10/10
Shaba 2015 márc. 29. - 17:39:33 10/10
(7/7)
Annyi precízen elhelyezett tõrdöfés, metszõ irónia, elliptikus pályagörbén megeresztett finom gúny él és öl ebben a filmben, amennyiért egy magára valamit is adó, skizoid pszichózisban szenvedõ, paranoid diktátor minimum likvidáltatja az erre vetemedõt. A városi legenda szerint L. Howard-nak az életébe került az általa ihletett és meg is személyesített fõalak képsorokba és párbeszédekbe oly sikerrel adaptált szarkazmusa, a fölényes kifigurázás, mert – Chaplinnel ellentétben, aki A diktátorral húzta ki a gyufát – õt el tudta érni a németek büntetõ keze. Adolfnak állítólag az utolsó öt percben megejtett látnoki monológ, de különösen a filmzáró két mondat tett be, mármint hogy az elbeszélések szerint valósággal õrjöngött volna, mikor levetítették neki, mert minden korlátoltsága ellenére is tisztán megértette a megsemmisítõ lenézéssel átitatott üzenet valós veszedelmét.
.
Máig tartja magát a szóbeszéd, hogy a gépet, melyen Howard utazott, kifejezetten a Führer személyes parancsára lõtte le a Luftwaffe. Ami vagy igaz, vagy sem, mindenesetre a filmet nézve a mítosz korántsem volna alaptalan vagy épp légbõl kapott. Az inkriminált és szerencsétlenül járt polgári utasszállító, mely végül koporsója lett Howard-nak, az lett légbõl kapott. Géppuskával, le. Mereven katonás, mindamellett gyilkos felelet lehetett ez egy szellemes, ám másféleképpen gyilkos alkotásra, élcre, jellem- és rendszerábrázolásra. Sosem tudjuk meg, valóban így esett-e. Mindenesetre a film a maga korának egyik mestermûve, ahogy az angol humoré is egyben. Megtekintésre ajánlom. Üzenetének megszívlelését szintúgy.
ad mala 2012 jan. 25. - 19:13:26
(6/7)
LEWIS CAROLL: A Rozmár és az Ács /Alice Tükörországban/



Perzselte a tengert a nap,
akár a Szaharát,
ezer hullámon csillogott
vagy százezer karát;
és mindez kissé furcsa volt,
mert már éjfélre járt.

A hold sértõdötten sütött,
és nagy dohogva szólt:
"A napnak semmi dolga itt!
Miért nem tart ma sort?
Dolgomba ártja csak magát!"
- dúlt-fúlt az árva hold.

A tenger nedves volt nagyon,
és száraz volt a part,
az ég derült, s talán ezért
nem járt felhõ se rajt';
minden madár aludt, tehát
nem csapott egy se zajt.

Karöltve arra bandukolt
a Rozmár és az Ács,
nézték a végtelen fövenyt,
és sírt a két barát:
"Mily szörnyû munka lenne, ha
mindezt elhordanák!"

"Ha hét évig hét söprüvel
söpörné hét cseléd",
zokogta a Rozmár vadul,
"akkor elsöprenék?"
"Alig hiszem" nyögött az Ács,
könnyet morzsolva szét.

"Szép Osztrigák, jertek velünk!"
- A Rozmár mondta ezt.
"Sós partokon sétálni, jó,
a hold ha sütni kezd!
Négyen jertek, mert többnek ám
nem nyújthatunk kezet."

Ránézett egy vén Osztriga,
de nem nyílt ajka szét,
hunyorgott a vén Osztriga,
s ingatta nagy fejét,
jelezve így: eszébe sincs
elhagyni jó helyét.

Hanem négy ifjú Osztriga
ugrott, akár a csík,
gonddal kefélt kalapban és
cipõben mindegyik -
s ez kissé furcsa volt, mivel
lábuk nem volt nekik.

És jött négy újabb Osztriga
s még négy ezek mögött,
egymás sarkát taposva már
tolongott egyre több;
s a sós habokból végre mind
a partra felszökött.

Sétált a Rozmár és az Ács
vagy egy mérföldön át,
ott megpihent egy kellemes
sziklán a két barát;
vártak sorban kissé odébb
a jó kis Osztrigák.

Szólt a Rozmár: "Van ám elég,
mirõl mesélni jó:
király, karaj, pecsétviasz,
haj, háj, kehely, hajó,
hogy a tenger miért rotyog,
s miért repül a ló."

"Jaj, várj!" nyögték az Osztrigák,
"a tárgyra még ne térj,
sok társunk fáradtan liheg,
hisz legtöbbünk kövér!"
"Ráérünk" kuncogott az Ács,
és nem tudták, miért.

Szólt a Rozmár: "Egy jó cipót
középre kiteszünk;
ha van mellé bors és ecet,
azzal már elleszünk.
Kész vagytok, drága Osztrigák?
Akkor tehát - eszünk!"

"Belõlünk" - így az Osztrigák,
s lett arcuk színe kék.
"Ha eddig ily jók voltatok,
ez most nem lenne szép!"
A Rozmár szólt: "Ragyog a hold -
hát nem bûvös vidék?

Drágák vagytok és fínomak,
jó, hogy eljöttetek!"
De csak ennyit mondott az Ács:
"Kevés lesz egy szelet!
Mi az, kétszer kell mondanom?
Ne légy már oly süket!"

Szólt a Rozmár: "Nem szép, hogy ily
sorsot szántunk nekik,
mily messze eljöttek velünk
s hogy siettek pedig!"
De csak ennyit felelt az Ács:
"Több vaj már nem telik?"

Szólt a Rozmár: "Szegényekért
a szívem megszakad!"
s szipogva válogatta ki
a legnagyobbakat,
majd zsebkendõt kapott elõ,
mert sírva is fakadt.

"Kis Osztrigáim - szólt az Ács -,
sétánknak vége itt."
Szólt a Rozmár: "Jöttök haza?"
Egy sem felelt nekik,
s nem csoda, mert szegényeket
megették egy szemig.
fredi60 2010 nov. 10. - 13:23:34
(5/7)
"Mellesleg állítólag Raoul Wallenberg ihlette a filmet."

A film 1941-ben készült, és Orczy Emma bárónõ Vörös Pimpernel c. könyvének (illetve az ebbõl készült filmeknek) - mely eredetileg a francia forradalom idején játszódik - áthelyezése a II. világháború idejére.

Wallenberg elõször 1942 tavaszán járt Budapesten. 1944 májusában helyezték Magyarországra, akkor (azaz jelen film elkészültét követõ harmadik évben) kezdte meg közismert mentõtevékenységét.
iginéni76 2010 nov. 09. - 21:01:43
(4/7)
szeretném megszerezni ezt a filmet én is, adjatok ötletet!
lopici56 2010 máj. 31. - 14:42:45
(3/7)
Videoról átmásolt DVD-n van meg a film. Elég normális változatban. Ha érdekel írj.
napba1 2009 okt. 22. - 21:19:59 Előzmény roceskori
(2/7)
Szia.

Én is szeretném megszerezni DVD. én Modern Pimpernel cimü filmet.
Ha neked sikerült megszerezned,kérlek segits nekem is ebben.
roceskori 2007 febr. 06. - 09:17:07
(1/7)
Ennek a remek, magyar származású színésznek keresem az alábbi filmjeit DVD-n, akár angolul is: A Vörös Pimpernel, Örök szolgaság, Pygmalion

roceskori@freemail.hu