közül néhány csak a Szentföld környékén honos. Ebbõl azt a következtetést vonták le, hogy a lepel a Szentföldrõl származik. Tavasszal azonban még hangsúlyozták: az ereklye sokat vitatott korával nem foglalkoztak, és nem is kívántak abban állást foglalni. -Most azonban azt jelentették be, hogy a Gundelia tournefortii (Krisztus töviskoronáját ebbõl a növénybõl fonhatták), a királydinnye (Zygophyllum dumosum) és a szuhar (Cistus creticus) fajok, valamint azok eloszlása arra vall, hogy a lepel már a VIII. század elõtt elkészült. Sõt, azt is állítják, hogy ezek a növények csak Jeruzsálem környékén virágoznak egyszerre. Ráadásul kétféle pollenmaradvány egy másik keresztény relikvián is megtalálható: az oviedói Sudariumon, amellyel – állítólag – Jézus arcát takarták be eltemetésekor. Danin professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a két ereklyén hasonló vérfoltok vannak és a vércsoport (AB) is azonos. A Sudariumot a VIII. század óta õrzik az oviedói katedrálisban, de létezésérõl már az I. századból vannak adatok! A professzor szerint szinte lehetetlen, hogy hasonló és azonos csoportú vérnyomok, azonos pollenfélékkel ne egyidejûleg kerüljenek két lepelre. Erre a két tényre alapozták véleményüket a lepel készítési idõpontját illetõen. "

-"1999: A kutatások visszatértek a pollenvizsgálatokra. 1999-ben a Saint Louis-i 16. Nemzetközi Botanikai Kongresszuson kimutatta két tudós (egy izraeli és egy amerikai), hogy a virágporok együtt csakis a Jeruzsálem-Hebron régióban találhatóak meg. Az egyik éppen az amibõl Krisztus töviskoszorúját készítették. Avinoam Danin, aki a jeruzsálemi Héber Egyetem botanika professzora, Uri Baruchhal, az Izraeli Régészeti Fõfelügyelõség pollenszakértõjével együtt vizsgálta meg a leplen található pollenmaradványokat, álláspontjuk szerint azok a virágok amelyeket a holttest köré helyeztek egy nap csak egy órán át nyílnak, délután 3 és 4 között. És mivel a pollenminták és egyéb bizonyítékok, alapján legalább a 8. századra vagy régebbire datálják a lepel keletkezését, a két professzor egyetért abban hogy a lepel eredeti. Ezt az álláspontjukat az oviedói Sudariumra alapozták. A 8. század azonban még messze van Jézus korától."

-"...a lepel tanúsítja a Mester életben maradását. Ugyanis a torinói lepel tanúsága szerint kétfajta vérzés nyomai találhatók rajta. Az egyik, mely a a kereszten keletkezett, s rászáradt a testre, a másik pedig , amely a levételkor, a test megmozgatása után keletkezett, illetve a lepelbe csavaráskor is még tartott. Tudjuk, hogy más nyomot hagy a rászáradt vér és mást a friss vérzés. Ráadásul a halott ember nem tud vérezni, legalábbis nem a test magasan levõ pontjain. Jézus teste pedig vérzett a lepel tanúsága szerint, vagyis mûködött a szíve, s elpumpálta a vért a homlokon, a mellkasán lévõ sebekig. Tehát az evangéliumokban leírt találkozások valódi találkozások lehettek..." (174.o.)"

-"A hetvenes években két amerikai fizikusnak (John P. Jackson és Eric J. Jumper) sikerült háromdimenziós felvételt készíteniük a lepelrõl. Kép analizátorral kimutatták, hogy az emberi alakot ábrázoló kenderszálak elszínezõdése összefüggésben áll a holttest és a lenvászon távolságával.

-Kétségtelen, hogy a holttest közvetlenül érintkezett a vászonnal, mivel fluoreszkáló fototechnikával pontosan látszanak az egyes korbácsnyomok. A kérdés csupán az, miként alakult ki a test lenyomata a gyolcson?"

Petterson | Válasz | Elõzmény (Rahel)okt. 11. 20:12 | 496/496
2005-ben még ezt írták róla: http://www.nol.hu/archivum/archiv-350365
A wikipédiában egy nagyon szép kép van a teljes lepelrõl, nekm beszélve egyéb a lepellel kapcsolatos dolgokról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Torin%C3%B3i_lepel

Aztán eyg részlet A világ leghíresebb ereklyéi c. könyvbõl (szerkesztette és összeállította Bolyki Tamás):

-"Jézus mégsem halt meg a kereszten?

Bármennyire is hihetetlen, a lepel rajzolatának kialakulására vonatkozó legelfogadhatóbb feltételezés szerint Jézus nem halt meg a kereszten.
Az elsõ században a keresztre feszítés az egyik legmegszégyenítõbb halálnem volt, és a keresztre feszítettek sokszor napokig szenvedtek, mire meghaltak. A New Bible Dictionary szerint a halál ritkán áll be 36 órán belül, akár 9 napig is eltarthatott.
Jézus esetében azonban tudjuk, hogy eltértek a szokásoktól. Dél körül feszítették keresztre, és a napnyugta beállta elõtt már le is emelték onnan a testét.
A torinói leplen lévõ ábra elemzése során Jézus sérüléseirõl FBI ügynökök állapították meg, hogy nem lehettek halálosak. A test oldalába döfött lándzsa egyetlen belsõ szervet sem sértett meg, csupán a mellhártyát szakította át, ami magyarázattal szolgál a sebbõl szivárgó vízre.
A fentiek alapján okkal feltételezhetõ, hogy Jézus nem volt halott, csupán kómában feküdt, mikor levették a keresztrõl. Testét megmosdatták, lepelbe burkolták, és elhelyezték a sírkamrában, de temetését az ünnepek utánra halasztották.
Amennyiben Jézus kómában volt, úgy a test hõleadása (izzadása) folyamán távozó karbamid, valamint a test, illetve a lepel közé szorult, a balzsamozó szerek párolgó gõzeivel elegyített levegõkeverék okozhatta az ábra kialakulását. A termografikus hatás elõidézõje a lepel két oldalán lévõ nyomok alapján az állandó hõmérsékletkülönbség volt. A sziklába vájt kamra levegõje 20-22 fokos lehetett, míg a test és a lepel közti levegõ ennél jóval magasabb hõmérsékletû volt, mivel a sérült, több sebbõl vérzõ kómába esett férfi meztelen, fokozatosan belázasodó teste egyenletesen tartotta azt.
Amennyiben a hipotézis helytálló, úgy akaratlanul megkapjuk a magyarázatot arra is, hogy miként támadhatott fel Jézus (a kómából), és miként jelenhetett meg késõbb tanítványai és más szemtanúk elõtt." (92.o.)"

-Az egyik elmélet szerint (1900, Paul Vignon) az emberi vérbõl és izzadságból lebomló ammónia-kipárolgás miatt rögzült a kép a vásznon, amelyet aloéval és mirhával itattak át. Egyesek megpróbálták mesterségesen reprodukálni a folyamatot - vérrel, izzadsággal, illóolajokkal -, de csak részeredményeket értek el, a kép ugyanis csak ideig-óráig volt látható. "

2005-ben még ezt írták róla: http://www.nol.hu/archivum/archiv-350365
A wikipédiában egy nagyon szép kép van a teljes lepelrõl, nekm beszélve egyéb a lepellel kapcsolatos dolgokról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Torin%C3%B3i_lepel

Aztán eyg részlet A világ leghíresebb ereklyéi c. könyvbõl (szerkesztette és összeállította Bolyki Tamás):

"Jézus mégsem halt meg a kereszten?

Bármennyire is hihetetlen, a lepel rajzolatának kialakulására vonatkozó legelfogadhatóbb feltételezés szerint Jézus nem halt meg a kereszten.
Az elsõ században a keresztre feszítés az egyik legmegszégyenítõbb halálnem volt, és a keresztre feszítettek sokszor napokig szenvedtek, mire meghaltak. A New Bible Dictionary szerint a halál ritkán áll be 36 órán belül, akár 9 napig is eltarthatott.
Jézus esetében azonban tudjuk, hogy eltértek a szokásoktól. Dél körül feszítették keresztre, és a napnyugta beállta elõtt már le is emelték onnan a testét.
A torinói leplen lévõ ábra elemzése során Jézus sérüléseirõl FBI ügynökök állapították meg, hogy nem lehettek halálosak. A test oldalába döfött lándzsa egyetlen belsõ szervet sem sértett meg, csupán a mellhártyát szakította át, ami magyarázattal szolgál a sebbõl szivárgó vízre.
A fentiek alapján okkal feltételezhetõ, hogy Jézus nem volt halott, csupán kómában feküdt, mikor levették a keresztrõl. Testét megmosdatták, lepelbe burkolták, és elhelyezték a sírkamrában, de temetését az ünnepek utánra halasztották.
Amennyiben Jézus kómában volt, úgy a test hõleadása (izzadása) folyamán távozó karbamid, valamint a test, illetve a lepel közé szorult, a balzsamozó szerek párolgó gõzeivel elegyített levegõkeverék okozhatta az ábra kialakulását. A termografikus hatás elõidézõje a lepel két oldalán lévõ nyomok alapján az állandó hõmérsékletkülönbség volt. A sziklába vájt kamra levegõje 20-22 fokos lehetett, míg a test és a lepel közti levegõ ennél jóval magasabb hõmérsékletû volt, mivel a sérült, több sebbõl vérzõ kómába esett férfi meztelen, fokozatosan belázasodó teste egyenletesen tartotta azt.
Amennyiben a hipotézis helytálló, úgy akaratlanul megkapjuk a magyarázatot arra is, hogy miként támadhatott fel Jézus (a kómából), és miként jelenhetett meg késõbb tanítványai és más szemtanúk elõtt." (92.o.)

"...a lepel tanúsítja a Mester életben maradását. Ugyanis a torinói lepel tanúsága szerint kétfajta vérzés nyomai találhatók rajta. Az egyik, mely a a kereszten keletkezett, s rászáradt a testre, a másik pedig , amely a levételkor, a test megmozgatása után keletkezett, illetve a lepelbe csavaráskor is még tartott. Tudjuk, hogy más nyomot hagy a rászáradt vér és mást a friss vérzés. Ráadásul a halott ember nem tud vérezni, legalábbis nem a test magasan levõ pontjain. Jézus teste pedig vérzett a lepel tanúsága szerint, vagyis mûködött a szíve, s elpumpálta a vért a homlokon, a mellkasán lévõ sebekig. Tehát az evangéliumokban leírt találkozások valódi találkozások lehettek..." (174.o.)

Aztán itt van egy PDF állományban elég sok minden leírva a lepelrõl (had ne idézzek belõle): http://www.baranyi.hu/files/torinoi.pdf

Aztán ha hiszitek, ha nem a XVI. Botanikai kpongresszus is foglalkozott az üggyel. Íme: "Mint arról nemrégiben lapunk is beszámolt (1999/28. sz.), Avinoam Danin, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora Uri Baruchhal, az Izraeli Régészeti Fõfelügyelõség pollenszakértõjével együtt vizsgálta meg a leplen található pollenmaradványokat és viráglenyomatokat. Tavasszal számoltak be elsõ eredményeikrõl: a leplen lévõ számos növényfaj közül néhány csak a Szentföld környékén honos. Ebbõl azt a következtetést vonták le, hogy a lepel a Szentföldrõl származik. Tavasszal azonban még hangsúlyozták: az ereklye sokat vitatott korával nem foglalkoztak, és nem is kívántak abban állást foglalni. Most azonban azt jelentették be, hogy a Gundelia tournefortii (Krisztus töviskoronáját ebbõl a növénybõl fonhatták), a királydinnye (Zygophyllum dumosum) és a szuhar (Cistus creticus) fajok, valamint azok eloszlása arra vall, hogy a lepel már a VIII. század elõtt elkészült. Sõt, azt is állítják, hogy ezek a növények csak Jeruzsálem környékén virágoznak egyszerre. Ráadásul kétféle pollenmaradvány egy másik keresztény relikvián is megtalálható: az oviedói Sudariumon, amellyel – állítólag – Jézus arcát takarták be eltemetésekor. Danin professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a két ereklyén hasonló vérfoltok vannak és a vércsoport (AB) is azonos. A Sudariumot a VIII. század óta õrzik az oviedói katedrálisban, de létezésérõl már az I. századból vannak adatok! A professzor szerint szinte lehetetlen, hogy hasonló és azonos csoportú vérnyomok, azonos pollenfélékkel ne egyidejûleg kerüljenek két lepelre. Erre a két tényre alapozták véleményüket a lepel készítési idõpontját illetõen. "

Amúgy az interneten rengeteg információ van a lepelrõl, és nagyon nehéz rendszerezni, hogy melyik állítás igaz, melyik nem.

Olvasni olvassa , csak a kényes kérdéseket kerüli:)

:D Ha olvassa a topicot, akkor megtudja :D

-Uhh!!
-Csak Majer ne tudja meg!:)

-De a képet, én sem tartom eredetinek!!

Nekem van egy Világtörténelmi enciklopédiám, amelyben a következõ olvasható:
"Torinói lepel: A torinói székesegyházban 1578 óta õrzött vászondarab. Hosszú idõn át azt a leplet tisztelték benne, amelyben Jézus Krisztust eltemették. Az anyagon egy olyan férfi képe rajzolódik ki, akit megkorbácsoltak, oldalán, mindkét csuklóján és lábfején szúrt seb nyomai láthatók. A közelmúltban végzett radiokarbon-kormeghatározás kimutatta, hogy a vászon az 1260 és 1390 közötti idõbõl származik és most már a római katolikus egyház is elfogadja, hogy nem tekinthetõ eredetinek."

-Holnap pedig jönnek az én érveim!!:))

A valódiság ellen felhozott érvek :

Egyedül Máté evangéliuma említi a halotti leplet egyes számban, Márk nem egyértelmû, János és Lukács viszont kifejezetten gyolcsokról és vásznakról ír. Ennek fényében nem nagy a valószínûsége annak, hogy Jézus sírjában a torinói lepelhez hasonló lett volna. Ha ráadásul még képmás vagy teljes alakos kép is lett volna rajta, az szerepelne az Evangéliumokban vagy az Apostolok Cselekedeteiben.
•Pierre d'Arcis, Troyes püspöke VII. Kelemen pápához intézett levelében tudni véli, hogy harminc évvel korábban az akkori püspök, Henri de Poitiers elfogta a festõt, aki a leplet készítette.

•Az érme lenyomata nem egyértelmû bizonyíték. A szakértõk egyetértenek abban, hogy a szemre helyezett érmés temetkezés nem zsidó szokás. A régészek Izrael területén összesen két esetben találtak olyan koponyákat, amelyekben pénzérméket leltek fel. Az azonban a feltárás során nem vált egyértelmûvé, miként kerültek oda.

•A pollenvizsgálat még nem bizonyítja, hogy a Názáreti Jézus volt, amíg bizonytalan a kormeghatározás, hiszen ha a lepel I. századi akkor lehetett más keresztrefeszítettnek a teste is. A pollenvizsgálat csak annyi bizonyít, hogy a lepel járt valamikor a Közel-Kelet térségében, a keletkezésére nem ad választ. Ugyanakkor elképzelhetõ, hogy története során valamikor a Szentföldrõl származó virágokkal borították be.

•Nincs magyarázat arra sem hogyan került a lepel Franciaországba.

•Lillian Schwartz komputergrafikus aki korábban a Mona Lisa mosolyában magát a mûvész Leonardo da Vinci (1452-1519) arcvonásait vélte felfedezni, és evvel kapcsolatban elemezte a mûvész portréját a torinói lepellel.
Kísérletében vászonra ezüstszulfátot vitt fel, és camera obscura segítségével vetített rá Lillian Schwartz által elkészített szoborfejet.(A dokumentumfilmet a Channel Five mutatta be.) Mind a vegyszer, mind a camera obscura ismert volt Leonardo életében. (MTI) Larissa Tracy (Longwood Virginia Egyetem) elképzelhetõnek tartja, mert Leonardonak elegendõ anatómiai tudása volt a hamisítvány elkészítéséhez. A camera obscura az elterjedt téhitekkel szemben állandó és mozdulatlan képet ad, függetlenül a Nap járásától. Mûködési elve szerint ugyanis a szórt fény alkotja a képet, nem a közvetlen napsugárzás. Ilyen módon akár több napos expozíció is feltehetõ.
•Három független radiokarbon vizsgálat történt a leplen. A vizsgálat szigorúan a vakpróba elvei szerint valósult meg, egyik laboratórium sem tudta, hogy a nekik megküldött három számozott minta közül melyik származik a lepelbõl. Arra az eredményre jutottak, hogy a középkorban, Jézus születése után nagyjából 1260-1350 évvel készülhetett a lepel. A tûzvészbeli utólagos szennyezõdés legfeljebb valamilyen mértékben fiatalíthatta volna a leplet, de nem hamisíthatja meg olyan mértékben, mint azt a római lepelkonferencián 1993-ban két orosz kutató dr. Andrej Ivanov és dr. Dimitrij Kuznyecov, a moszkvai fizikai-kémiai módszerek laboratóriumának munkatársai bizonyítani szerették volna. A szenesedés során ugyanis kevés füstbõl származó szén telepedhet az anyagra, a folyamatban az anyag eredeti széntartalma marad meg. Kérdéses a lepel 1503-as forróolajban történõ megmerítésének hatása.

•Eddig egyetlen minden kétség felett álló bizonyíték (pl. írásos forrás) sincs a lepel 1350-et megelõzõ létezésérõl.
2005-tõl kezdve többen, akik a radiokarbon vizsgálat hatására hamisítványnak gondolták a leplet, már az eredetiség mellett vannak, mivel a lepel újraszõtt, korábban sérült részébõl származott a minta. Azonban a kormeghatározás hibás kivitelezése még nem jelent bizonyítékot a lepel korára nézve, önmagában csak annyit jelent, hogy visszatért az alaphelyzet: nem ismert a lepel kora. Amíg természettudományos kormeghatározás egyértelmûen nem mutatja ki az 1. századi datálás lehetõségét, addig a leplen lévõ kép bárkit ábrázolhat és bármikor keletkezhetett. A kormeghatározás elvégzését azonban a lepel 2002-es konzerválási eljárása szinte lehetetlenné tette, mivel széntartalmú konzerváló oldattal itatták át. A kormeghatározásra már csak egyetlen mód kínálkozik, a leplen lévõ égett lyukak szélén lévõ szenesedett anyagból kell mintát venni, mert a megpörkölõdött vászon nem szívja be a nedvességet. E kis mennyiségû minta elemzéséhez ma már megvan a technológiai lehetõség, de egyelõre nem került rá sor.

Forrás: Radio vaticana honlapja, Wikipéd

Az eredetiség mellett érvelõk

•Egy 2005-ös elméletben azt a korábban is hangoztatott véleményt fogalmazták meg, hogy 1988-ban a lepel olyan részébõl vették a mintákat, amelyek eredetileg nem tartoztak hozzá, utólag varrták a vászon széléhez. (Sue Benford és Joe Marina, Ohio.)
•Más vélemények szerint a Chambéry-ben pusztító tûzvész okán (pl. pernye, korom által) kerültek a késõbbi idõpontot implikáló részek a lepelre.
•Leoncio Garcia-Valdes (Dallas, Texas) bebizonyította, hogy a mérések nem lehetnek helyesek, mert a szövetrostokon vastag mikrobaréteg képzõdött.
•Más kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a hívõk a leplet évszázadokon át megcsókolták. A kézen lévõ zsír és a nyálban található szén nyomot hagyott, és ez okozhatta a megfiatalodást izotópcsere folytán.
•a régész Maria Garcia Siliato avval érvel, hogy a holtestet nem mosdatták meg, és olajokkal sem kenték be, mert a vérrontással, erõszakos halállal elhalálozottaknak nem ír elõ mosdatást taharah-t a korabeli zsidó temetkezési szokás.
•Gregorius prédikációja írásos bizonyíték arra, hogy 944-ben már létezett a lepel, vagy a torinói lepelhez nagyon hasonló lepel.
•Több kutató a Pray-kódex (12. század vége 13. század eleje) XXVIII.al jelzett színes oldaláról megfigyelte a halszálkaszõvés lépcsözetes ábrázolást, négy kerek lyukat, és felette egy fordított B betû, melyet az M, mint Mandylionnal hoznak összefüggésbe. A halszálka szõvés minta ábrázolása, és a lyukak olyan részlet információk, ami miatt valószínû hogy a rajzoló saját szemével láthatta a leplet. Így Leonardo nem hamísíthatta a leplet. A magyar Pray-kódexról melynek kutatója 1939-ben Kniewald Károly írja kutatómunkájában:"A keleti réteg....,nagyon valószínûnek látszik, hogy Konstantinápoly és Jeruzsálembõl közvetlen érintkezés alapján is gyarapodott."

-Egyéb bizonyítékok:

-Pénzérme: Francis L. Filas jezsuita professzornak feltûnt a lepel számítógépes vizsgálatakor, hogy a titokzatos arcnak túl nagy a szeme. Egy pénzérmét vélt felfedezni, aminek négy betûjét azonosította: UCAI, és egy botszimbólumot. Palesztinában volt az a szokás hogy pénzérmét tesznek a halott szemére. Quintus Pontius Pilatus korában forgalomban volt olyan rézérme, amelyen egy botszimbólum, a római augurok görbe botja, és a görög TIBERIOU KAISAROS felirat szerepelt. A feltételezés szerint a nyomómester a latinos változatot írta: TIBERIOU CAISAROS. Ebbõl a feliratból találta meg az UCAI betûit. Pilatus csak helytartósága idején verette ezeket az érméket: Krisztus után 26 és 36 között. (Egyes kutatók szerint párthus-szkíta hagyományra vezethetõ vissza a szemérmés temetkezés, és a zsidó temetkezési hagyomány nem alkalmazta ezt. )
-Felirat a leplen: Barbara Frale, aki nemsokára könyvet jelentet meg felfedezéseirõl La Sindone di Gesu Nazareno (A Názáreti Jézus leple) címmel, úgy fogalmazott: megtalálta a Názáreti Jézus 'halotti bizonyítványát' görög, arámi és latin nyelvû feliratokban a leplen. Mint mondta, bár sok betû hiányzik, sikerült rekonstruálnia a feliratot:
"16-ban, Tibériusz császár uralkodása alatt a Názáreti Jézust, akit kora este levettek, miután egy római bíró halálra ítélte, mert bûnösnek találta a zsidó hatóság, ezennel el kell temetni azzal a kötelezettséggel, hogy családjának egy év letelte után át kell adni."

-Frale elmondta a La Repubblica címû lapnak: a Krisztus korában elterjedt zsidó temetési szokások szerint a kivégzettek holttestét egy év múltán adták oda a családnak, addig közös sírban nyugodtak. A feliratot a lepelre rögzítették, hogy késõbb azonosíthassák azt az érte jövõk. A felirat általában az arc körül volt rögzítve.Frale nem is annyira új dolgokat állít, kutatásai pedig minden bizonnyal francia szakértõk munkáján alapulnak. Marion és Courage volt az a két francia, aki hasonló ötlettel állt elõ az 1990-es években, miszerint a lepel feliratai igazolnák a hitelességet. A feliratok azonban alig látszanak, még Marion és Courage prezentációján sem minden képen voltak kivehetõk - egy másik szakértõ, az 1999-es elõadáson jelenlévõ Mark Guscin szerint.
-Az elsõ ilyen jellegû kutatásokat Alan Whanger a durhami Duke Egyetem professzora és felesége Mary végezte, akik 1998-ban megjelent könyvükben – The Shroud of Turin an Adventure of Discovery ISBN 1-57736-0796 – az általuk feltalált PIOT módszer alkalmazásával mutattak ki a vászonról készült fotókon több tárgyat és felirattöredéket. Ezek azonban kétséges és vitatott bizonyítékok, valójában a valódi szindonológusok a járulékos eredményekbõl profitálnak. Ebben az esetben például, a kutatás során a római Callistus katakombákban fellelt, az elsõ század végére datált Jézus ábrázolás arcának nagyfokú egyezõsége a Lepel emberének arcával hozott jelentõs eredményt.

A legújabb-kori kutatások eredményei:

-1973: Ebben az évben a leplet egy pollenvizsgálatnak vetették alá! 1973. november 23-án mintavételre került sor. Max Frei, a zürichi rendõrség tudományos osztályának vezetõje kilenc évi kutatás után (Nine Years of Palynological Studies on the Shroud 1982.) 49 pollenfajtát azonosítani tudott, ezek közül 11 Franciaországra és Itáliára, 24 Anatóliára, 14 Palesztinára jellemzõ, ebbõl nyolc halofita, amely a Holt-tenger vidékén õshonos, további hat faj pedig csak Jeruzsálem környékén.
-1988: A korábbi mintavételt folytatva kivágtak egy 10×70 mm.-es csíkot, melyet további részekre vágtak. Továbbá két másik - egy Núbiai sírból elõkerült vászon, és a British Múzeumból egyiptomi gyûjteményébõl vett - mintával együtt (vakpróba) küldték el három különbözõ laboratóriumba C14-es vizsgálatra. (Nem található adat arra a hiányra nézve amely Secondo Pia felvételein még nem látszik az ellenkezõoldalon, ami nagyobb az említettnél és a mostani képeken jól látható.) Mind a lepelbõl származó mintákból és mind azokból a toldásokból mely a középkori tûzvész után foltoztak Raymond Rogers talált vanillint, míg a lepel többi részében nem. Ennek alapján Raymond Roger azt feltételezte, hogy a laborokba vitt minták is újabb toldások lehettek. Újravizsgálás után (nagy felbontású képen) megtalálták a vitatott területen az újraszövés nyomát. Gilberto Raes a Genti Egyetem textil szakértõ jének hivatalos véleménye szerint a textil nem lehet középkori eredetû.
1988: 1988-ban a Római Katolikus Egyház hozzájárulását adta a C14-es radiokarbon kormeghatározó eljárás alkalmazásához, kifejezve ezzel elkötelezettségét a tudományos vizsgálatok iránt. A vizsgálatot a vakpróba elvén ejtették meg: minden laboratórium három darab, számozott vászonmintát kapott, amelyekrõl nem tudták, melyik a valóban vizsgálandó anyag. Az egymástól független három különbözõ egyetemen (Oxford, Zürich, Arizona) végzett eredmény ugyanazt hozta: a küldött minta alapján a lepel keletkezése 1260 és 1300 közé tehetõ.
1999: A kutatások visszatértek a pollenvizsgálatokra. 1999-ben a Saint Louis-i 16. Nemzetközi Botanikai Kongresszuson kimutatta két tudós (egy izraeli és egy amerikai), hogy a virágporok együtt csakis a Jeruzsálem-Hebron régióban találhatóak meg. Az egyik éppen az amibõl Krisztus töviskoszorúját készítették. Avinoam Danin, aki a jeruzsálemi Héber Egyetem botanika professzora, Uri Baruchhal, az Izraeli Régészeti Fõfelügyelõség pollenszakértõjével együtt vizsgálta meg a leplen található pollenmaradványokat, álláspontjuk szerint azok a virágok amelyeket a holttest köré helyeztek egy nap csak egy órán át nyílnak, délután 3 és 4 között. És mivel a pollenminták és egyéb bizonyítékok, alapján legalább a 8. századra vagy régebbire datálják a lepel keletkezését, a két professzor egyetért abban hogy a lepel eredeti. Ezt az álláspontjukat az oviedói Sudariumra alapozták. A 8. század azonban még messze van Jézus korától.
-Vér:
-A sebek környékén, a leplen fellelt vöröses anyag a korábbi elképzelésekkel szemben nem festék vagy állatból származó vér, hanem emberi vér, és a Közel-Keleten gyakori AB vércsoportba tartozik. A kétezer éves vér bizonytalan analízise az eredetiséget vitatók számára a késõbbiekben fontos érv lett. Dr. Giovanni Tamburelli (Torinói Egyetem) egy számítógépbe táplálta az emberi vér paramétereit, hogy a gép kimutassa a leplen található összes vérnyomot. Az arcon szabad szemmel nem látható hajszálerekbõl származó vérnyomokat talált, aminek konklúziója alapján kizárta annak a lehetõségét, hogy a képmás létrejöttében emberi kéz játszhatott közre.

- A hetvenes években két amerikai fizikusnak (John P. Jackson és Eric J. Jumper) sikerült háromdimenziós felvételt készíteniük a lepelrõl.
-Kép analizátorral kimutatták, hogy az emberi alakot ábrázoló kenderszálak elszínezõdése összefüggésben áll a holttest és a lenvászon távolságával!

-Fölmerült az a lehetõség is, hogy nem azonnal rögzült a lenyomat, hanem hosszú idõ alatt, napfény hatására.
-Kétségtelen, hogy a holttest közvetlenül érintkezett a vászonnal, mivel fluoreszkáló fototechnikával pontosan látszanak az egyes korbácsnyomok.
-A kérdés csupán az, miként alakult ki a test lenyomata a gyolcson?

"da Vinci elmélet" hívei persze erre is találnak megoldást: szerintük a lepel ugyan létezett a reneszánsz tudós elõtt is, ám az emberi arc motívum ma is látható körvonalait õ maga helyezte el a vászonra, amikor egy restaurálás, vagy másolat készítés ürügyén hozzá kerülõ anyagra optikai-fotográfiai eszközökkel "felszkennelte" saját arcképét. Az elmélet legfõbb híve Lillian Schwartz amerikai komputergrafikus, aki tavaly állt elõ a nem bizonyítható és kissé "futurisztikus" elképzeléssel. Bár elmélet egyetlen eleme sem igazolható - nem tudni valóban magához vehette e da Vinci a leplet, mint ahogy az sem, hogy a mester valóban képes volt e a korát jelentõs mértékben meghaladó hamisításra - mégis sok híve akad az amerikai grafikusnõnek.


-A da Vinci féle hamisítási elmélet mellett fölmerült, hogy a XIII. században a szaracének által meggyilkolt keresztes lovag halotti leple volna, de olyan elmélet is létezik, miszerint Jézus még nem halt meg, kómában volt, amikor levették a keresztrõl és gyolcsba takarták. A leplen azonban félig alvadt vérnyomok találhatók, amelyek csak halott emberbõl származhatnak.

-Számos fizikai-kémiai kísérletet végeztek a rejtély megfejtésére. A probléma az, hogy valamennyi csupán részmagyarázatot tud adni a jelenségre. A fizikai és a kémiai feltételezések továbbá kölcsönösen kizárják egymást. 1930-tól kezdve többen állították, hogy a vásznon látható képmást Krisztus feltámadásának pillanatában a hirtelen felszabaduló energiahatás hozta létre.
-Infravörös, ultraibolya- és röntgensugárzással is magyarázták a folyamatot.
-Egy amerikai tudós gyors lebomlású radioaktív izotópot fecskendezett be magának, ezzel modellezve a feltámadáskor Jézus testébõl felszabaduló sugárzást. Az így keletkezett kép nagyon hasonló a torinói leplen találhatóhoz, ezért a kísérlet igen közel járt a misztérium megfejtéséhez.
-Sebastiano Rodante szicíliai orvos szerint az impregnált vásznon a napsugarak hasonló nyomokat hagynak.
-Ez a fény Krisztus testébõl áramolhatott ki, amint erre több utalást is találunk.

-A rajta lévõ képmás: amely a felszíni elemi – rost – szálak elszínezõdésével keletkezett, anatómiailag pontosan követi egy keresztre feszített és ott kínhalált halt ember testének képét.
-A férfialakon kívül, az így elhunytaknál várható módon, vérzõ sebek körvonalai ismerhetõk fel.
-A Közel-Keleten gyakori AB vércsoportba tartozó emberi vér foltjai Krisztusnak, az evangéliumokban leírt bántalmazásaival vannak összhangban.

-A lepel nagyjából három évszázadon át nagyobb érdeklõdés nélkül pihent Torinóban. 1898-ban fényképezték le elsõ ízben, ezután nem sokkal az érdeklõdés központjába került.
-Ian Wilson, A torinói lepel címû könyve nyomán került a köztudatba, és vette kezdetét 1978-ban a máig tartó vita, hogy a Jézus feltámadásának bizonyítéka vagy Középkori hamisítvány, és Leonardo da Vinci alkotása?

- A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a vásznon látható képet semmilyen oldószerrel nem sikerült eltüntetni, lévén, hogy nem tartalmaz semmilyen pigmentet, festéket.

-Tehát nem kép!

-A lepel adatai:
-A torinói lepel egy 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálka-mintásan szõtt lenvászon kendõ, amely egy olyan ember fényképészeti negatív képét hordozza, akit valószínûleg a keresztre feszítéssel egyezõ módon kínoztak meg.
-A negatív képben megjelenõ 1,75 méter magas szakállas alaknak világviszonylatban egyedülálló a képi megjelenése.

-A leplen vérfoltok és égési nyomok is láthatók, amelyek a franciaországi Chambéry várkápolnájában 1532-ben pusztító tûzvész nyomai.

-A test:
-A rajta lévõ képmás: amely a felszíni elemi – rost – szálak elszínezõdésével keletkezett, anatómiailag pontosan követi egy keresztre feszített és ott kínhalált halt ember testének képét.
-A férfialakon kívül, az így elhunytaknál várható módon, vérzõ sebek körvonalai ismerhetõk fel.