Téma: Luz Maria

napraforgó 2019 ápr. 20. - 15:41:36
(1594/2794)
Kellemes Ünnepeket!

OFF
Nem vettem észre, hogy tegnap is volt egy epizód, erre nem számítottam. Ma pótoltam és megnéztem a netről. És van néhány észrevételem.

ON

1. Abban már megegyeztünk, hogy nagy marhaság volt visszajönni Limába.
2. Most nagy marhaság volt teljesíteni Angelina kívánságát. Elég lett volna visszaírni neki, hogy NEM, nekik már semmi dolguk egymással. Akár undokul, hogy látni sem akarlak!
3. Lucecita már megint beleártotta magát az áldott jó szívével, meg a nagyon ostoba fejecskéjével.
4. Ha már Gustavo mégis elment, ott helyben vissza kellett volna Angelina kérését utasítani.
"Akkor nem megyek el" mondta Angelina. Na erre kellett volna rendelni egy zárt kocsit, megfogni a béna asszonyt és betenni, apjával, anyjával együtt, kocsisnak bemondani a címet és hajrá. Sátánka biztos nem tudott volna magától kiszállni.
5. De ha már együtt felültek, miért egy nyitott kocsi bakjára?
6. Alvaro biztos nem a legelőkelőbb városrészben lakott, de nyilván nem is rossz helyen, mert ha nem is volt gazdag, de jómódú volt és tisztesen megélt. Vagyis miért úttalan utakon, hegyek közt, erdős, ligetes tájon, aztán meg sziklás, szakadékos videken kocsiztak a kikötő felé????
Meggyőződésem, hogy a város közepén lakó Alvaro házától rendes városi utakon is el lehetett menni a kikötőbe.
Aztán, amikor Sátánka elborult és kikapta a gyeplőt Gustavo kezéből, gyorsabb haladásra ösztökélve a lovakat - na ez a röhejes! - nem hiszem el, hogy a cirka 2 méteres , jó 100 kg-os Gustavo ne birta volna visszaszerezni a gyeplőt egy középtermetű 50 kg-os nőtől, így az uralmat a kocsi felett. Nem tudom, hogy ezen sírjak-e, vagy nevessek.

Ez az egész eseménysor annyira rettenetesen eröltetett volt.
Az, hogy Mingo halottnak nézte az eszméletlen, véres Gustavot, érthető. Habár azt nem értem, vajon miért viszik be a halottakat a kórtermekbe???
Nem volt a kórházban valami vizsgáló, ahol megállapították, hogy él-e még , vagy sem, és csak az élőket vitték volna a kórterembe.

Eddig sem volt egy elmebajnok a sorozat, de még azért elfogadható vot, innentől meg jönnek a marhaságok.
malvinkicska 2019 ápr. 20. - 07:39:35 Előzmény Csalarozsika
(1593/2794)
Szia Köszönöm szépen a válaszod, nekem az este egy kicsit sok volt ,mivel Gustavo így járt a családja itt maradt rendezetlenül, legalább akkor történt volna mikor a kisbabával , jó helyen maradtak volna Luciék, de ez a sorozat sem a logikáról híres, inkább sok a hiteltelen esztelenség benne.
MINDENKINEK ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK SZERETETTEL.
Csalarozsika 2019 ápr. 20. - 02:49:09
(1592/2794)
ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kívánok Mindenkinek! :-)
Csalarozsika 2019 ápr. 20. - 02:45:23 Előzmény malvinkicska
(1591/2794)
Szia!
"Mi lesz, ami érdekes"?
Ez sajnos költői kérdés! Mindenképp az lett volna az üdvös, ha ennél a pontnál lezárul a sorozat, de a készítőknek más volt a véleménye!
Sátánkától elbúcsúzunk - Azért nem írom, hogy könnyes búcsút veszünk, mert cseppet sem sajnálom a halálát, s ezután Mirta következik!
Sátánka mellett alaposan kitanulta a gonoszkodás fortélyait, olyannyira, hogy a tanítvány végül még a mesteren is túltesz majd!
Sok szenvedés, ellentmondás ellentmondás hátán, rengeteg idegesítő és felesleges epizód...
Ez az, ami ezután következik! :-(
Csalarozsika 2019 ápr. 20. - 02:39:44 Előzmény Iri
(1590/2794)
Szia!
Abban igazad van, hogy azokban az időkben elég gyakori volt az "otthonszülés", sőt!
Még később is szokásban volt, pl. a mi falunkban még az '50-es években is ez volt a jellemző, s természetesen bába vezette le a szülést.
De: Ahogyan napraforgó nagyon jól rámutatott, a gazdagabbaknál egyértelmű volt, hogy a szülés kórházban történjen!
Elvileg ezért volt az egész hajcihő, ezért kellett mindenképpen visszautazni Limába!
Gustavo nagy hibát követett el, mert - ugyancsak egyetértve napraforgóval - jelen körülmények között Lucecita nyugodtan, az is mondhatnám nyugodtabban szülhetett volna a birtokon!
Arról már nem is beszélve, hogy sokkal nyugodtabb körülmények uralkodtak ott, mint a fővárosban, ahol akkorra teljesen elszabadultak az indulatok!
Csalarozsika 2019 ápr. 20. - 02:31:25
(1589/2794)
A csütörtöki és a pénteki részről:

Gustavo makacssága miatt sajnos megtörtént a baj!
Jobban tette volna, ha megfogadja Pedro intelmeit, s a birtokon maradnak!
Ott mindenképpen nagyobb biztonságban lettek volna, távol a zavargásoktól!
Ráadásul: Mivel Lucecita Modesta házában szült, az az indok is okafogyottá vált, hogy a legjobb ellátást akarta biztosítani a feleségének!
Ezzel az erővel a birtokon is szülhetett volna, hisz a szülést végül nagyobbrészt levezető bábaasszonyhoz hasonlót ott is lehetett volna találni!
Ráadásul a hosszú utazás, a zötykölődés - most látom, hogy ismétlem önmagamat - semmiképp sem tett jót Lucecitának, s ezáltal idő előtt indult meg a szülés!

A birtokon ráadásul nemcsak a zavargásoktól, de Sátánkától és Mirtától is jó messze lettek volna, így a két hárpiának aligha nyílt volna alkalma a gonoszkodásra!
Nemhiába írtam le többször is, hogy Sátánka az utolsó leheletéig folytatja az ármánykodást!
Neki már minden mindegy volt, s úgy gondolta, "dögöljön meg a szomszéd tehene is".
Őrült, aljas perszóna!
Sajnos Lucecita és Dona Maria is nagyot hibázott, amikor rábeszélték Gustavot, hogy menjen el hozzá!
Ugyan csak félig, végül mégis sikerrel járt a terve!
Bár Gustavo nem hal meg, sikerül bosszút állnia Lucecitán, s elválasztani Gustavotól!
A halálát egy percig sem tudom sajnálni, utólag azt mondom, jobb lett volna, ha a lépcsőről való leeséskor bekövetkezik!
Ha sejtette volna, hogy Gustavot végül Mirta kaparintja meg egy időre, lehet, hogy meggondolja a "kis akcióját"!

Mirta...Bár annak idején csodálkoztunk rajta, s nem is nagyon hittük el, mégis zárdában nevelkedett!
Az álszentsége párját ritkítja, ahogyan az ismerős apácának mesélt a Mendoza - házban végzett "munkájáról".
Kicsit "kozmetikázta" a dolgokat, s azt elmulasztotta közölni, hogy pontosan tisztában volt azzal, hogy Sátánka egészséges!
Az is szemmel látható, hogy az elhivatottsága a nullával egyenlő!
Ez világosan megmutatkozik, ahogyan a beteggel bánik...Kritikán aluli a viselkedése!

Szomorú, hogy Mingo - akaratán kívül bár, de - tragikus események előidézőjévé vált azzal, hogy félreverte a harangot Gustavo halálhírével kapcsolatban!
Sajnos nem volt ott olyasvalaki, aki világosan tudott volna gondolkodni, mindenki azonnal pánikba esett, s ez ilyenkor a legrosszabb!
Ugyan Modesta felvetette, hogy érdeklődni kellene a kórházban, de ez a gondolat Lucecita ájulása folytán okafogyottá vált.
Kár, hogy Sergio nem tudott hazamenni, ő talán higgadtabban tudta volna kezelni a helyzetet, mindenesetre biztosan időben odaért volna a kórházba!
Mirta bezzeg nem tétovázott, azonnal megszimatolta a jó lehetőséget!
Ezen a tényen az sem változtat, hogy elsőre azt hitte, Lucecita halt meg!
Hamar kiderül, hogy Sátánka az a bizonyos "feleség", ez mégsem téríti el attól, hogy véghez vigye ördögi tervét!

Summa summarum:
Sajnos most huzamosabb ideig a "nemszeretem" részek következnek!
Ahogyan abban mindnyájan egyetértettünk: Ezekre semmi szükség nem volt!
Csupán a sorozat hosszát duplázzák meg, s a nézők türelmét alaposan próbára teszi majd a sok sületlenség, ami ezt a "szakaszt" jellemzi!
napraforgó 2019 ápr. 20. - 01:29:31 Előzmény Iri
(1588/2794)
Azért ez nem egészen így van. Akkor Lucecita nyugodtan szülhetett volna a birtokon. Ha megindul a szülés, hívnak egy bábát, aki levezeti a szülést.
Lehet, hogy sokan szültek otthon, főleg a szegényebb réteg, akik nem tudták megfizetni a kórházat, de azért ez nem volt sem általános, pláne nem kizárólagos.
Gustavo azt akarta, hogy a felesége a legjobb ellátást kapja egy limai kórházban! Azért vitte vissza pár héttel a várható időpont előtt, biztos kinézett volna neki egy jó kórházat, egy jó szülészorvost, stb.
De mivel a sok zötykölődéstől Lucecitánál hamarabb megindult a szülés, az állomásról nyilván a legközelebb lévő helyre, Modesta házaba vitték. Hamarjában kerítettek valami orvost is, de láthattuk, hogy az nem csinált semmit, csak nézett, mindent ráhagyott a bábára.
Még csodálkoztam is, hogy nem Dr. Gutiérezt hívták.......
Iri 2019 ápr. 19. - 20:40:19 Előzmény napraforgó
(1587/2794)
Abban az időben még háznál szültek.
A kórház nem volt biztonságos főleg polgárháború alatt.
Tele voltak sebesültel.
Iri 2019 ápr. 19. - 20:35:56
(1586/2794)
Szép Húsvétot kívánok !
Természetesen Perui videóval és kedvenc hangszeremmel a pánsíppal.
https://youtu.be/uOIHHMnI_Ig
malvinkicska 2019 ápr. 19. - 14:57:05
(1585/2794)
Az utóbbi két részben , meghalt Miguel Sátánka hazament a kórházból, Luci babája megszületett, Fefa is férjhez ment , Sergio is orvosnak fog tanulni, ezek után , mi lesz ami érdekes, mert szinte minden száll lezárult , még forrongás is belefért.
napraforgó 2019 ápr. 19. - 08:33:16
(1584/2794)
Angelina fejére újra feltűzték a gurigákat.
Azért olyan rosszul most sem megy nekik.
napraforgó 2019 ápr. 19. - 08:05:27
(1583/2794)
Miért Modesta házában szült Lucecita?
Mehettek volna egy kórházba, vagy a Mendoza házba.
Csalarozsika 2019 ápr. 18. - 21:15:39 Előzmény napraforgó
(1582/2794)
Gustavo minden tekintetben jobban tette volna, ha megfogadja Pedro intelmeit!
Sajnos, úgy tűnik, nem gondolta, hogy ennyire komolyra fordult a helyzet!
Minden tekintetben biztonságosabb helyen lettek volna a birtokon - távol a forrongásoktól.
Lucecitának sem tett jót a többórás vonat út és az ezzel járó zötykölődés.
Nem beszélve arról, hogy amennyiben a birtokon maradnak, sikerülhetett volna kivédeni Lucecita és Mirta ármánykodását is! :-(
napraforgó 2019 ápr. 18. - 13:01:45
(1581/2794)
Megnéztem a tegnapi rész végét, amin elaludtam. Tényleg nagy szamárság volt a lázongó városba viszajönni egy terhes asszonnyal. Ráadásul még lett volna néhány hete a szülésig, de így Lucecitára már az állomáson rátörtek a szülési fájdalmak.
De hát Gustavo sem az az elmebajnok.
malvinkicska 2019 ápr. 18. - 07:10:27 Előzmény Csalarozsika
(1580/2794)
Szia jó hogy leírod ilyen részletesen az este elaludtam, tudod, most már a kertes háznál van teendő bőven, és tevékenykedek, és nem sokat gépezek, majd mikor felteszik megnézem.
A gazdaságban ma soros vagyok mindenki dolgozik az állatokat el kell látni.
napraforgó 2019 ápr. 18. - 06:10:51 Előzmény Csalarozsika
(1579/2794)
Bizony, jobb lett volna, ha hallgatnak Pedrora, hisz a hegyekbe nyilván nem ér el a háború, a zavargások, de Limába egyből. Nyilván a nagyvárosokban törnek ki először a zavargások, a harci cselekmények, ott sokkal nagyobb veszélyben vannak.
Csalarozsika 2019 ápr. 18. - 05:44:31 Előzmény napraforgó
(1578/2794)
Ebből a szempontból érthető Miguel kívánsága, hogy meg akarta kímélni a lányát, s azt szerette volna, ha élvezi a boldogságot.
Az biztos, hogy Lucecitát lasszóval sem lehetett volna visszatartani, mindenképpen részt akart volna venni a temetésen!
Csalarozsika 2019 ápr. 18. - 05:39:35
(1577/2794)
Sátánka elhagyja a kórházat...tolószékben, amelybe ezúttal valóban belekényszerült!
Apjának tökéletesen igaza volt, megérdemli sorsát!

Sor kerül Miguel temetésére, elég kevesen kísérik el utolsó útjára.
A végtisztességet tévő gyülekezetben Dona Maria mellett láthatjuk Fefát és Modestát is.

Martinnak eközben azon jár az esze, hogyan kérje meg Fefa kezét Amadortól.
Modesta, Fefa és Azucena is visszaérkeznek a szertartásról.
Azucena az egereket itatja, Amador igyekszik vigasztalni.
Modesta elmondja Sergionak, hogy Lucecitát még mindig nem értesítették, szót ejt Miguel lányának írt búcsúleveléről is, amelyet Dona Maria idővel eljuttat majd Lucecitának.
Modesta beszámol arról is, hogy Alvaro érkezett a házba.
Alvaro valóban meglátogatja Dona Mariát, aki elmondja, hogy tökéletesen megérti, Alvaro miért maradt távol a temetésről.
Alvaro - elmondása szerint nagyon szomorú, szeretett volna Miguellel beszélni még a halála előtt, hogy bocsánatot kérjen.
Dona Maria szerint nem volt miért, s biztosítja Alvarot, hogy Miguel úgy halt meg, hogy nem táplált iránta haragot.

Dona Mariának igaza van!
Amikor Alvaro vallomást tett a csendőrségen, azzal mondhatni elnyerte Miguel bocsánatát, s kezet is nyújtott neki.
Később Alvaro tettét méltatta az édesanyjának, s arról beszélt, hogy Alvaro becsületes ember!
Ha hosszabban is tudtak volna beszélni, biztosan sikerült volna tisztázniuk a függőben lévő kérdéseket, és ismét békejobbot nyújtottak volna egymásnak.

Alvaro arról beszél, hogy elárulta Miguel barátságát.
Dona Maria viszont arra biztatja, hogy ne a múlton merengjen, inkább nézzen előre!
Miguel megtalálta Lucecitát, s jóvátette a korábbi vétkét, Dona Maria szerint Alvaro is megteheti ugyanezt.
Alvaro ekkor elmondja Dona Mariának, hogy Sátánkát nagyon megbüntette az élet, valamint a Jóisten.
Dona Maria nem érti, mit akar ezzel mondani.
Alvaro azonban nem akar Sátánka állapotáról beszélni, nem akarja ezzel terhelni Dona Mariát.
Dona Maria szerint el kell fogadni Isten akaratát.
Szerinte Isten, amellett, hogy sok szenvedést mér az emberre, megnyugvást is ad.
Alvaro igazat ad neki, s eltökélt szándéka, hogy mindent megtegyen azért, hogy Graciela és Sátánka megtanulják őt szeretni, vagy legalább elfogadni!
Alvaro menni készül, Dona Maria pedig odaadja neki Miguel rózsafüzérét, amit Miguel még Emiliotól kapott.
Dona Maria szerint az imádság segítségével a lelke megnyugvásra találhat.
Alvaro megköszöni Dona Maria kedvességét, majd arról érdeklődik, Dona Maria mihez akar ezután kezdeni.
Dona Maria elmondja, hogy megvárja, amíg Lucecita gyermeke megszületik, s utána dönt erről.
Kilátásba helyezi, hogy elmegy a birtokra, s együtt él majd az unokájával és Gustavoval.
(Sajnos ez egészen másképp alakul majd. :-(

Martin végre elszánja magát, hogy megkérje Amadortól Fefa kezét.
Hátulról kezdi, először beszámol a gyermekéről, ezután hozakodik elő a kérésével.
Amador felháborodást színlel, Martint jól megtréfálják.

Bevallom, nekem nem tetszett a tréfásnak szánt jelenet.
Alig temették el Miguelt, még mindnyájan viselik a gyászruhát, Azucena nemrég még az egereket itatta, most pedig ez a féktelen vidámság...
A nagy sírás-rívás is túlzás volt, de ez is! Egyik végletből a másikba esnek! :-(
Szó szerint: "Borúra derű..."

Alvaro ellátogat Miguel sírjához, s ott kér bocsánatot.

Gustavo és Lucecita eközben a birtokon tartózkodnak.

Pedro beszámol Gustavonak az aktuális politikai helyzetről, arról, hogy az elnök hatalmának megdöntésének céljából hadsereg szerveződik.
Gustavo ezt hallván úgy dönt, mielőbb visszatérnek a fővárosba, nehogy a birtokon rekedjenek.
Pedro arra biztatja, maradjanak, hisz ott is vannak megbízható bábák.
Gustavo viszont köti az ebet a karóhoz, vissza akar térni Limába, mert azt szeretné, hogy Lucecita a legjobb ellátásban részesüljön.
Ráadásul a visszatérésükkel Dona Maria is megvigasztalódhat.
Miguel már két hónapja meghalt, de még mindig nem közölték Lucecitával a szomorú hírt.

(A későbbi események tükrében jobb lett volna, ha Gustavo megfogadja Pedro tanácsát, s a birtokon maradnak, de ez "így volt megírva".

Pedro bizonyos Piérola nevét emlegeti, ő az, aki élen jár az elnök elleni hadsereg szervezésében.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kitérő: Cáceres tábornok ellen valóban lázadás tört ki, s a lázadás fő szervezője Nicolás de Piérola (1839 - 1913) korábbi elnök és pénzügyminiszter volt, aki előbbi tisztséget 1879 és 1881 között töltötte be.
A Cáceres elleni szervezkedés végül sikerrel járt, az elnök 1895 márciusában lemondásra kényszerült.
Ekkor még nem Piérola vette át a posztját, de 1895 szeptemberétől ismét ő lett Peru elnöke. (Egészen 1899 szeptemberéig.)
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Dona Maria Sátánka és Graciela holmijának nagy részét Fefának és Azucenának ajándékozza, utóbbiak legnagyobb örömére.
Fefa különöse lelkendezik, hisz hamarosan férjhez megy, s elkél a stafírung.
Fefa boldogan tervezi az esküvőjét.

Lucecita végre megtudja a szomorú hírt.
Gustavo bevallja neki, hogy apja már hónapokkal ezelőtt meghalt, s az ő kérése volt, hogy ne mondják el azonnal a lányának.
Gustavo beszámol Miguel halálának körülményeiről, miszerint egyszerűen csak békésen elaludt.
Elmondja azt is, hogy apja még a halála előtt is rá gondolt, s átadja Miguel befejezetlenül maradt búcsúlevelét.
Gustavo azzal vigasztalja Lucecitát, hogy Miguel békében halt meg, mert még láthatta a lánya boldogságát.
Gustavo arról beszél, hogy Lucecita számára a legnagyobb vigaszt a születendő gyermek jelenti majd.
"Egy élet véget ér, s egy másik elkezdődik".

(Bármilyen hihetetlen, a családunkban is megtörtént ugyanez.
Miközben az egyik napon meghalt az egyik idős családtag, rögtön másnap megszületett a család ifjabb tagja.)

Alvaro szomorúan üldögél egy vendéglátóhelyen, ahol előzőleg szintén a többi vendég a politikai helyzetet tárgyalja, s Piérola szervezkedéséről beszélgetnek.
Hamarosan ismerős jelenik meg Mirta személyében, aki gúnyosan jegyzi meg, hogy Alvarot szemmel láthatóan nem a politikai helyzet foglalkoztatja.
Bár egy szóval sem invitálja, Mirta mégis leül Alvarohoz.
Megemlíti Miguel halálát, s azt, hogy sejtette, hogy hamarosan bekövetkezik!
Szerinte Miguelnek nem szabad lett volna elbocsátania őt!
Ezután beszámol Alvaronak Sátánka Miguel elleni gyilkossági kísérletéről.
Majd amiatt háborog, hogy a Mendoza - házban való kényelmes élete után most egy kórházban kell dolgoznia!
Ráadásul csak egy kis szobára futja a pénzéből.
Alvaro szerint nem is érdemel jobbat!
Mirta ezután Sátánkáról kezd el beszélni, aki biztosan élvezi életet!
Alvaro ekkor elmondja, hogy Sátánka ezúttal valóban tolószékbe kényszerült.
Majd levonja a konzekvenciát: Isten büntetése ugyan néha késik, de soha nem marad el!

Na igen, a semmittevést is meg lehet szokni, s Mirta a Mendoza - házban folyton csak ezt gyakorolta!
Persze, hogy zokon esik, hogy ezúttal dolgoznia is kell! Micsoda skandalum!
Sajnos nemsokára újra élvezheti a kényelmet, ráadásul huzamosabb ideig!
Isten büntetése az ő esetében is késik, de nem marad el!

Közben Sergio és Modesta izgatottan készülődnek Fefa és Martin esküvőjére.
A vőlegény is ideges, szíverősítő gyanánt le is hajtanak egy pohárkával Sergioval.
Fefa talpig fehérben jelenik meg a vőlegénye előtt.
Amador és Azucena sem késik sokáig, Dona Maria kölcsönadta Miguel kocsiját a nagy esemény alkalmából.
Fefa viszont gyalog óhajt a templomba menni, hogy mindenki láthassa az utcán.

Gustavo és Lucecita Limába készülődnek, Pedro ismét megpróbálja maradásra bírni Gustavot, de nem jár sikerrel.
Pedig jobban tette volna, ha hallgat Pedrora, mert a zavargások elérték Limát, ahogyan erról Dona Maria is beszámol, aki az állomáson fogadja Gustavot és Lucecitát.
Lucecitára eközben hamarosan rátörnek a szülési fájdalmak.
Dona Maria és Gustavo a szülőszoba előtt várakoznak.
Dona Maria nyugodt, ellenben Gustavo idegesebb már nem is lehetne!
Az időközben megérkező Emilio jót derül Gustavo idegességén, s Dona Maria is nyugtatni próbálja a leendő apát.
Lucecita eközben vajúdik, a gyermek megszületése egyelőre várat magára.
napraforgó 2019 ápr. 18. - 05:07:16 Előzmény Csalarozsika
(1576/2794)
Én megértem Miguel kívánságát, amit aztán Maria asszony be is tartott. Hisz Miguel egy-két nappal az esküvő után halt meg. Nem akarta, hogy a lány a boldogságból egyből a gyászba csöppenjen.
Úgy gondolta, legalább kicsit legyenek boldogok a fiatalok, ráér majd később gyászolni a lánya.
A lány állapotának sem tett volna jót, ha az esküvő után rögtön a temetésre kell rohanni. Így 2 hónappal később már kész helyzet elé van állítva, talán kisebb a megrázkódtatás.
Csalarozsika 2019 ápr. 18. - 03:32:23 Előzmény malvinkicska
(1575/2794)
Szia!

Egyetértek Veled, hogy Lucecitának joga lett volna időben megtudni apja halálát!
Bár, az is igaz, hogy Dona Maria és a többiek is csupán Miguel kérésének tettek eleget, amikor eltitkolták előtte.

Sátánka nem tisztel se Istent, se embert, s ez így is marad!

Többször is elmondtuk, s csak ismételni tudom, hogy itt kellett volna befejezni.
Valóban szinte minden szálat elvarrtak, a legtöbb dolog a helyére került.
Még néhány epizóddal kellett volna megtoldani, a többi szálat is elvarrni, s azután lezárni.
Sajnos ez nem valósult meg, pedig a "csúcson kellett volna abbahagyni!"